adozona.hu
BH 2004.9.389
BH 2004.9.389
A munkáltatónak - különösen a munkavédelmi szempontból veszélyesnek minősülő munkáknál - a végzett munka jellegéhez igazodóan részletes utasítást kell adnia [Mt. 102. § (3) bekezdés; 1993. évi XCIII. törvény 54. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a kármegosztás alkalmazásának mellőzését találta jogszabálysértőnek, ezért a marasztalási összeg leszállítását kérte. Érvelése szerint a jogerős ítélet nem felel meg az Mt. 174. § (3) bekezdésének, megalapozatlan és kizárólag a felperes álláspontját alátámasztó bizonyítékokon nyugszik. Az alperes részletesen előadta, hogy az egyéni védőfelszerelés, a munkáltató által kiadott utasítás, a felperesnek az utasítással összefüggésben tanúsított magatartása és...
BH 2004.9.389 A munkáltatónak - különösen a munkavédelmi szempontból veszélyesnek minősülő munkáknál - a végzett munka jellegéhez igazodóan részletes utasítást kell adnia [Mt. 102. § (3) bekezdés; 1993. évi XCIII. törvény 54. §].
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a kármegosztás alkalmazásának mellőzését találta jogszabálysértőnek, ezért a marasztalási összeg leszállítását kérte. Érvelése szerint a jogerős ítélet nem felel meg az Mt. 174. § (3) bekezdésének, megalapozatlan és kizárólag a felperes álláspontját alátámasztó bizonyítékokon nyugszik. Az alperes részletesen előadta, hogy az egyéni védőfelszerelés, a munkáltató által kiadott utasítás, a felperesnek az utasítással összefüggésben tanúsított magatartása és a felperes baleset előtt fennálló egészségkárosodása körében a másodfokú bíróság határozata miért jogszabálysértő. Elvi kérdésként - a munkavállalók felelősségtudatának növelése céljával - jelölte meg a munkavállalót álláspontja szerint munkavédelmi szempontból terhelő, illetve az egészségügyi problémáról való figyelemfelhívása kötelezettséget.A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása alapján a felülvizsgálati eljárás elrendelésére nem talált alapot.
Az elsőfokú bíróság által körültekintően és hiánytalanul megállapított tényállást a megyei bíróság - a felperes ismételt személyes meghallgatása mellett - elfogadta.
A balesetet okozó munkavégzésre szóló utasítás tartalma megállapításának indokai szerepelnek az elsőfokú ítéletben, ennek részeként a bíróság utalt arra is, hogy logikai összefüggéseket is figyelembe vett. A másodfokú bíróság a tényállást e tekintetben is helyesnek találta, ezt a megállapítást a törvény szerint indokolta [Pp. 221. § (1) bekezdés]. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az iratokban foglaltakkal ellentétesen állította, hogy P. Cs. utasítása nem vonatkozott a perbeli munkavégzésre. A tanú ugyanis azt adta elő, hogy "...a gyakorlatban nem egy adott időre szóló munkát adtam ki, hanem több munkát is kiadtam, hogy kicsit fejlesszem a dolgozók gondolkodását. Ezen a napon azt adtam ki, hogy az ivóvíz hálózat földmunkáit kell elvégezni, és az észak-déli buktató tetejének lebontását".
Mindezek miatt - kifejezett, és a munkavédelmi szakértő véleményében is szereplő szabályos munkáltatói utasítás hiányában - az alperes terhére esik az a körülmény, hogy a tanú nem feltételezte, hogy a munkavállalók felmennek a tetőre. Fentiek miatt a felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozott a munkáltatói utasítás tartalmának téves megállapítására.
Nem áll összhangban a bizonyítékokkal az alperesi állítás, hogy biztosította a felperesnek az általa veszélyesnek minősített munkából (bontás) való kimaradást.
P. Cs. tanú előadta, hogy a már említett munkát név szerinti bontás nélkül négy munkavállalónak, köztük a felperesnek adta ki. A tanú a felperes megjegyzésére csupán azt közölte, hogy ha veszélyesnek találja a munkát, menjen szabadságra. A felperes szabadság engedélyezésére vonatkozó kérelme, a munkáltatói jogkört gyakorló engedélye hiányában ezért a felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozott a felperes részére biztosított távolmaradási lehetőségre [Mt. 134. § (1) bekezdés].
Az alperes nem cáfolta az elsőfokú bíróság ítéletének azt a megállapítását, miszerint a felperest nem küldte el a jogszabályban előírt előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatra. Ezért a kármegosztást megalapozóként nem hivatkozhat sikerrel arra, hogy a felperes a sportbalesete következtében nem volt teljesen egészséges [Mt. 102. § (1) és (2) bekezdése].
P. Cs. utasítás kiadására feljogosított személy a kötelet nem tartotta védőfelszerelésnek. Ez a vallomás, valamint a további bizonyítékok nem igazolják az alperesnek azt az állítását, hogy a biztosítás céljából rendelkezésre állott kötél használatának elmulasztása a felperes terhére esik.
A kifejtettek miatt, továbbá a törvénynek megfelelő további indokai alapján a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül következtetett a felperes vétkes közrehatásának hiányára, ezáltal az alperes teljes kártérítési felelősségére (Mt. 174. §). Jogszabálysértés hiányában a felülvizsgálat együttes feltételei nem állhatnak fenn, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Mfv. E. 10.319/2003. sz.).