Nyugdíj: az elmúlt 22 év legrosszabb eredményét adta az idősek és az aktívak jövedelmének összehasonlítása

Megosztás Tetszik

Megjelentek a legfrissebb statisztikák a magyar nyugdíjakról, és sajnos nem sok jót lehet kiolvasni belőlük. Soha nem voltak még ennyire leszakadva az idősek, ez pedig a nyugdíj előtt álló generációk számára is vészjósló üzenetet hordoz – írja közleményében a Bankmonitor.hu.

Megérkeztek a legfrissebb statisztikák a nyugdíjasok anyagi helyzetéről: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a megszokott módon augusztusban hozta nyilvánosságra az idén januári adatokat. Megtudhattuk, hogy az átlagos öregségi nyugdíj összege havi 164 102 forint volt az év első hónapjában, ami 1 év alatt 9 százalékos emelkedést jelent. Ezen kívül más fontos információk is kiderültek (vagy kideríthetővé váltak) az idős korosztályról.

Mennyi pénzből élnek az idősek Magyarországon?

Az átlagnyugdíj csalóka érték, hiszen ez a mutató nagyon érzékeny a kevés számú, de kiugróan magas nyugdíjakra. (Ismeretes, hogy léteznek havi 1-2 millió forintnál magasabb nyugdíjak is.) Éppen ezért úgy kaphatunk pontosabb képet a magyar idősek tényleges anyagi helyzetéről, ha becslést készítünk a „medián” nyugdíjra, vagyis a középen álló nyugdíjas ellátmányára. Ehhez szükségünk van egy kategóriák szerinti bontásra, amely a KSH jóvoltából szintén rendelkezésünkre áll.

Az ilyen típusú adatsorokból a medián nyugdíjra is következtethetünk: statisztikai módszerekkel megbecsülhető, hogy a medián nyugdíj 2022. januárban nagyjából havi 140 200 forint volt, azaz az idősek egyik fele ennél kevesebbet kapott, a másik fele ennél többet. Férfiak esetében valamelyest magasabb a becsült medián (153 400 forint), míg a nőknél alacsonyabb (135 400 forint).

Érdekesség, hogy a havi 200 ezer forintos lélektani határt az összes nyugdíjas alig 22 százaléka éri el, ami nagyjából 514 ezer főt takar. Havi 300 ezer forintot meghaladó nyugdíjat pedig csak a legszerencsésebb 5 százalék kap, azaz 123 ezer ember.

A férfiak és nők közti egyenlőtlenségek minden esetben erősen kirajzolódnak: az átlag alatti nyugdíjban részesülő csoportokban jellemzően a nők vannak többségben, átlag felett pedig már a férfiak. (Leegyszerűsítve: a kisnyugdíjasok főként nők, a magas nyugdíjúak főként férfiak.)

Soha nem voltak még ennyire leszakadva az idősek

Ugyan az átlagnyugdíj évről évre folyamatosan nő, egy másik nézőpontból azonban kifejezetten az látszik, hogy egyre brutálisabb az idősebb réteg anyagi leszakadása. A KSH minden évben közzéteszi, hogy miként aránylik az egy ellátottra jutó nyugdíj az adott évi átlagkeresethez. Itt nem csak az öregségi nyugdíjasokat veszik figyelembe, hanem más nyugdíjszerű ellátásban részesülő csoportokat is.

Tavaly az egy ellátottra jutó nyugdíj összege havi 143 600 forint körül alakult, míg a 2021-es nettó átlagbér (kedvezmények nélkül) havonta nettó 291 800 forintra rúgott. A két szám aránya 49,2 százalék – ez rekordalacsony érték, azaz még soha nem voltak ennyire távol egymástól az idősek és az aktívak jövedelmei!

Nyugdíjba vonulás után azonnal megkezdődik a lecsúszás!

