adozona.hu
BH+ 2004.9.430
BH+ 2004.9.430
I. A határozott idejű közszolgálati jogviszony módosításával kapcsolatban a rendeltetésellenes joggyakorlás nem állapítható meg, ha a módosítás indoka a körülményekben - a felek akaratától függetlenül - bekövetkezett az a változás volt, hogy a helyettesített személy az eredeti, várható időpontnál hamarabb kívánt munkába állni [Mt. 4. § (1) bekezdés]. II. A meghatározott személy, konkrét indokú távolléte idejére, helyettesítése céljából határozott időre szóló kinevezésben a naptárszerű időtartam megjelölés t
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesnél határozott idejű köztisztviselői jogviszonyban állt felperes keresetében a kinevezése módosítása jogellenességének megállapítását és az alperest az eredeti kinevezése szerinti határozott időre, 2001. október 31-éig járó elmaradt illetménye és annak kamata megfizetésére kérte kötelezni.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott, a 2001. március 5-én kelt kinevezés módosítást hatályon kívül helyezte, és az alperest a 2001. április 15-étől október 31-éig te...
BH+ 2004.9.430 I. A határozott idejű közszolgálati jogviszony módosításával kapcsolatban a rendeltetésellenes joggyakorlás nem állapítható meg, ha a módosítás indoka a körülményekben - a felek akaratától függetlenül - bekövetkezett az a változás volt, hogy a helyettesített személy az eredeti, várható időpontnál hamarabb kívánt munkába állni [Mt. 4. § (1) bekezdés].
II. A meghatározott személy, konkrét indokú távolléte idejére, helyettesítése céljából határozott időre szóló kinevezésben a naptárszerű időtartam megjelölés tájékoztató jellegűnek minősül [Ktv. 11. § (2) bekezdés].
Az alperesnél határozott idejű köztisztviselői jogviszonyban állt felperes keresetében a kinevezése módosítása jogellenességének megállapítását és az alperest az eredeti kinevezése szerinti határozott időre, 2001. október 31-éig járó elmaradt illetménye és annak kamata megfizetésére kérte kötelezni.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott, a 2001. március 5-én kelt kinevezés módosítást hatályon kívül helyezte, és az alperest a 2001. április 15-étől október 31-éig terjedő időre 265 240 forint elmaradt illetményt, valamint ennek 12%-os kamata megfizetésére kötelezte.
Az ítéletben megállapított tényállás szerint az alperes a felperessel határozott időre szóló közszolgálati jogviszonyt létesített Sz. L.-né helyettesítésére a táppénz és gyermekgondozási szabadság miatti távollétének idejére, 1999. november 8-ától 2001. október 31-éig. A felek a kinevezést 2001. március 5-én módosították, mivel Sz. L.-né előbb kívánt munkába állni. A módosított kinevezés szerint a közszolgálati jogviszony időtartama Sz. L.-né szabadság miatti távollétének idejére, 2001. április 15-éig szólt. A felperes a kinevezés-módosítást keresetében megtévesztésre hivatkozva támadta a jogviszony időtartamának lerövidítése miatt. A munkaügyi bíróság nem tartotta megállapíthatónak, hogy a felperest a kinevezés módosításakor alperes megtévesztette, azonban a megállapodást az Mt. 8. § (1) bekezdése alapján - utalva az Mt. 4. § (1) bekezdésére - semmisnek minősítette. Álláspontja szerint a visszatérő köztisztviselőt ugyan alkalmaznia kellett az alperesnek, azonban ez nem járhat a felperes jogainak csorbításával; az alperes jogait rendeltetésellenesen gyakorolta a kinevezés-módosításnál.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A fellebbezés érvelésével szemben a másodfokú bíróság utalt arra, hogy a perbeli esetben a határozott idejű kinevezésben dátumszerűen megjelölt időtartam az irányadó.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében - tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte az irányadó jogszabályok téves értelmezéséből adódó jogszabálysértésre hivatkozással. Vitatta azt az ítéleti következtetést, hogy a köztisztviselői jogviszonynak a munkavállaló hátrányára történt módosítása rendeltetésellenes joggyakorlást jelentett. Tévesnek tartotta a jogerős ítéletben kifejtett álláspontot, miszerint ha köztisztviselői jogviszony határozott időtartamát valamely esemény beálltához (gyes stb. miatt távollévő munkavállaló távollétének idejére) kötötték, s emellett a jogviszony várható időtartamát naptárilag is megjelölték, ebben az esetben a határozott idejű köztisztviselői jogviszony nem az esemény bekövetkeztekor, hanem a tájékoztatásul megjelölt időtartam leteltekor szűnik meg.