hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Fél, hogy ellopja a pénzét, kárt okoz a munkavállaló? Biztosítékot kérhet

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

Bár a törvény alapján már négy éve van rá lehetőség, a gyakorlatban eddig nem terjedt el széles körben a munkavállalói biztosíték intézménye. Lényege, hogy a munkáltató a dolgozóval megállapodik, miszerint a munkavállaló átad legfeljebb egyhavi alapbérének megfelelő összeget, ezt a munkáltató köteles elkülönített számlán kezelni, és kizárólag a kártérítési igényének kielégítésére használhatja fel, a munkabérből történő levonás szabályai szerint. Mi lehet az oka annak, hogy az óvadékot alig alkalmazzák a gyakorlatban?

A munkavállalói biztosítékra vonatkozó szabályokat a munka törvénykönyve (Mt.) 189-191. paragrafusai szabályozzák. A felek közötti megállapodás a munkaszerződésbe foglalva, de külön megállapodásban is érvényes, megköthető a munkaviszony létesítésekor vagy annak fennállása alatt is. Egy a lényeg: csak meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállalóval köthető meg, olyan dolgozóval, aki a munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket (értékpapírt, értéktárgyat) vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy ezek teljesítését közvetlenül ellenőrzi. Tipikusan ilyen például a pénztáros, a bérleteket, étkezési utalványokat kezelő munkavállaló vagy ezekhez hasonló munkakört betöltő, illetve az ellenőrzésüket végző munkavállaló.

A fentiekből következik, hogy ha a munkavállaló eseti jelleggel vesz át pénzt, arra nézve érvényesen nem köthető ki biztosíték fizetése, azaz fontos fogalmi elem a rendszeresség.

Ehhez hasonlóan, ha a dolgozó a pénzt csak őrzi, szintén nem köthető megállapodás, hiszen hiányzik az átadás-átvétel feltétele. A biztosíték nyújtása ugyanis a munkavállaló által történő pénzösszeg átadásával valósul meg, készpénzben vagy utalással történő teljesítéssel.

Mi a helyzet akkor, ha megváltozik a munkakör vagy megszűnik a munkaviszony? Ebben az esetben a munkáltató köteles a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul visszafizetni a munkavállalónak.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, a gyakorlatban hogyan kell alkalmazni a vonatkozó szabályokat. 

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gyógytorna

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink