Az idei nyugdíj- és minimálbér-emelések eredményeként három megyében a nettó minimálbért sem fogja elérni az átlagos nyugdíj összege. Az érintett megyékben közel 400 ezer nyugdíjas él – írja az mfor.hu.
A nyugdíj összegének megállapításakor nettósítják a jövedelmet. Mit is jelent ez? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Kiderült, hogy pontosan mely dátumokon folyósítják majd a 2022-es nyugdíjakat, tájékoztat a Pénzcentrum.hu oldala.
December 7-én éjjel 11 órakor megjelent a Magyar Közlönyben a kormány 684/2021. rendelete a tizenharmadik havi nyugdíj és a tizenharmadik havi ellátás 2022. évi teljes visszaépítéséről.
Aláírta a 13. havi nyugdíj jövő februárjában, egy összegben történő kifizetéséről szóló rendeletet – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalos Facebook-oldalán megjelent videóban. A nyugdíjasok a jövő tavaszi választások előtt két hónappal jelentős egyszeri összegben részesülnek.
A szokásos 12-ei időpont helyett már ma, december 2-án megkapták nyugdíjukat azok, akik bankszámlára kérték ellátásukat.
A kisadózó vállalkozások nyugdíjjogszerzésére vonatkozó szabályokat is módosítja a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló, az Országgyűlés előtt álló törvényjavaslat. A minimálbér 200 ezer forintra emelése azt eredményezi, hogy jövőre a magasabb adót fizető katások járulékalapja is kisebb lesz, mint a minimálbér, így minden katás szolgálati idejét arányosítani kell.
Decemberben már 2-án érkezik a bankszámlákra a nyugdíj, és a posta is előbb kezdi kihordani az ellátásokat. Legközelebb viszont csak január 12-én lesz nyugdíjfolyósítás, így majdnem másfél hónapra kell beosztani a pénzt – figyelmeztet a Pénzcentrum.hu.
A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítási jogviszonyok megismerésére, lekérdezésére több eljárás keretén belül van lehetőség.
Változás történt a magyarok megtakarítási céljait felsoroló toplistán – derül ki a K&H biztos jövő indexéhez készített reprezentatív felmérésből. Bár maradt az élen a biztonsági tartalék gyarapítása, azaz a 30-59 évesek 40 százaléka erre gyűjt, a lakáscél feljött a második helyre, megelőzve a nyugdíjcélú megtakarításokat: előbbire 33 százalék, utóbbira 32 százalék takarékoskodik. A felmérés szerint a magyarok – ha lehetőségük lenne rá – 58 évesen mennének nyugdíjba, ugyanakkor arra számítanak, hogy ez ténylegesen 10 évvel idősebb korukban történik meg. Tízből közel hatan azt várják, hogy főként az állami nyugdíjból kell majd megélniük, ám mindössze 29 százalékuk gondolja azt, hogy ebből a juttatásból jól meg tud majd élni. A kutatás szerint az érintett lakosság véleménye az, hogy 22 millió forintot kell összegyűjteni ahhoz, hogy a nyugdíjas években kényelmesen lehessen élni. A K&H tapasztalatai szerint egyre több fiatal kezdi meg a takarékoskodást időskorára, ezt mutatja többek között az, hogy az új nyugdíjbiztosítási szerződést kötő ügyfelek átlagéletkora az idén 43 év alá csökkent.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték