Amit tudni kell a szochocsökkentésről dióhéjban Cikk
Összefoglalót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a szociális hozzájárulási adóra (szocho) vonatkozó szabályok július 1-jétől hatályos változásáról.
Összefoglalót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a szociális hozzájárulási adóra (szocho) vonatkozó szabályok július 1-jétől hatályos változásáról.
A nők kedvezményes nyugdíjjogosultsága bevezetésétől kezdve sláger téma portálunkon. Ezúttal három olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
A GKI Gazdaságkutató csütörtökön kiadott legfrissebb prognózisában elvetette az előző, márciusi előrejelzésében felvázolt kevésbé pesszimista – 3 százalékos GDP-csökkenést jósló – forgatókönyvét, miközben kissé enyhített pesszimista – 7 százalékos visszaesését valószínűsítő – forgatókönyvének borúlátásán. Az év egészét tekintve 6 százalékos visszaeséssel számol, a második negyedévben 15, a második félévben pedig 5 százalék körüli GDP-csökkenést feltételezve. A tavalyi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság – tették hozzá.
Számos olyan jogviszony, speciális adózási forma van, amelyből származó havi járulékalap, vagy amelyhez kapcsolódó ellátási alap alatta marad a minimálbérnek. Ezeknél gyakran vetődik fel problémaként, hogy időleges fennállásuk miként befolyásolja a nyugellátás várható összegét, illetve ez az állapot hátráltatja-e a nyugdíjjogosultság (különös tekintettel a nők kedvezményes nyugdíjjogosultságára) megnyílásának idejét. További kérdés, hogy e jogviszonyok esetleges negatív hatását kivédik-e a velük párhuzamosan fennálló, más járulékfizetéssel járó jogviszonyok. Például miként adódik össze az őstermelői jogviszony alapján szerzett szolgálati idő és járulékalap az alkalmi munkavállalóként elért szolgálati idővel és járulékalappal?
Mikor érdemes benyújtani a nyugdíj megállapítása iránti kérelmet? Közalkalmazottként dolgozó olvasónknak ez okozott fejtörést. A kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
A veszélyhelyzet kapcsán sokan érdeklődtek arról, van-e lehetőség a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző korai nyugdíjazásra. A felvetett kérdéssel kapcsolatban a rövid válasz az, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, öregségi nyugdíj megállapítására kizárólag a nők esetében kerülhet sor, amennyiben rendelkeznek legalább 40 év jogosultsági idővel. Ugyanakkor a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően lehetőség nyílik úgynevezett korhatár előtti ellátás megállapítására azok részére, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá egészségre ártalmas munkát végeztek, és annak alapján korkedvezményt szereztek.
Ha egy dolgozó – a veszélyhelyzetre tekintettel – munkahelymegőrző támogatást kap, és a munkaviszonyában a korábbi heti 40 óra helyett csak heti 10 órában van foglalkoztatva, a szolgálati idő számítását erre az időszakra a heti 10 óra vagy 40 óra alapján fogják figyelembe venni? kérdezte olvasónk. Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném abban a kérdésben, hogy a nyugdíj mellett dolgozó katás egyéni vállalkozónak kell-e fizetni a 7710 forint egészségbiztosítási alapot vagy egyéb járulékot? Megtisztelő válaszát köszönöm!
A dolgozó 2021 májusában éri el a nők 40 éves munkaviszonyához szükséges szolgálati időt. A koronavírus-járvány miatti helyzetben az üzemi konyhákat működtető vállalkozás közös megegyezés alapján 8 óráról 6 órára csökkentette a dolgozó munkaidejét. A munkáltató a kifizetett munkabérből nem von nyugdíjjárulékot. Befolyásolják-e ez a nyugdíjba vonulás időpontját, mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés; beletartozik-e ez az időszak a szolgálati időbe? Mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés, a kifizetett bér beleszámít-e a nyugdíjalapba? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől