A Magyar Köztársaság Országgyűlése dr. Újhelyi István országgyűlési képviselő mentelmi jogát a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.B.24.203/2004/1. számú megkeresésével érintett ügyben nem függeszti fel.
Dr. Szili Katalin s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Podolák György s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
Vincze László s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
Az oktatási miniszter - a nem állami felsőoktatási intézményekben a fenntartóval egyetértésben tett - előterjesztésére a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben foglalt jogkörömben
2004. szeptember hó 1. napjával
dr. Bakró-Nagy Mariannét, az MTA Nyelvtudományi Intézete tudományos osztályvezetőjét, a Szegedi Tudományegyetem további jogviszonyban alkalmazott egyetemi docensét,
dr. Barabás Józsefet, a Semmelweis Egyetem egyetemi docensét,
Baranyay Lászlót, a Liszt Ferenc Zeneművésze...
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 30/A. § (1) bekezdés i) pontja, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 7. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 62. § (1) bekezdés a) pontja alapján, figyelembe véve, hogy a hivatásos szolgálat felső korhatárát elérte,
hivatásos szolgálati viszonyát 2004. szeptember 14-i hatállyal megszüntetem
Szekeres István dandártáborn...
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 56/A. § (2) bekezdése alapján, az oktatási miniszter előterjesztésére,
dr. Szabó Csilla főiskolai tanárnak
a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán a 2004. szeptember 1-jétől 2008. június 30-ig terjedő időre vonatkozó rektori megbízását
megerősítem.
A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 7. § (4) bekezdése alapján - a Központi Statisztikai Hivatal elnöke előterjesztésére Tabák Pétert, a Pénzügyminisztérium Gazdaságpolitikai Főosztálya vezetőjét - a 2005. december 31-ig terjedő időtartamra az Országos Statisztikai Tanács tagsági teendőinek ellátásával megbízom.
A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Az elsőfokú bíróság 1993. április 15. napján kelt 1. sorszámú határozatával vette nyilvántartásba az MRP szervezetet, amelynek egyik alapító tagja a fellebbező. A szervezet 2003. április 15. napján tartott közgyűlésének 2. számú határozatával rendelkezett valamennyi üzletrész jogosultság szerinti tulajdonba adásáról, az 5. számú határozatával a szervezet megszüntetéséről. A fellebbező tag a határozatok megsemmisítése iránt keresetlevelet terjesztett elő, amellyel kapcsolatos per folyik. A sze...
A felperes keresetében az alperes fizetési meghagyása hatályon kívül helyezését kérte, mert álláspontja szerint az alperes az eljárásjogi szabályokat megsértette, amikor a fizetési meghagyásban nem jelölte meg a tényállást.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes 2001. október 10-én kelt fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte.
A jogerős ítéleti tényállás szerint a felperes munkavál-lalója, aki raktáros munkakörben dolgozott, 2001. április 18-án a logisztikai raktárban dobozok átraká...
Az alperes felülvizsgálati kérelme a másodfokú bíróság közbenső ítéletének hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
Jogszabálysértőnek találta azt a jogértelmezést, amely szerint a bizalomvesztés nem alapozza meg okszerűen a munkáltató rendes felmondását, tartalmilag a Legfelsőbb Bíróság MK 95. számú állásfoglalására hivatkozott.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ít...
Az elsőfokú bíróság végzésével Sz. Zs. "kérelmező követelését" elutasította. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adós elleni felszámolási eljárás közzétételére a Cégközlöny 3. számában, 2000. január 20-án került sor. A kérelmező hitelezői igényében három havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítést kért nyilvántartásba venni. Ennek tárgyában keresettel is élt a munkaügyi bíróságnál, a bíróság azonban a keresetlevelet illetékesség okából áttenni rendelte a felszámolási eljárást lefol...
Az alperesnél határozott idejű köztisztviselői jogviszonyban állt felperes keresetében a kinevezése módosítása jogellenességének megállapítását és az alperest az eredeti kinevezése szerinti határozott időre, 2001. október 31-éig járó elmaradt illetménye és annak kamata megfizetésére kérte kötelezni.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott, a 2001. március 5-én kelt kinevezés módosítást hatályon kívül helyezte, és az alperest a 2001. április 15-étől október 31-éig te...
A felperes az 1998. augusztusában benyújtott keresetében annak megállapítását kérte, hogy 1995. december 1-jétől 1998. április 27-éig az alperesnél munkaviszonyban állt. Ezen időtartamra kérte a mindenkori minimálbér megfizetésére kötelezni az alperest, melynek összegét 468 200 forintban határozta meg, továbbá 177 390 forint jutalékot és 2 000 000 forint nem vagyoni kártérítést is igényelt az alperestől.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a peres felek között 1995. december ...
A felperes rokkantsági nyugdíj megállapítása iránti igényét az alperes a jogosultsághoz előírt szolgálati idő hiánya miatt elutasította. A felperes eredménytelenül fellebbezett, majd keresetet terjesztett elő a munkaügyi bírósághoz, amelyben a határozat megváltoztatását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletében az alperes határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes 2000. április 5. napjától rokkantsági nyugdíjra jogosult.
A döntés alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes...
A felperes a felülvizsgálati kérelmében az Mt. 96. § (2) bekezdésébe, 89. § (2) bekezdésébe, a 16/1986. (XII. 17.) EüM rendelet 1. § (2) bekezdésbe ütköző jogszabálysértést jelölt meg, továbbá arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet nem felel meg az MK 122. számú állásfoglalásnak. A kérelme indokolásában előadta, hogy nem kapott világos, határozott és egyértelmű utasítást, továbbá vitatta az ittasság tényét, így a rendkívüli felmondás indoka nem volt világos és okszerű. Ezért a másodfokú ítél...
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a kármegosztás alkalmazásának mellőzését találta jogszabálysértőnek, ezért a marasztalási összeg leszállítását kérte. Érvelése szerint a jogerős ítélet nem felel meg az Mt. 174. § (3) bekezdésének, megalapozatlan és kizárólag a felperes álláspontját alátámasztó bizonyítékokon nyugszik. Az alperes részletesen előadta, hogy az egyéni védőfelszerelés, a munkáltató által kiadott utasítás, a felperesnek az utasítással összefüggésben tanúsított magatartása és...
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték