Az új Mt. szerint lényegében ugyanazokban az esetekben illeti meg végkielégítés a munkavállalót, mint korábban, de a munkavállaló hátrányára változtak a munkaviszony időtartamának beszámítására vonatkozó szabályok.
Szeretném megkérdezni hogyha a munkavállaló napi 8 órán felül plusz 1 órát dolgozik akkor milyen esetben kell 50%os túlóra pótlékot, milyen esetben kell 30%os bérpótlékot számfejtenem neki?Köszönöm a választ
Van egy budapesti cég, aki felvesz üzletkötőket. Az üzletkötők járják az országot, valamelyik még Romániába is megy. Ebben az esetben hol (pl.: cég székhelye, dolgozónál) és hogyan kell vezetni a jelenléti ívet. Bejelenthetem őket fix heti 40 órás munkaviszonyra? Valaki naponta 8 órát dolgozna, valaki pedig minden nap változó órát dolgozna le. Számolhatom a napi munkaidejét a munkavállaló lakhelyétől (reggel indulás, este érkezés). Kell munkaidőkeretet meghatározni? Ebben az esetben kell valami speciálisat beleírni a munkaszerződésbe vagy a tájékoztatóba? Ebben az esetben kötelezően kell adni napidíjat a dolgozónak? Amennyiben már nem tud hazajönni, és meg kell szállnia, akkor ebben az esetben mit kell kötelezően megtérítenie a munkáltatónak? Ebben az esetben hogy kell kiadni a pihenőidőt a munkavállalónak? Van még valamilyen egyedi dolog, amit alkalmazni kell?
Cikkünkben részletezzük a munkajogi elévülés szabályait, melyek ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy munkaügyi bíróság előtt határidőben megtámadhassuk a munkáltató/munkavállaló jognyilatkozatát (felmondását, azonnali hatályú felmondását, írásbeli figyelmeztetését.
Munkavállalónk, aki 4 hónapja áll alkalmazásunkban ma írásban közölte, hogy várandós és ezt igazolta is. Nagy gondban vagyunk, mert az orvosi igazolás szerint veszélyeztetett terhes, a munkaköre viszont megköveteli, hogy árukészlettel teli dobozokat vigyen és pakoljon ki. Más munkakört számára biztosítani nem tudunk, így viszont az ő jelenléte a munkahelyen felesleges.Amúgy is nehéz helyzetben vagyunk, nem tudunk fizetni egy olyan alkalmazottat, aki nem dolgozik nekünk és felvenni helyette egy másikat, aki elvégzi azt a munkát, amire a jelenlegi alkalmazott lett felvéve.Kérem Önöket, hogy kicsit a mi szemszögünkből adjanak tanácsot, mit tehetünk annak érdekében, hogy a fenti dilemmát feloldjuk. (Ehhez az alkalmazotthoz azért sem ragaszkodunk, mert az ő munkaidejében mindig készlethiány van, de eddig nem sikerült lopást bizonyítani.)
Mi történik akkor, ha a munkavállaló átkerül más munkakörbe, és emiatt nem nő, hanem esetleg még csökken is a jövedelme?
A diákok, tanulók életében a szünidei munkavállalás inkább csak egy jó kis szünidei kaland, zsebpénz-kiegészítés, általában nem tulajdonítanak jelentőséget a foglalkoztatással összefüggő kötelezettségeknek. Ugyanakkor a fiatalok számára munkavállalás elősegítheti a munkaügyi és adózási ismeretek bővülését is, ezért foglalkoztatóiknak, szüleiknek fokozottabban kell ügyelniük a kifizetéseket igazoló bizonylatok szabályos kiadására, megőrzésére, az adózásra vonatkozó tájékoztatásra. Cikksorozatunk emlékeztet a legfontosabb tudnivalókra.
A munkát vállaló diák, tanuló a Munka Törvénykönyve szerint fiatal munkavállalónak számít, ha a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. A munkavállaó korának adózási szempontból ugyan nincs jelentősége, de munkajogi szempontból annál inkább. A diákmunka adózására vonatkozó szabályok mellett a fiatalkorúak foglalkoztatására vonatkozó munkajogi szabályokat szedtük össze.
Július 1-től hatályos az új Munka törvénykönyve. Ezúttal a munkavállalóknak kedvező változásokat szedtük össze.
Az új Munka törvénykönyve értelmében három helyett 5 napot kell várnunk a papírokra, ha kilépünk a cégünktől.
A július 1-jén hatályba lépő új Munka törvénykönyve szisztematikusan törekszik a munkavállalókat megillető járandóságok csökkentésére. Ez nem csak a munka díjazására, hanem a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén kifizetendő juttatások mértékére is igaz. Nézzük a részleteket.
Több munkáltató iskolaszövetkezet útján alkalmaz nyári munkára diákokat. A 2012. július 1-jétől hatályos új munka törvénykönyve külön fejezetben szól az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszonyról. Mielőtt 2012. július 1-jétől hatályos, iskolaszövetkezet keretében történő foglalkoztatást megismernénk, röviden ismertetjük a 18 év alatti diákok munkavállalásainak szabályait.
Határozott időre (3 hétre) napi 4 órában felvennék egy munkavállalót aki 6 órában (éjszakai munka) már dolgozik egy cégnél. Mennyi és milyen járulékot kell fizetnem?
Ha a munkavállaló azért lép ki a háza kapuján, hogy munkába menjen, akkor társadalombiztosítási szempontból elmondható, hogy megtette az első lépést abba az irányba, hogy ha munkába menetel közben baleset éri, akkor ez a baleset úti balesetnek minősüljön. De mitől más ez, mintha munka közben érné baleset?
A munkavállaló keresőképtelenségével kapcsolatos táppénzigénnyel a foglalkoztatónak abban az esetben is feladata van, ha nem tart fenn kifizetőhelyet, hiszen a dolgozó igényét neki kell továbbítania, még pedig 5 napon belül az a székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnek.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték