Az alábbi cikkben összefoglaljuk, hogy ki, milyen esetben lehet jogosult a gyermek után gyermekgondozási segélyre (gyes), továbbá a különböző jogosultak milyen feltételek mellett dolgozhatnak a gyes mellett.
Immár közel egy éve, hogy hatályba lépett a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 4. § d) pontjának 5. alpontja, amely a bt., kkt. és a kft. vezető tisztségviselőinek társadalombiztosítási jogállását érinti), mégis még mindig sok vállalkozás „küzd” ennek hatásával. Konkrét példa, szakértői javaslattal.
A francia biztosítási rendszer a -- már ismertetett -- bismarcki rendszerhez tartozik. Franciaországban a társadalombiztosítás bevételei járulékokból, adókból és kiegészítő magánbiztosítási díjakból és közvetlen térítésekből, azaz önrész megfizetéséből állnak. A járulékbefizetések nagy része, a munkaadók és munkavállalók elkülönített, jövedelemarányos befizetéseiből tevődik össze. Cikksorozatunkat, amelyben ismertetjük több Európai Uniós ország társadalombiztosítását, most a francia társadalombiztosítás bemutatásával folytatjuk.
2012.év júniusában lesz 60.éves, 44 évi szolgálati ideje lesz akkorra, elmehet e nyugdijba? /csökkentett, előrehozott öregségi nyugdijra jogosult lesz-e?/
A jelenleg hatályos rendelkezések (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény /továbbiakban: Tny./ 68. §) értelmében a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól kérhető a szolgálati idő, továbbá a nők esetében a korhatártól független, kedvezményes öregségi nyugdíjhoz szükséges úgynevezett jogosultsági idő megállapítása.
Az október 12-én benyújtott adócsomag társadalombiztosítással kapcsolatos szabályainak áttekintése során eléggé megmagyarázhatatlan javaslatokkal találkozunk az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés vonatkozásában. Azt már ebben az évben is tapasztalhattuk, hogy ugyanazon egészségügyi szolgáltatásért más összeget kell fizetnie a nem biztosítottnak és a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknak, s más összeget fizet a költségvetés az úgynevezett nemzeti kockázatközösségbe tartozók után. Ez a megkülönböztetés – a javaslat szerint -- 2013. évben is fennmarad, sőt a két mérték különbsége még tovább növekszik.
Mikor kell az ügyvezetőnek 6390 forintos egészségbiztosítási járulékot megfizetnie? Olvasói kérdésre Radics Zsuzsanna, az Adózóna tb-szakértője válaszol.
Az Európai Unió Bírósága november 6-ra tűzte ki az ítélethirdetést a magyar bírák nyugdíjazása ügyében - közölte hétfőn az EU luxembourgi székhelyű, legfőbb bírói testületének sajtószolgálata.
A kormány nem enged az Európai Unióból érkező kívánságnak, és nem csökkenti a nyugdíjakat - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkára pénteken
A nyugdíj-előtakarékossági számlához (nyesz) szigorú szabályok fűződnek, amelyek azonnal kötelezik a számlatulajdonost az adó emelt összegű megfizetésére, visszafizetésére, ha a nyugdíjra jogosultság, illetve a kötelező várakozási idő (a számlanyitás évét követő harmadik év) előtt akár csak részben is a számlán lévő követelés terhére pénzt, befektetési eszközt vonna ki, azaz nem nyugdíjszolgáltatásként venné fel a követelését.
A nyugdíj-előtakarékossági számlára(nyesz) történő befizetések alapján elérhető adókiutalások mellett, e számla előnye az is, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (szja) törvény szerint adómentesek a tulajdonos követelését növelő, a számlán kezelt befektetési eszközökkel végzett ügyletek nyereségei, befektetési eszközök hozamai (kivéve az osztalékot), továbbá adómentes a számláról teljesített nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés is.
Az elmúlt egy hétben lázas számolgatások folytak, támogató-ellenző, a bejelentett költségvetési hatásokat túl/alábecsültnek minősítő szakértői vélemények jelentek meg az egyéni nyugdíj-járulékfizetés felső határának megszüntetésével kapcsolatban. Mindenki a 2013. évi adócsomagra várt, vajon mi lesz benne erről a kérdésről. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló, október 12-én benyújtott, T/8750. számú törvényjavaslat egyelőre nem tartalmaz semmiféle ezzel összefüggő szabályváltozási javaslatot. De mi olvasható ki a törvényből?
Az alábbi kérdésekben várnám szíves válaszukat: 1. Ügyfelem, egy betéti társaság beltagja, akinek 2001.12.20-tól 2009. 02.28-ig rokkantsági nyugdíjat, majd 2009.03.01-től rehabilitációs járadékot folyósítottak. A rehabilitációs járadék folyósítását 2012. április 30-ig meghosszabbították. A betéti társaság beltagja 2012. április 30-ig, mint kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó megfizette a havi 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, mivel a Tbj törvény 4. § f.pontja szerint saját jogú nyugdíjasnak minősült, hivatkozva a Tbj. 14. § (3)/c.pontra, mely szerint nyugdíjbiztosítási ellátásnak minősül a rehabilitációs járadék. Ezt az állításomat ügyfelem megkérdőjelezte, és írásos állásfoglalást kér, hogy valóban jogosan volt-e kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó? 2. 2012. május 1-től, mivel megszűnt a rehabilitációs járadékra való jogosultsága, bejelentettem főállású társas vállalkozónak. 2012. május 2-án betegállományba került, egészen 2012. szeptember 30-ig. Csak utólag tudtam meg, hogy mivel az előző időszakban nem szerzett pénzbeli ellátásra jogosultságot, így táppénzt nem kaphat, vagyis járulékfizetésre kötelezetté vált. Emiatt a havi járulékbevallásokat önellenőriztem, és utólag kell megfizetnie a minimálbér alapján a járulékokat. Ezzel kapcsolatos a kérdés, hogy helyes-e ez az eljárás?
November elsejétől - január elsejéig visszamenőleges hatállyal - 1,6 százalékkal emelik a nyugdíj, illetve egyes szociális ellátások összegét - olvasható a Magyar Közlöny legfrissebb, csütörtökön megjelent számában.
Január elsejével az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) igazgatási szervét, a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóságot jelölné ki a kormány a társadalombiztosítási egyéni számla vezetésére.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték