A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 7. § (4) bekezdése alapján - a Központi Statisztikai Hivatal elnöke előterjesztésére Tabák Pétert, a Pénzügyminisztérium Gazdaságpolitikai Főosztálya vezetőjét - a 2005. december 31-ig terjedő időtartamra az Országos Statisztikai Tanács tagsági teendőinek ellátásával megbízom.
A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 30/A. § (1) bekezdés i) pontja, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 7. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 62. § (1) bekezdés a) pontja alapján, figyelembe véve, hogy a hivatásos szolgálat felső korhatárát elérte,
hivatásos szolgálati viszonyát 2004. szeptember 14-i hatállyal megszüntetem
Szekeres István dandártáborn...
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 56/A. § (2) bekezdése alapján, az oktatási miniszter előterjesztésére,
dr. Szabó Csilla főiskolai tanárnak
a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán a 2004. szeptember 1-jétől 2008. június 30-ig terjedő időre vonatkozó rektori megbízását
megerősítem.
A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
A felperes az 1998. augusztusában benyújtott keresetében annak megállapítását kérte, hogy 1995. december 1-jétől 1998. április 27-éig az alperesnél munkaviszonyban állt. Ezen időtartamra kérte a mindenkori minimálbér megfizetésére kötelezni az alperest, melynek összegét 468 200 forintban határozta meg, továbbá 177 390 forint jutalékot és 2 000 000 forint nem vagyoni kártérítést is igényelt az alperestől.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a peres felek között 1995. december ...
A felperes rokkantsági nyugdíj megállapítása iránti igényét az alperes a jogosultsághoz előírt szolgálati idő hiánya miatt elutasította. A felperes eredménytelenül fellebbezett, majd keresetet terjesztett elő a munkaügyi bírósághoz, amelyben a határozat megváltoztatását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletében az alperes határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes 2000. április 5. napjától rokkantsági nyugdíjra jogosult.
A döntés alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes...
Az elsőfokú bíróság 1993. április 15. napján kelt 1. sorszámú határozatával vette nyilvántartásba az MRP szervezetet, amelynek egyik alapító tagja a fellebbező. A szervezet 2003. április 15. napján tartott közgyűlésének 2. számú határozatával rendelkezett valamennyi üzletrész jogosultság szerinti tulajdonba adásáról, az 5. számú határozatával a szervezet megszüntetéséről. A fellebbező tag a határozatok megsemmisítése iránt keresetlevelet terjesztett elő, amellyel kapcsolatos per folyik. A sze...
A felperes keresetében az alperes fizetési meghagyása hatályon kívül helyezését kérte, mert álláspontja szerint az alperes az eljárásjogi szabályokat megsértette, amikor a fizetési meghagyásban nem jelölte meg a tényállást.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes 2001. október 10-én kelt fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte.
A jogerős ítéleti tényállás szerint a felperes munkavál-lalója, aki raktáros munkakörben dolgozott, 2001. április 18-án a logisztikai raktárban dobozok átraká...
Az alperes felülvizsgálati kérelme a másodfokú bíróság közbenső ítéletének hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
Jogszabálysértőnek találta azt a jogértelmezést, amely szerint a bizalomvesztés nem alapozza meg okszerűen a munkáltató rendes felmondását, tartalmilag a Legfelsőbb Bíróság MK 95. számú állásfoglalására hivatkozott.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ít...
Az elsőfokú bíróság végzésével Sz. Zs. "kérelmező követelését" elutasította. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adós elleni felszámolási eljárás közzétételére a Cégközlöny 3. számában, 2000. január 20-án került sor. A kérelmező hitelezői igényében három havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítést kért nyilvántartásba venni. Ennek tárgyában keresettel is élt a munkaügyi bíróságnál, a bíróság azonban a keresetlevelet illetékesség okából áttenni rendelte a felszámolási eljárást lefol...
Az alperesnél határozott idejű köztisztviselői jogviszonyban állt felperes keresetében a kinevezése módosítása jogellenességének megállapítását és az alperest az eredeti kinevezése szerinti határozott időre, 2001. október 31-éig járó elmaradt illetménye és annak kamata megfizetésére kérte kötelezni.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott, a 2001. március 5-én kelt kinevezés módosítást hatályon kívül helyezte, és az alperest a 2001. április 15-étől október 31-éig te...
A felperes a felülvizsgálati kérelmében az Mt. 96. § (2) bekezdésébe, 89. § (2) bekezdésébe, a 16/1986. (XII. 17.) EüM rendelet 1. § (2) bekezdésbe ütköző jogszabálysértést jelölt meg, továbbá arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet nem felel meg az MK 122. számú állásfoglalásnak. A kérelme indokolásában előadta, hogy nem kapott világos, határozott és egyértelmű utasítást, továbbá vitatta az ittasság tényét, így a rendkívüli felmondás indoka nem volt világos és okszerű. Ezért a másodfokú ítél...
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a kármegosztás alkalmazásának mellőzését találta jogszabálysértőnek, ezért a marasztalási összeg leszállítását kérte. Érvelése szerint a jogerős ítélet nem felel meg az Mt. 174. § (3) bekezdésének, megalapozatlan és kizárólag a felperes álláspontját alátámasztó bizonyítékokon nyugszik. Az alperes részletesen előadta, hogy az egyéni védőfelszerelés, a munkáltató által kiadott utasítás, a felperesnek az utasítással összefüggésben tanúsított magatartása és...
A Fővárosi Ítélőtábla polgári és gazdasági tanácsainak ítélkező tevékenysége során kérdésessé vált annak megítélése, hogy a peres félként eljáró MRP-szervezet eljárási illeték lerovására (viselésére) kötelezhető-e, vagy személyes illetékmentességre jogosult. E szervezet ugyanis az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-ának felsorolásában külön nevesítve nem szerepel, és nincs más olyan jogszabály sem, amely az MRP-t kifejezetten illetékkedvezményben részesítené. Ugyanakkor a bírói ...
A felperes, aki elletős munkakörben állt az alperes alkalmazásában, az 1999 októberében a munkaviszonyával összefüggésben elszenvedett egészségkárosodása miatt indított kártérítési perben meghozott jogerős ítélet ellen terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Indokolásul előadta, hogy a tanúk vallomását és a szakértő véleményét a másodfokú bíróság jogszabálysértően hagyta figyelmen kívül - különösen a Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú állásfoglalásában lévő jogszabály-értelmezést illetően. A j...
A munkaügyi bíróság által megállapított - a felülvizsgálati eljárásban is irányadó - tényállás szerint a felperes 1997. október 13-ától részesült szociális járadékban. Az elhunyt házastársa után 2000. szeptember 29-étől 2001. szeptember 28-áig ideiglenes özvegyi nyugdíjat állapított meg részére az alperes. A 2000. augusztus 2-án kelt határozatával az alperes megállapította, hogy felperest 23 987 forint özvegyi nyugdíj illeti meg 2001. szeptember 29-étől, és ezen időponttól az özvegyi nyugdíja...
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték