138 találat a(z) munkaerő-kölcsönzés cimkére

Fordított áfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk munkaerő kölcsönzésével foglalkozik, mely fordított áfa alá tartozó tevékenység. A partnerek közötti munkaerő-kölcsönzési megállapodás alapján plusz havi bérleti díj jár a kölcsönbeadónak a kölcsönzött dolgozó kölcsönbevevő általi végleges átvétele esetén. 1. Ennek a plusz havi díjnak áfamegítélésében vagyok bizonytalan. Megítélésem szerint e díj jutalom, jutalék, sikerdíj, mely egyrészt szolgáltatási ellenértéknek minősül az áfatörvény 13. §-a alapján, másrészt az áfatörvény 70. §-a alapján – véleményem szerint, mint járulékos szolgáltatás – osztja a fő szolgáltatás, azaz a munkaerő-kölcsönzés adójogi megítélését, azaz a 142. § szerinti fordított áfa hatálya alá tartozik. Helyes a megítélésem? 2. Amennyiben egy fordított adózású ügylethez kapcsolódóan – például az áfatörvény 142. §-a szerint a szolgáltatási, szerelés-kivitelezési szerződés megszakítása, felmondása esetén – a felek a szolgáltatónak, kivitelezőnek járó kártalanításban állapodnak meg, akkor a kártalanítási összeg önálló eseményként úgynevezett egyenes adózású, avagy a szolgáltatási szerződés "hozadékaként", járulékos díjaként fordított adózású ügyletként számlázandó? Segítségét előre is köszönöm.

Munkaidőkeret Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzőn keresztül foglalkoztatott munkavállalót az alábbi munkaidőkeretben szeretnék alkalmazni: – heti 6 napon, hétfőtől szombatig 10 órát dolgoznak, vasárnap pihenőnap – a 4. héten három napon dolgoznak 10 órát, 4 nap pihenőnap. Így összesen 210 órát dolgoznak egy hónapban. Ez így szabályos? Illetve van-e bármilyen felelőssége a munkáltatónak (kölcsönbeadó cégnek) a jelenléti ív, munkaidőbeosztás miatt, ha azt nem ők írják, hanem a kölcsönvevő cég?

Tartozás levonása (munkaruha, leszerelő tartozás) Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretnénk kérni abban, hogy mint munkáltató meddig élhetünk a munkavállalóval szemben a tartozás levonásával. Jelen esetben 2016-ban kilépett munkavállalók nem szereltek le a gyárban, és a kölcsönbevevő cég most jelezte, hogy követeljük vissza tőlük a munkaruha díját, és ennek megfizetésére szólítsuk fel őket. Mikor kiléptettük, ezt nem jelezték felénk. A leszerelőlap hiányában a kilépőpapírokat kiadtuk. A legtöbb ilyen munkavállaló 1-2 napos oktatáson vett részt csak és azután nem ment be többet dolgozni, tehát a bére terhére sem tudtuk akkor ezt beállítani de mivel nem is jelezték felénk, tartozás mentesen adtunk ki papírokat. Mennyi ennek az elévülési ideje, felszólíthatjuk-e még erre a munkavállalókat? Jogosan követelhetjük-e vissza ezt a pénzt úgy, hogy emiatt nagy valószínűséggel új kilépő papírokat kell adjunk? Segítségét köszönve, Bóné Bernadett munkaügyi előadó

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Több munkavállaló dolgozna másik munkáltató számára az Mt. 30. pontja (53. §-a) alapján. Ön szerint ilyenkor, ha az egyik munkavállaló beosztottjaként, csak az ő utasítását követve dolgozik a többi munkavállaló, akkor a más munkáltatónál történő munkavégzés csak az egyik vagy valamennyi munkavállaló tekintetében történik meg? Az Mt. alapján, megállapodás útján, értelmezésem szerint a 44 munkanap bővítésére is van lehetőség, ha az egymással összevethető rendelkezések alapján mégis a munkavállaló javára történik az eltérés. A más munkakörnél, illetve munkahelyen történő munkavégzés esetén ez jónak tűnik. Viszont kétséges, hogy a más munkáltatónál történő munkavégzés 44 munkanapot meghaladó részét nem minősíti-e bíróság vagy felügyelet a munkaerő-kölcsönzésre irányuló szabályok kijátszásának. Önnek mi a véleménye? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.

Minimálbér-emelés: így harcolnak a munkáltatók a költségnövekedés ellen Cikk

Azt mondják, a bűvész sosem árulja el a titkát. A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése során azonban bebizonyosodott, soha ne gondold, hogy soha! A kutató cég kérdésére ugyanis csaknem ezer cég nyilatkozott arról, hogyan kerüli el a minimálbér-emelés okozta költségnövekedést.

Munkaerő-kölcsönzés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely éveken keresztül alvállalkozója volt egy másik kft.-nek. Az elszámolás alapja a munkákra fordított munkaidő volt. Az alvállalkozó áfás számlát állított ki, az áfa befizetésre is került. Ezt a kft.-t (az alvállalkozót) megvásárolták. Az új tulaj szerint ezek a munkák munkaerő-kölcsönzésnek minősülnek. Mi történik akkor, ha kiderül, hogy az új tulajdonosnak van igaza és tényleg munkaerő-kölcsönzés történt? Az áfa szempontjából lehet rendezni a számlák módosításával és áfa önrevízióval, de milyen következménye lehet annak, hogy nem volt az adott tevékenységre engedélye? Válaszát előre is köszönöm.