Az átlagos öregségi nyugdíj 9 százalékos emelkedése azért is félrevezető lehet, mert jelentős részben az okozza, hogy az újonnan megállapított nyugdíjak jellemzően a magasabb kategóriákba kerülnek, míg az elhunyt idősek sok esetben az alacsonyabb kategóriákhoz tartoztak.

A Bankmonitor számításai szerint 2021-ben az átlagos új induló nyugdíj 211 ezer forint volt, míg a medián (a középen álló friss nyugdíjas induló nyugdíja) 181 ezer forint. Ez tehát úgy húzza felfelé az átlagot, hogy valójában semmilyen tényleges pozitív hatást nem gyakorol a korábban megállapított nyugdíjú idősek tömegeire.

Mit üzen ez a nyugdíj előtt állóknak?

Pontosan azt, hogy a nyugdíjba vonulásuk után azonnal elkezdődik a megállíthatatlan anyagi lecsúszásuk. A 60 év felettiek átlagos bruttó keresete 2021-ben havi 457 ezer forintra (azaz nettó 304 ezer forintra) volt tehető a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások és egyéb szervezetek figyelembevételével. Ehhez képest a 2021-es átlagos induló nyugdíj 31 százalék körüli jövedelemcsökkenést jelent, amely a nyugdíjba vonulás pillanatában azonnal bekövetkezik.

Ettől az időponttól kezdve visszafordíthatatlan leszakadás kezdődik meg a bérekhez képest. Elképzelhető, hogy a statisztikák azt mutatják majd, hogy 7-8 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj, de szokványos esetben az ő tényleges pénzügyi helyzetükre ez közel sem lesz érvényes.

A lecsúszásnak csak két dolog vethetne véget: ha valamilyen okból megállna a reálbérnövekedés, vagy ha visszatérne a svájci indexálás. Mindaddig, amíg a bérek infláció felett nőnek, de a nyugdíjakat csak az infláció alapján emelik, addig a nyugdíjasok és az aktív keresők közötti szakadék egyre szélesedik majd.

Az egyetlen észszerű megoldás a nyugdíj-előtakarékosság

A fentiek fényében nem túlzás azt állítani, hogy az egyetlen reális várakozás az, hogy drasztikus jövedelemcsökkenés sújt majd mindenkit, aki pénzügyileg nem készül fel jól az idős éveire. Elegendő egy pillantást vetnünk a magyar lakosság demográfiai helyzetére, hogy lássuk: vészesen elöregedő társadalomban élünk, ez pedig alapjaiban kérdőjelezi meg a nyugdíjrendszerünk hosszú távú fenntarthatóságát.

Az idősek már ma is nagyon nehéz anyagi körülményekkel néznek szembe, és semmilyen érv nem szól amellett, hogy ez miért javulna a jövőben. Az azonban könnyen elképzelhető, hogy a helyzet tovább rosszabbodik, akár a nyugdíjak csökkenése, akár a nyugdíjkorhatár emelkedése formájában.

Mindebből az következik, hogy mindenkinek a saját érdeke gondoskodni arról, hogy képes legyen más forrásokból kipótolni a nyugdíjba vonuláskor kieső jövedelmét. Az állami nyugdíjon felüli plusz jövedelem valamilyen nyugdíjcélú megtakarításból származhat, amelyet aktív éveinkben halmozunk fel időskori önmagunk számára. Ma Magyarországon három államilag támogatott előtakarékossági forma is elérhető: ezek az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítások, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ).

Mostanra több mint 1,5 millió fő rendelkezik a fenti megtakarítások egyikével: ők azok, akiknek lesz valamekkora kiegészítő jövedelmük 65 éves koruk után. A foglalkoztatottak elsöprő többsége (kb. 3,2 millió felnőtt ember) azonban még semmilyen lépést nem tett az öngondoskodás irányába. Ha ők nem veszik kezükbe a sorsukat, akkor idős éveikben az életszínvonaluk elkerülhetetlen és jelentős zuhanására kell számítaniuk – olvasható a bankmonitor.hu-n.