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatását a Pp. 270. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján rendelte el, a kinevezés módosításával és a jogviszony határozott időtartama megjelölésével kapcsolatban felmerült elvi jogkérdésekben.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A peres iratok tanúsága szerint a felperes kinevezése a köztisztviselői jogviszony időtartamát a következőképpen jelölte meg: "Sz. L.-né táppénz, gyes miatti távolléte, 1999. november 08. napjától 2001. október 31. napjáig". A felperes maga is úgy adta elő, hogy a határozott idejű kinevezése a gyesen lévő kolleganő távolléte, helyettesítése idejére történt. A gyesen lévő kolleganő 2000 őszén bejelentette, hogy előbb munkába kíván állni, mint ahogy azt eredetileg tervezte, majd 2001. januárjától munkába állva 2001. március 22-éig a szabadságát töltötte. A felperes személyes meghallgatásakor is úgy nyilatkozott: tudomása volt arról, hogy a gyesen lévő kolléganő helyére jött dolgozni, aki csak 2001. október 31-én jött volna vissza, ezért állapodtak meg abban, hogy eddig az időpontig az alperesnél dolgozik. Miután nevezett hamarabb visszajött, de szabadságát töltötte, ezért a kinevezés-módosításban úgy állapodtak meg, hogy 2001. április 15-éig dolgozik.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a felperes határozott idejű köztisztviselői kinevezését 2001. március 5-én a felek közös megegyezéssel azért módosították, mert a felperes által helyettesített személy a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságának lejárta előtt munkába állt.
1. A kinevezés közös megegyezéssel módosítható [Ktv. 14. § (1) bekezdés]. Az adott eseten a felek között a megállapodás létrejött a kinevezés módosításáról, azt felperes a módosítás indokának tudatában aláírta. A módosítás jogszerű indoka volt a körülményekben - a felek akaratától függetlenül - bekövetkezett az a változás, hogy a helyettesített személy az eredeti, várható időpontnál hamarabb munkába kívánt állni, amire a gyermekgondozási szabadságot igénybe vevő munkavállalónak lehetősége van.
A módosítás indoka tekintetében a bíróság megállapította, hogy alperes részéről megtévesztés nem volt megállapítható.
Önmagában az, hogy a módosítás a felperes számára - a jogviszony időtartama lerövidítése miatt - hátrányos volt, a joggyakorlás jogszerűségét nem érinti, hiszen a felek ennek tudatában állapodtak meg figyelembe véve az akaratuktól független változást a körülményekben. Ezen indokon túlmenően egyéb olyan tényt az eljárt bíróságok nem állapítottak meg, amelyből arra lehetne következtetni, hogy az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta jogát, azaz részéről a módosítás a felperes jogos érdekeinek csorbítására irányult. Ezért a megállapodás érvénytelenségét - a perbeli időben hatályos - Mt. 4. § (1) bekezdésébe ütköző volta miatt megalapozatlanul, tehát jogszabálysértően állapította meg a jogerős ítélettel helybenhagyott elsőfokú ítélet.
2. A határozott idejű köztisztviselői jogviszonyt a felek a Ktv. 11. § (2) bekezdése szerint helyettesítés céljából létesítették; megjelölve a helyettesített személyt és a távollét indokát. Ebből kiindulva a naptárszerű időtartam megjelölés tájékoztató jellegűnek minősül, mivel a helyettesítés indokának megszűnése esetén - azaz a távollévő személy munkába állása esetén - a határozott idejű jogviszony létesítésének, és így további fenntartásának indoka is megszűnik.
Ehhez képest a másodfokú bíróság tévesen tekintette a naptárszerű időtartamot elsődlegesnek, irányadónak a jogviszony határozott ideje szempontjából.
E megállapításnak azonban az adott ügyben nem is volt jelentősége, mert a kinevezés módosítással a felek a jogviszony naptári időtartamát is módosították.
A felperes közszolgálati jogviszonya a határozott idő lejártával jogszerűen szűnt meg a Ktv. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerint.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír. Mfv.II.10.831/2003.sz.)