2197 találat a(z) nyugdíj cimkére

Szakértői Kommentár

A jelenleg hatályos rendelkezések (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény /továbbiakban: Tny./ 68. §) értelmében a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól kérhető a szolgálati idő, továbbá a nők esetében a korhatártól független, kedvezményes öregségi nyugdíjhoz szükséges úgynevezett jogosultsági idő megállapítása.

Cikk

Az október 12-én benyújtott adócsomag társadalombiztosítással kapcsolatos szabályainak áttekintése során eléggé megmagyarázhatatlan javaslatokkal találkozunk az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés vonatkozásában. Azt már ebben az évben is tapasztalhattuk, hogy ugyanazon egészségügyi szolgáltatásért más összeget kell fizetnie a nem biztosítottnak és a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknak, s más összeget fizet a költségvetés az úgynevezett nemzeti kockázatközösségbe tartozók után. Ez a megkülönböztetés – a javaslat szerint -- 2013. évben is fennmarad, sőt a két mérték különbsége még tovább növekszik.

Cikk

A nyugdíj-előtakarékossági számlához (nyesz) szigorú szabályok fűződnek, amelyek azonnal kötelezik a számlatulajdonost az adó emelt összegű megfizetésére, visszafizetésére, ha a nyugdíjra jogosultság, illetve a kötelező várakozási idő (a számlanyitás évét követő harmadik év) előtt akár csak részben is a számlán lévő követelés terhére pénzt, befektetési eszközt vonna ki, azaz nem nyugdíjszolgáltatásként venné fel a követelését.

Szakértői Kommentár

A nyugdíj-előtakarékossági számlára(nyesz) történő befizetések alapján elérhető adókiutalások mellett, e számla előnye az is, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (szja) törvény szerint adómentesek a tulajdonos követelését növelő, a számlán kezelt befektetési eszközökkel végzett ügyletek nyereségei, befektetési eszközök hozamai (kivéve az osztalékot), továbbá adómentes a számláról teljesített nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés is.

Cikk

Az elmúlt egy hétben lázas számolgatások folytak, támogató-ellenző, a bejelentett költségvetési hatásokat túl/alábecsültnek minősítő szakértői vélemények jelentek meg az egyéni nyugdíj-járulékfizetés felső határának megszüntetésével kapcsolatban. Mindenki a 2013. évi adócsomagra várt, vajon mi lesz benne erről a kérdésről. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló, október 12-én benyújtott, T/8750. számú törvényjavaslat egyelőre nem tartalmaz semmiféle ezzel összefüggő szabályváltozási javaslatot. De mi olvasható ki a törvényből?

Kérdés

Az alábbi kérdésekben várnám szíves válaszukat: 1. Ügyfelem, egy betéti társaság beltagja, akinek 2001.12.20-tól 2009. 02.28-ig rokkantsági nyugdíjat, majd 2009.03.01-től rehabilitációs járadékot folyósítottak. A rehabilitációs járadék folyósítását 2012. április 30-ig meghosszabbították. A betéti társaság beltagja 2012. április 30-ig, mint kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó megfizette a havi 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, mivel a Tbj törvény 4. § f.pontja szerint saját jogú nyugdíjasnak minősült, hivatkozva a Tbj. 14. § (3)/c.pontra, mely szerint nyugdíjbiztosítási ellátásnak minősül a rehabilitációs járadék. Ezt az állításomat ügyfelem megkérdőjelezte, és írásos állásfoglalást kér, hogy valóban jogosan volt-e kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó? 2. 2012. május 1-től, mivel megszűnt a rehabilitációs járadékra való jogosultsága, bejelentettem főállású társas vállalkozónak. 2012. május 2-án betegállományba került, egészen 2012. szeptember 30-ig. Csak utólag tudtam meg, hogy mivel az előző időszakban nem szerzett pénzbeli ellátásra jogosultságot, így táppénzt nem kaphat, vagyis járulékfizetésre kötelezetté vált. Emiatt a havi járulékbevallásokat önellenőriztem, és utólag kell megfizetnie a minimálbér alapján a járulékokat. Ezzel kapcsolatos a kérdés, hogy helyes-e ez az eljárás?

Szakértői Kommentár

A személyi jövedelemadó törvény szerint nyugdíj-előtakarékossági számlatulajdonos magánszemélyt az összevont adóalapjának megfizetett adója terhére adó-kiutalás illeti meg. Az adókiutalás alapja a magánszemély által az adóévben a nyeszre forintban befizetett összegek együttes értéke, amelynek alapján 20 százalék, de legfeljebb az adóévben összesen 100 ezer forint, illetve azoknál a magánszemélyeknél, akik 2020. január 1-je előtt töltik be a jogszabályok alapján rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (ideértve azokat is, akik már nyugdíjasok) 130 ezer forint utalható ki.

Cikk

Átdolgozásra visszavonta a kormány kedden a bírák felső korhatárával kapcsolatos alkotmánymódosítást és a kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvényeket. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az MTI-nek azt mondta: a kormány mérlegelni szeretné az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a legfőbb ügyész észrevételeit.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Különbözeti áfa

Nagy Norbert

adószakértő

Készpénzes munkabér könyvelésének elmaradása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Családi kedvezmény mozaikcsaládnál

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink