Telefonálás munkaidőben és azon kívül – két különböző eset azonos szabályokkal, melyek alapvető eleme az együttműködési kötelezettség. Cikkünk a telefonhívásokat kétféle szemszögből vizsgálja: amikor munkaidőben a munkavállalók telefonálnak magánügyben, illetve amikor munkaidőn kívül a munkáltató munkaügyben keresi a dolgozót.
Változó a napi munkaidő és a havi is, de nincs munkaidőkeret. Hogyan helyes beosztani a munkaidőt, milyen esetekben kell túlórát fizetni? Olvasói kérdésekre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy munkáltatónál a munkavégzés hétfőtől péntekig tart, mindenki teljes munkaidős, a napi 30 perc munkaközi szünet nem számít be a munkaidőbe. Nincs munkaidőkeret, havi elszámolás van, havibért kap mindenki. A munkaszerződésben ez áll: „A munkaidő heti 40 óra. Munkaideje hétfőtől csütörtökig napi 8,5 óra, pénteken napi 6 óra. Étkezés céljára 12 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít be a munkaidőbe. A munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17 óra, pénteken 14.30 óra.” Az általános napi 8 órás munkaidőtől való eltérés miatt egyik hónapban több, a másikban kevesebb a havi ledolgozandó órák száma, mint egy általános napi 8 órásnál. Például a szerződés szerinti beosztásnál 2016.08.hóban a havi ledolgozandó órák száma 185,5 óra,míg az általános napi 8 órásnál 184 óra a munkaidő, 2016.09.hóban a havi beosztás szerint ledolgozandó órák száma 174,5 óra,míg az általános napi 8 órásnál 176 óra a munkaidő. Kérdések: 1. Így jó a munkaszerződés rendelkezése a munkaidőről és a munkaközi szünetről? 2.Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani, ha a munkáltató nem akar több havi keretes elszámolást, hanem havi elszámolást? A havi ledolgozandó órák számának egyeznie kell egy általános napi 8 órás munkaidejű munkavállaló havi óráinak számával vagy a fenti beosztás miatt eltérhet az óraszám? 3. Ha a beosztás megfelelő a szerződés szerint, kell-e túlórát fizetni a munkaidő többletre (8 órástól eltérésre)?
A kft. betegszállítással foglalkozik az OEP-pel kötött szerződés alapján. A betegszállítást kisbuszokkal végzik, mely B kategóriás jogosítvánnyal vezethető. A napi munkaidő: telephelyről indul, reggel 6 órakor az adott településeken felveszi a betegeket és az egészségügyi intézménybe szállítja, ott az adott járóbeteg-szakrendelőhöz kísérik és átadják a beteget, akiket ezt követően ellátnak kivizsgálnak. Ezt követően a gépkocsivezető és a betegkísérő átlag 3-4 órát várakozik. A várakozás 9,oo-tól 13,30-tól 14,oo közötti időszakig tart, majd a betegeket visszakísérik az autóhoz és a lakóhelyére szállítják. Ezt követően a betegszállító autóval visszamegy a telephelyre és leadja a napi dokumentációkat. Kérdésem: ezen napi munkarend alapján a munkakör készenlétinek minősíthető-e, és jogszerű ha a munkáltató a napi munkaidő mértékét napi 10 vagy 12 órában állapítja meg, és a havidijas munkavállaló részére kell-e plusz dijazást fizetnie?
Az idei év első felében végzett munkaügyi ellenőrzéseknél 30 százalékkal több munkavállalót érintő jogsértést állapítottak meg az felügyelők, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A vizsgálat alá vont 58 ezer fő közel kétharmadánál találtak szabálytalanságot, mintegy 13 ezer ellenőrzött személynél a munkaidő nyilvántartásával volt probléma. Október elejétől két hónapig tartó országos akcióellenőrzés indult, mely a munkaidő, pihenőidő szabályok betartását vizsgálja a foglalkoztatóknál.
Tisztelt Szakértők! Segítséget szeretnék kérni, mert nem tudom, hogyan kell helyesen eljárni az alábbi esetben. Egyenlőtlen munkaidőbeosztásban dolgozó munkavállalónk óraszámát szeptember 01-től felemeltük heti 20 óráról heti 40 órára. A szabadságot órában számoltuk el és tartottuk nyilván, a munkavállaló október 14-én kilép. Időarányosan járó szabadsága 20 nap, ebből augusztus 31-éig a heti 20 órás foglalkoztatás idején 16 napot vett ki, szeptemberben pedig a 40 órás foglalkoztatás alatt pedig 3 napot. Segítséget szeretnék kérni, mert nem tudom, hogyan kell helyesen órában elszámolni a szabadságot és kiszámolni a szabadságmegváltást. Köszönöm szépen a segítséget! Benkő Eszter
A vállalkozások minél alacsonyabb munkavállalói létszámmal törekednek a költségeiket leszorítani, illetve a versenyképességüket megőrizni. Ennek egyik eszköze a munkakör készenléti jellegűvé minősítése, mivel ennek munkajogi szabályai – elsősorban a munka- és pihenőidő területén – lényegesen nagyobb szabadságot biztosítanak a munkáltatóknak, ráadásul a fizetési kötelezettségeiket is csökkentik. Gyakran így olyan esetekben is élnek a lehetőséggel, amikor annak törvényi feltételei nem állnak fenn. Ennek azonban a hatályos szabályozás és a bírói gyakorlat alapján komoly jogi következményei lehetnek.
Egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó naponta maximum hány órát dolgozhat? Akinek van egy heti 40 órás főállása, amellett dolgozhat-e egyszerűsített munkavállalással még 8 órát? Mivel a bejelentések nem órára vonatkoznak, csak az adott napra jelentjük be a munkavállalót, és a napi keretösszeg van megadva, ezért nem világos számomra, hogy van-e maximálva náluk a napi munkavégzés? – kérdezte olvasónk. dr. Kéri Ádám, munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Egy átlagos magyar irodai dolgozó évente legalább 19 napot pazarol el a lassú vagy alacsony hatékonyságú eszközök miatt – derül ki a Sharp kutatásából.
A korábban hatályosnál jóval lazább szabályok vonatkoznak szeptembertől a szövetkezeti diákmunkára. A munka törvénykönyvének a munka díjazására vonatkozó rendelkezései közül mindössze egy alkalmazandó, mely szerint a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazásnak el kell érnie a minimálbér összegét. Nem rendeli ugyanakkor alkalmazni a törvény a rendkívüli munkavégzés ellentételezésének szabályait, de a „munkabér” védelmére vonatkozó rendelkezéseket sem.
Tisztelt Adózóna! Pedagógusok munkaidejével kapcsolatban merült fel az alábbi kérdés: A fenntartó utasítására, ha egy pedagógus heti munkaideje nem éri el a törvény által előírt 100%-ot (ha a kötelező óraszáma 22-26 óra között van, akkor teljes állásban, azaz heti 40 órában dolgozik a pedagógus), akkor arányosítani kell – például 90%-ra – a heti munkaidejét. Például, ha egy tanár heti 21 órát tanít, akkor nem éri el a minimum kötelező 22 órát, tehát a heti munkaideje 95%, azaz 38 óra. A kérdésünk az, hogy bármekkora arányú lehet-e a heti munkaidő, vagy törvény által le van szabályozva a fix irányadó munkaidő? El lehet-e térni bizonyos esetekben a szokványos munkaidőtől? Válaszukat előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! A munkaidőkeret gyakorlati alkalmazásához kérném segítséget. Szíveskedjen számokkal is bemutatni például 2016. szeptember havi vagy szeptember-november havi munkaidő keret alkalmazásának szabályait! Munkaidőkeret alkalmazásával mennyi a napi maximum munkaidő, szombat-vasárnapi munkavégzés (vendéglátó egység), kötelező pihenőnap? Milyen pótlékokkal kell számolni? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Egy kisvállalkozás elsősorban kiszállítással foglalkozó pizzériát kíván nyitni. Az üzleti tervek elkészítésénél a minimálisan szükséges munkaerővel kapcsolatosan merültek fel kérdések. Munkaidő, pihenőidő, pótlékok stb. A vállalkozásban egyrészt a tulajdonosokat, másrészt külsős alkalmazottakat kívánnak foglalkoztatni. A pizzéria a hét minden napján délelőtt 11 és este 11 óra között üzemelne. Egy-egy alkalmazott több munkakört is ellátna, így az ügyvezetőn kívül lenne egy üzletvezető, aki egyben a szakács, mosogató és kezdetben egy futár. Lehetséges-e, hogy ezen nyitvatartási időben csak ennyi embert alkalmazzanak vagy mindenképp szükséges "váltó" ember a heti 7 munkanap és hétvégi munkavégzés miatt is? Milyen munkaügyi nyilvántartásokat kell vezetniük? Hétvégi, illetve éjszakai munkavégzésre kell-e pótlékot fizetni? Kérném segítségét a leggazdaságosabb felállás kiválasztásában. Köszönettel:
Egy mexikói milliárdos kipróbálja, hogy a rövidebb munkaidővel járó kevesebb stressz növeli-e a hatékonyságot. A svédországi Göteborgban is hasonló kísérletbe kezdtek – írja a hvg.
A munkaerőhiány egyre több munkáltató problémája. Ennek következtében gyakori, hogy a betöltetlen státusz(ok), a szabadságon, betegállományban lévők feladatait ideiglenesen a többi munkavállaló között kell felosztani. Áttekintettük ennek munkajogi lehetőségeit és korlátait.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték