adozona.hu
BH 2004.9.386
BH 2004.9.386
A munkáltató kártérítési felelőssége akkor is fennállhat, ha a munkavállaló a munkahelyen keletkezett egészségkárosodást nem jelenti be a munkáltatónak [Pp. 206. § (1) bekezdés; Mt. 174. § (4) bekezdés; EH 2003.897].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes, aki elletős munkakörben állt az alperes alkalmazásában, az 1999 októberében a munkaviszonyával összefüggésben elszenvedett egészségkárosodása miatt indított kártérítési perben meghozott jogerős ítélet ellen terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Indokolásul előadta, hogy a tanúk vallomását és a szakértő véleményét a másodfokú bíróság jogszabálysértően hagyta figyelmen kívül - különösen a Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú állásfoglalásában lévő jogszabály-értelmezést illetően. A j...
BH 2004.9.386 A munkáltató kártérítési felelőssége akkor is fennállhat, ha a munkavállaló a munkahelyen keletkezett egészségkárosodást nem jelenti be a munkáltatónak [Pp. 206. § (1) bekezdés; Mt. 174. § (4) bekezdés; EH 2003.897].
A felperes, aki elletős munkakörben állt az alperes alkalmazásában, az 1999 októberében a munkaviszonyával összefüggésben elszenvedett egészségkárosodása miatt indított kártérítési perben meghozott jogerős ítélet ellen terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Indokolásul előadta, hogy a tanúk vallomását és a szakértő véleményét a másodfokú bíróság jogszabálysértően hagyta figyelmen kívül - különösen a Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú állásfoglalásában lévő jogszabály-értelmezést illetően. A jogerős ítélet emiatt az Mt. 174. § (1) bekezdésébe ütközik. Ezért a kérelme a megyei bíróság ítéletének "megváltoztatására" irányult.A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte abban a jogkérdésben, hogy miként kell alkalmazni a bizonyítási teher szabályait a munkáltató kártérítési felelősségével összefüggő jogvitában.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemmel érintett jogkérdésben a felperes keresetét elutasító döntését arra alapította, hogy a felperes a balesetet a munkahelyén nem jelentette, kezelőorvosával nem közölte, és ezt az orvosi iratok sem tartalmazzák. A tanúvallomások sem igazolták a felperes előadását, illetve kifejezetten cáfolták azt. A munkaügyi bíróság a felperes szavahihetősége hiányát állapította meg. Mindezekkel összefüggésben azt az orvosszakértői véleményt sem értékelte a munkahelyi eredetű egészségkárosodás bizonyítékaként, amely szerint dokumentált, hogy az egészségkárosodás munkabaleset következménye.
A bizonyítékokat mérlegelve a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást elfogadta, mérlegelésében az elsőfokú bírósággal megegyező következtetésre jutott.
A Pp. 206. § (1) bekezdésnek megfelelő mérlegelés szerint, továbbá a Legfelsőbb Bíróság 897. elvi határozatában kifejtettek alapulvételével azt kellett vizsgálni, hogy a felperes bizonyította-e, hogy a kár a munkakörébe tartozó feladatai ellátása során, a munkaviszonyával összefüggésben következett-e be. Az eset sajátosságai folytán nem annak van elsődleges jelentősége, hogy a felperes munkatársai ténylegesen látták, láthatták-e, hogy a bálák rakodása közben a felperesnek "megrándult a dereka", hanem annak, hogy a tanúvallomások és az orvosszakértői vélemény Pp. 206. § (1) bekezdés szerinti együttes értékelése bizonyítja-e a káresemény munkaviszonnyal való összefüggését.
Az elsőfokú bíróság szerint a felperes a tanúknak "a perbeli időszakban" lábfájásra panaszkodott. A másodfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél utalt arra, hogy a tanúk vallomásából kitűnően a felperes fájlalta a lábát, vagy a derekát.
E bizonyítékokra vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróság kiemeli az alábbiakat. T. B. tanú előadta, hogy a felesége (aki szintén az alperesnél dolgozott) rendelte őt be a munkahelyre telefonon, és a felperes helyett dolgozott. B. B. tanú úgy nyilatkozott, hogy a felperessel egy műszakban dolgozott, aki elmondta neki, hogy nagyon fáj a lába, elesett, továbbá a "felperes nem dolgozta le a műszakot".
A felperes háziorvosa tanúként előadta, hogy a felperes első ellátását nem ő végezte, a felperes a nála történő vizsgálatnál említette, hogy "...derékfájdalma munkahelyén egy rossz lépést követően keletkezett...". Az alperesnek e vallomásra vonatkozóan kérdése, észrevétele a tárgyaláson nem volt.
T. B.-né tanú vallomása szerint a felperes "az említett napon" azt mondta, hogy bálamadzagban elakadt a lába.
K. J. tanú vallomása szerint munka közben a felperes "...leült a földre és azt mondta, hogy nagyon fáj a lába". K. I. tanúnak a felperes munkaidőben szólt, hogy alig tud menni, mert megfájdult a dereka, F. F. tanú arra emlékezett, hogy a felperes fájlalta a derekát, azt mondta, hogy megemelte magát.
Egybevetve a fenti bizonyítékokat az orvosszakértői vélemény azon megállapításával, hogy az ágyéki csigolyák károsodása magyarázza a felperes hirtelen fellépő bal alsó végtagi fájdalmait, a munkájának abbahagyását, a Pp. 206. § (1) bekezdése és az Mt. 174. § (4) bekezdés alapján nem lehet kizárni a felperes munkahelyi eredetű egészségkárosodását. Ezt a felperes bejelentési kötelezettsége teljesítésének elmulasztása nem cáfolja.
Az alperes azt állította, hogy a felperes állapota sorszerű megbetegedés következménye.
A keresetindítás időpontjára (2000. augusztus 28.) figyelemmel irányadó eljárásjogi szabályok és az Mt. 174. §, valamint az elvi határozatnak minősülő MK 29. és 30. számú állásfoglalás alapján ezért a megalapozott döntés meghozatala céljából a bizonyítási eljárás kiegészítése szükséges. Ennek eljárásjogi feltételei megléte esetén a tényállás kiegészítésére is sor kerülhet annak megállapítása végett, hogy a felperes (bizonyítottan) alkalmas volt-e a munkaköre ellátására.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás elrendelését megalapozó jogkérdésben úgy foglalt állást, hogy a munkáltató kártérítési felelősségére alapított igény elbírálásánál az Mt. 174. §-ából kiindulva, továbbá az MK 29. és 30. számú állásfoglalásra és a 897. számú elvi határozatban foglaltakra tekintettel kell alkalmazni a bizonyítási teher szabályait. Fentiek elmaradása folytán a jogerős részítélet jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.065/2003. sz.).