Munkaerő-kölcsönzés és díjazás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég kölcsönad munkavállalót, úgy az egyenlő bánásmód betartása azt jelenti, hogy ugyanannyi bért és béren kívüli juttatást kell, hogy nyújtson, mint amit a kölcsönvevő a saját munkavállalóinak? Az emiatt bekövetkező változást (például minimálbér-emelkedés vagy bérnövekedés a kölcsönvevőnél) a kölcsönzési szerződésben átterhelheti a kölcsönbeadó a kölcsönvevőre? Illetve a rendkívüli munkavégzésből eredő többletköltségeket is? Vagy mindez a felek megegyezésétől függ (tekintettel arra, hogy kölcsönadó és kölcsönvevő között polgári jogi szerződés jön létre)? Köszönettel.

Munkaerő-kölcsönzés és kollektív szerződés Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kollektív szerződés hatálya kiterjed a kölcsönzött munkavállalóra? Az egyenlő bánásmód betartása miatt kérdezem, amelynek úgy tudom, része pl. a béren kívüli juttatás is. Ilyenkor a kölcsönbeadónak, ha jól gondolom, ismernie kell a feltételeket, hogy a javadalmazás is ennek megfelelően alakuljon. Jól gondolom? Segítségét köszönöm.

Munkaerő-kölcsönzés miatti vagyoni letét Kérdés

Kedves Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég vagyunk, ezért a vagyoni biztosítékunkat fel kell emelnünk 5 millió forintra, melyet igazolnunk is kell. A kérdésem a következő: pontosan hogyan kell igazolnunk, és pontosan hova kell beküldenünk az igazolást? Budapest III. kerületi cég vagyunk. Válaszát előre is köszönöm.

Munkaerő-kölcsönzés munkagéppel Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnék tanácsot kérni: a vállalkozás évek óta nagy munkagépeket ad bérbe (homlokrakodók, teleszkópos rakodók, úthenger stb.). Felmerült az igény, hogy a munkagépekkel együtt szakképzett munkagépkezelőket is bérbe vennének a cégünktől. Tudomásom szerint ez munkaerő-kölcsönzésnek minősül, ami áfakörben fordított tevékenységnek minősül. Továbbá szükség lenne a tevékenység nyilvántartásba vételre, valamint idéntől az 5 milliós vagyoni biztosíték megfizetésére. A legfontosabb kérdés az, hogy a társaság megteheti-e, hogy nem veteti nyilvántartásba magát munkaerőkölcsönzőként a kormányhivatalnál, de továbbra is kölcsönadja a dolgozóit az általa bérbe adott munkagépek kezelésére, viszont 27% áfával számlázza ezt a bérleti díjat fordított áfa helyett. Helyes-e így, végezheti-e így ezt a tevékenységet? Köszönettel: Horváth Emőke

Rehabilitációs hozzájárulás Kérdés

Tisztelt Szakértők! Külföldi telephelyéről munkaerőt kölcsönöz (kb. 170 főt) a magyarországi székhelyű cég. Kérdésem, hogy ezen létszám után is meg kell-e fizetni Magyarországon a rehabilitációs hozzájárulást (vagyis beletartoznak az átlagos statisztikai létszámba ez esetben)? Ha mentessége van esetleg, akkor kint külföldön sem kell ezt megfizetni senkinek?

Belföldi kft. EU-s tagállamban végez munkát Kérdés

1. Egy kft. az ügyvezető (közreműködő) és 10 fő alkalmazott EU-s tagállamban végez munkát. A két cég egymás között hogyan számlázza le az elvégzett munkát? A munkavállalók a magyar kft.-nél vannak be jelentve. 2. Magyarországon bejegyzett cég kölcsönözhet-e munkaerőt EU-s tagállamban, milyen feltételei vannak? A dolgozói kiküldetésnek EU-s tagállamba milyen feltételei vannak? Hány hónapig lehet kiküldetében lenni?

Munkaerő-kölcsönzés – továbbszámlázott tétel Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég külföldről/vidékről érkező munkavállalóknak szállást biztosít panzióban, magánszálláson. A kölcsönbe vevővel személyenkénti fix ellátási díjban állapodtak meg, amit a munkaerő-kölcsönző társaság minden hónapban továbbszámláz a kölcsönbe vevő részére. A kérdésem az lenne, hogy költségoldalon ezen szolgáltatások (magánszemélytől igénybe vett bérleti díj, rezsi, internet stb.) közvetített szolgáltatásnak vagy igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek a munkaerő-kölcsönző cégnél? Válaszát előre is köszönöm.

Munkaerő-kölcsönzés Kérdés

Vezető állást (főkönyvelő) lehet-e, illetve szabályos-e kölcsönzött munkaerővel betöltetni?

Alkalmassági vizsgálat költsége nem "normál" munkavállaló esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünknél jól jönne, ha tudnánk diákokat alkalmazni átmeneti időszakokra, korábban nem próbáltuk ezt, ezért bizonytalanok vagyunk. Abban kérem segítségét, hogy ha diákszövetkezeten keresztül alkalmaz diákot a munkáltató, ki köteles fizetni az alkalmassági vizsgálat költségét? Függ-e ez a foglalkoztatás időtartamától? Rájuk is a munkaerő-kölcsönzés szabályai érvényesek (ha jól tudom ott eltérő megállapodás hiányában a kölcsönvevő fizeti)? Vagy ez másnak minősülő forma? Az Mt. ezen szakaszai kiterjednek az ilyen módon foglalkoztatott diákokra (olvastam, hogy nemrég más törvény hatálya alá kerültek, de van utalás az Mt.-re). Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Tőkebevonás kezelése kilépő tag miatt

Pölöskei Pálné

adószakértő

Ültetvény

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Parkoló értékesítése

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close