adozona.hu
BH+ 2004.9.435
BH+ 2004.9.435
A szociális járadékra és özvegyi nyugdíjra egyaránt jogosult megváltozott munkaképességű munkavállalót megillető rendszeres szociális járadék összegének megállapítása [8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 22. § (3)-(5) bekezdése].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaügyi bíróság által megállapított - a felülvizsgálati eljárásban is irányadó - tényállás szerint a felperes 1997. október 13-ától részesült szociális járadékban. Az elhunyt házastársa után 2000. szeptember 29-étől 2001. szeptember 28-áig ideiglenes özvegyi nyugdíjat állapított meg részére az alperes. A 2000. augusztus 2-án kelt határozatával az alperes megállapította, hogy felperest 23 987 forint özvegyi nyugdíj illeti meg 2001. szeptember 29-étől, és ezen időponttól az özvegyi nyugdíja...
BH+ 2004.9.435 A szociális járadékra és özvegyi nyugdíjra egyaránt jogosult megváltozott munkaképességű munkavállalót megillető rendszeres szociális járadék összegének megállapítása [8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 22. § (3)-(5) bekezdése].
A munkaügyi bíróság által megállapított - a felülvizsgálati eljárásban is irányadó - tényállás szerint a felperes 1997. október 13-ától részesült szociális járadékban. Az elhunyt házastársa után 2000. szeptember 29-étől 2001. szeptember 28-áig ideiglenes özvegyi nyugdíjat állapított meg részére az alperes. A 2000. augusztus 2-án kelt határozatával az alperes megállapította, hogy felperest 23 987 forint özvegyi nyugdíj illeti meg 2001. szeptember 29-étől, és ezen időponttól az özvegyi nyugdíjat valamint a rendszeres szociális járadékot a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet (továbbiakban: R.) 22. § (5) bekezdése alapján fenti összegben folyósítja részére. Az alperes a másodfokú határozatával hatályában fenntartotta az elsőfokú határozatot és felperes fellebbezését elutasította. Az indokolás szerint az R. 22. § (5) bekezdés értelmében amennyiben az özvegyi nyugdíj összege meghaladja a járadék külön jogszabályban meghatározott összegét, az özvegyi nyugdíjat kell folyósítani a járadék egyidejű szüneteltetése mellett.A felperes keresetében - tartalma szerint - a határozat megváltoztatását és a szociális járadék további folyósítását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes másodfokú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
A bíróság az R. 22. §-a (3)-(5) bekezdései értelmezése alapján arra az álláspontra jutott, hogy a felperes részére az R. 22. § (5) bekezdés a) pontja alapján - a (3) bekezdéssel egyezően - az özvegyi nyugdíjat és a szociális járadékot a nyugellátásról szóló jogszabályokban a sajátjogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyósítására megállapított összeghatárig kell együtt folyósítani. Ezért a határozatot jogszabálysértőnek találta, és a Pp. 229. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte jogszabálysértésre hivatkozással. Az R. 22. § (3) és (5) bekezdésének téves értelmezését panaszolta. Kifejtette, hogy a felperes igénye tekintetében alkalmazandó R. 22. § (5) bekezdés a) pontjában említett külön jogszabály a rendszeres szociális járadék mértékét meghatározó, a mindenkori emelésről szóló jogszabályt jelenti. Eszerint a perbeli időben a rendszeres szociális járadék összege 17 200 forint volt, ezt a felperes özvegyi nyugdíja meghaladta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a Pp. 270. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján elrendelte az özvegyi nyugdíjas rendszeres szociális járadéka tekintetében irányadó jogszabály helyes értelmezése tárgyában felmerült elvi jogkérdésben.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a munkaügyi bíróság ítéletének hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el és megállapította, hogy az alapos.
Az irányadó tényállás szerint a felperes a rendszeres szociális járadékra 1998. január 1-jét megelőzően (1997. október 13-ától) vált jogosulttá, az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága pedig ezt követően, 2001. szeptember 29-étől áll fenn.
Az előbbi tények figyelembevételével az ügyben az R. 22. § (5) bekezdés a) pontját kellett alkalmazni. Eszerint annak a személynek, aki özvegyi nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra 1998. január 1-jét megelőzően vált jogosulttá és a másik ellátásra való jogosultsága e határidőt követően keletkezett, a rendszeres szociális járadékot olyan összegben kell folyósítani, hogy az az özvegyi nyugdíj összegével együtt érje el a külön jogszabály szerinti összeget.
Az R. 22. § (2) bekezdése a rendszeres szociális járadéknak a rendelet hatályba lépésekor megállapított (1983. január 1-jétől járó) havi összegét (1850 Ft) határozza meg. Ehhez képest a rendszeres szociális járadék mindenkori összegéről a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló külön jogszabály - a perbeli időben a 76/2001. (V. 9.) Korm. rendelet - rendelkezik.
A felülvizsgálati kérelem az előbbieknek megfelelően helyesen hivatkozott arra, hogy az R. 22. § (5) bekezdésében szereplő külön jogszabály szerinti összeg a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások - köztük a rendszeres szociális járadék - emeléséről rendelkező kormányrendeletben meghatározott összeg.
A munkaügyi bíróság ettől eltérő jogszabály értelmezése téves. A 22. § (3)-(5) bekezdése a rendszeres szociális járadékra és özvegyi nyugdíjra egyaránt jogosult megváltozott munkaképességű munkavállalók rendszeres szociális járadékának folyósítását eltérően szabályozza attól függően, hogy az egyes ellátásokra 1992. szeptember 1-jétől, 1998. január 1-jét megelőzően, illetve ezt követően váltak jogosulttá. A nyilvánvalóan eltérő feltételekre a (3) bekezdésben megállapított összeghatár az (5) bekezdésben szabályozott esetre sem nyelvtani, sem logikai értelmezés alapján nem vonatkoztatható.
Az alperes keresettel támadott másodfokú határozata tehát az R. 22. § (5) bekezdés a) pontja alapján jogszabálysértés nélkül hagyta helyben a rendszeres szociális járadék külön jogszabályban meghatározott összegét meghaladó mértékű özvegyi nyugdíj folyósításáról rendelkező elsőfokú határozatot.
A felperes keresetében eljárási jogszabálysértésre nem hivatkozott, így a munkaügyi bíróság erre a határozat hatályon kívül helyezését nem alapíthatta.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemmel sikerrel támadott jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír. Mfv.II.10.895/2003.sz.)