Várhatóan több száz új munkahely létrehozását segíti elő a Nógrád megyei salgótarjáni, bátonyterenyei és szécsényi kistérséget érintő szabad vállalkozási zóna - mondta a Nógrád megyei önkormányzat fideszes elnöke hétfőn Salgótarjánban.
Tisztelt Szakértő!Egyik munkavállalónk GYES-en volt. 2012.12.31-i nappal visszamondta a gyest, mert újra teherbe esett, 2013.01.14-i nappal pedig táppénzre vetette magát.Kérdésem az lenne, hogy 2013.01.01-01.13 közötti időszakra munkáltatóként kell-e valamit fizetnünk neki és 2013.01.14-től pedig megilleti-e a betegszabadság, vagy pedig egyből táppénzt kell utána igényelni? Az első gyerek után megillető szabadságot pedig január hónapra kell-e számfejtenünk, vagy csak később?Válaszát köszönöm!
A munka- és a pihenőidő betartását, valamint a munkavállalók jogviszonyának rendezettségét is ellenőrzi az idén a hatóság - olvasható a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013-as ellenőrzési tervében.
Január 1. napján az új Munka törvénykönyv teljes terjedelmében hatályba lép, a munkavállalók számára több, érdekeiket jelentősen sértő rendelkezés teljes körű alkalmazására mostantól kerülhet sor.
Bármelyik vállalat életében előfordulhat, hogy gazdasági okok miatt jelentős létszámú munkavállalói csoport munkaviszonyát kénytelen viszonylag rövid időn belül megszüntetni. Joggal merül fel a kérdés, hogy a társaságnak a csoportos létszámcsökkentés szabályait kell-e alkalmaznia, vagy - hosszabb időbeli ütemezéssel - a munkaviszonyok megszüntetésére egyénileg kerülhet-e sor. A csoportos létszámcsökkentés a munkáltatóra többletkötelezettséget ró; az üzemi tanáccsal, a munkaügyi központtal és a munkavállalókkal szemben. Ugyanakkor az új munka törvénykönyve egyszerűsíti e folyamatot, a konzultációs kötelezettséget kizárólag az üzemi tanács vonatkozásában írja elő. Üzemi tanács hiányában pedig a munkáltató nem köteles sem a szakszervezettel, sem a nem szervezett munkavállalók képviselőivel konzultálni - hívja fel a változásra a figyelmet a DLA Piper szakjogásza.
Háziorvos betéti társasága választhatja -e a "Kata-"t Lényegében 1 helyről ( OEP) származik a jövedelme, de nem állít ki számlát nyilván. Egy millió forint feletti összeget be kell-e jelentenie? Bizonyítania kell-e hogy nem rejtett munkavállaló?
Tisztelt Szakértő!Alábbi kérdésben kérem tájékoztatását: a munkavállaló 2012. július 1. napját követően a munkáltatójának kárt okoz. Amennyiben a kártérítési kötelezettség nem haladja meg a minimálbér háromszorosát, akkor a munkáltató fizetési felszólításban követelheti a kártérítés összegét a munkavállalótól, amelybe a kártérítéssel kapcsolatos eseményeket és az indoklást is belefoglalja (a régi Mt. kártérítési határozatához hasonlóan)? Egyéb munkáltatói határozatra van-e szükség? Ha a munkavállalói kártérítési kötelezettség összege a minimálbér háromszorosát eléri, iletve meghaladja, akkor milyen bizonylatot köteles erről a munkáltató készíteni, és átadni a munkavállalónak, illetve a bíróságnak? Köszönettel
Az új Mt. szerint lényegében ugyanazokban az esetekben illeti meg végkielégítés a munkavállalót, mint korábban, de a munkavállaló hátrányára változtak a munkaviszony időtartamának beszámítására vonatkozó szabályok.
Szeretném megkérdezni hogyha a munkavállaló napi 8 órán felül plusz 1 órát dolgozik akkor milyen esetben kell 50%os túlóra pótlékot, milyen esetben kell 30%os bérpótlékot számfejtenem neki?Köszönöm a választ
Van egy budapesti cég, aki felvesz üzletkötőket. Az üzletkötők járják az országot, valamelyik még Romániába is megy. Ebben az esetben hol (pl.: cég székhelye, dolgozónál) és hogyan kell vezetni a jelenléti ívet. Bejelenthetem őket fix heti 40 órás munkaviszonyra? Valaki naponta 8 órát dolgozna, valaki pedig minden nap változó órát dolgozna le. Számolhatom a napi munkaidejét a munkavállaló lakhelyétől (reggel indulás, este érkezés). Kell munkaidőkeretet meghatározni? Ebben az esetben kell valami speciálisat beleírni a munkaszerződésbe vagy a tájékoztatóba? Ebben az esetben kötelezően kell adni napidíjat a dolgozónak? Amennyiben már nem tud hazajönni, és meg kell szállnia, akkor ebben az esetben mit kell kötelezően megtérítenie a munkáltatónak? Ebben az esetben hogy kell kiadni a pihenőidőt a munkavállalónak? Van még valamilyen egyedi dolog, amit alkalmazni kell?
Cikkünkben részletezzük a munkajogi elévülés szabályait, melyek ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy munkaügyi bíróság előtt határidőben megtámadhassuk a munkáltató/munkavállaló jognyilatkozatát (felmondását, azonnali hatályú felmondását, írásbeli figyelmeztetését.
Munkavállalónk, aki 4 hónapja áll alkalmazásunkban ma írásban közölte, hogy várandós és ezt igazolta is. Nagy gondban vagyunk, mert az orvosi igazolás szerint veszélyeztetett terhes, a munkaköre viszont megköveteli, hogy árukészlettel teli dobozokat vigyen és pakoljon ki. Más munkakört számára biztosítani nem tudunk, így viszont az ő jelenléte a munkahelyen felesleges.Amúgy is nehéz helyzetben vagyunk, nem tudunk fizetni egy olyan alkalmazottat, aki nem dolgozik nekünk és felvenni helyette egy másikat, aki elvégzi azt a munkát, amire a jelenlegi alkalmazott lett felvéve.Kérem Önöket, hogy kicsit a mi szemszögünkből adjanak tanácsot, mit tehetünk annak érdekében, hogy a fenti dilemmát feloldjuk. (Ehhez az alkalmazotthoz azért sem ragaszkodunk, mert az ő munkaidejében mindig készlethiány van, de eddig nem sikerült lopást bizonyítani.)
Mi történik akkor, ha a munkavállaló átkerül más munkakörbe, és emiatt nem nő, hanem esetleg még csökken is a jövedelme?
A diákok, tanulók életében a szünidei munkavállalás inkább csak egy jó kis szünidei kaland, zsebpénz-kiegészítés, általában nem tulajdonítanak jelentőséget a foglalkoztatással összefüggő kötelezettségeknek. Ugyanakkor a fiatalok számára munkavállalás elősegítheti a munkaügyi és adózási ismeretek bővülését is, ezért foglalkoztatóiknak, szüleiknek fokozottabban kell ügyelniük a kifizetéseket igazoló bizonylatok szabályos kiadására, megőrzésére, az adózásra vonatkozó tájékoztatásra. Cikksorozatunk emlékeztet a legfontosabb tudnivalókra.
A munkát vállaló diák, tanuló a Munka Törvénykönyve szerint fiatal munkavállalónak számít, ha a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. A munkavállaó korának adózási szempontból ugyan nincs jelentősége, de munkajogi szempontból annál inkább. A diákmunka adózására vonatkozó szabályok mellett a fiatalkorúak foglalkoztatására vonatkozó munkajogi szabályokat szedtük össze.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték