38 találat a(z) munkaügyi per cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft., ahol dolgozom, kollektív szerződést kötött a szakszervezettel, pár éve. Ebben az áll, hogy bizonyos ünnepségekre, rendezvényekre minden évben elkülönítésre kerül egy (meg nem határozott) összeg, melyet az ügyvezető határoz meg a tél végéig. Ezek korábban milliós összegeket jelentettek. Ez idén nem történt meg, mert a cég nehéz helyzetben van. Megpróbáltuk ezt velük tudatni, de nem sikerült megértetni. Valahol érthető a reakció, de meg van kötve a kezünk. Ajánljunk fel egy töredékösszeget? Sajnos minden forint számít. Milyen következményekkel lehet számolni? Például bíróság dönthet ebben? Vagy kötelező döntőbíróhoz fordulni? Köszönettel.

Cikk

A munka- és pihenőidő szabályai 2012-ben több tekintetben jelentősen változtak. Sok esetben a változás pontos oka nem ismert, így azok számos esetben jogvita forrásává válnak. Az alábbiakban öt tévedést mutatunk be, amelyek munkaügyi pereket eredményezhetnek. Nem mindegyik kapcsolódik a 2012-ben elfogadott új szabályozáshoz, érdemes azonban a vitás területeket együttesen bemutatni.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Többször találkozni mostanában ilyen esettel. Jelen kérdésemben a tényállás a következő. A munkavállaló szóban azonnali hatállyal felmondott, mivel talált egy saját maga számára kedvezőbb munkahelyet, és nem volt hajlandó egy nappal sem tovább dolgozni. A munkáltató nem kívánt perelni, hanem küldött egy fizetési felszólítást (tértivevénnyel), melyben leírta a tényállást, és azt, hogy ha nem ért egyet a munkavállaló az abban foglaltakkal, akkor milyen jogorvoslattal élhet. A munkavállaló átvette a levelet, de nem reagált, de a munkáltató sem lépett egy éven keresztül. Ilyenkor a hároméves elévülési idő az irányadó, vagy annál rövidebb? Úgy tudom (nem tudom, jól-e), hogy ha a munkavállaló nem adja át a munkakörét, arra a jogellenes felmondás szabályai irányadók. Ugyanakkor az azonnali hatályú felmondás maga is jogellenes volt. Tehát abban kérem a segítségét, hogy: egyrészt ilyenkor mi alapján dől el a határidő (akár per, akár végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelem benyújtása – az összeg limiten belüli), másrészt, hogy ennyi idő után lehet a munkáltató székhelye szerinti munkaügyi bíróságtól igazolást kérni arra nézve, hogy indítottak-e pert ellene? Hiszen azt az igazolást nyújtaná be a munkáltató a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes polgári bírósághoz (ha ez a menete). Tehát lehet-e még bármit tenni? Ilyen esetben lehetséges-e FMH iránti kérelemmel élni? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.

Cikk

Jogismeret és pénz: ez a két dolog szükséges ahhoz, hogy a munkavállalók érvényesíteni tudják a jogaikat. Az első azt jelenti a gyakorlatban, hogy ismerniük kell azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák, hogy pontosan mire is jogosultak. Ilyen lehet a munkajoggal összefüggésben a bérpótlék pontos mértéke, a jogérvényesítési határidők, a munkaviszony megszüntetésénél a végkielégítés szabályai vagy például jogellenes munkaviszony-megszüntetésnél az elmaradt munkabér számítására vonatkozó előírások. Jogaikat ugyanakkor csak abban az esetben tudják érvényesíteni a dolgozók, amennyiben ki tudják fizetni az azzal járó költségeket, melyek több forrásból is származhatnak. Ezeket, illetve ezek csökkentésének lehetséges módjait foglaljuk össze az alábbiakban.

Cikk

Kiemelkedően fontos terület a munkajogban, hogy a munkavállalók milyen ügyekben tudják érvényesíteni az érdekeiket. Ezeket a kérdéseket több oldalról is érdemes megvilágítani. Elsőként azt kell tisztázni, mit is tekint a jog munkajogi igénynek. Ezt követően pedig azt nézzük meg, hogy ezeket az igényeket milyen fórumon lehet érvényesíteni.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyoldalú kinevezés-módosítással 40 órás munkaidőmet 20 órára csökkentette a munkáltatóm. A munkaügyi bírósághoz keresetet nyújtottam be. Az a kérdésem, amíg a bírósági ügy le nem zárul, várhatóan a munkáltatóm módosíthatja-e a kinevezésemet, új munkakörbe áttehet-e, esetleg valamillyen címen megszüntetheti-e a munkaviszonyomat? Egyáltalán mire számíthatok? Eddig még semmilyen bírósági ügyem nem volt. Amíg a bírósági ügy le nem zárul, beadhatom-e a felmondásomat időközben, ha esetleg találnék egy olyan munkahelyet, ahol több lenne a fizetésem? A nók 40 éves szolgálati idejével szeretnék hamarosan (kevesebb mint két év)nyugdíjba menni. Nagyon fontos most nekem a szolgálati idő és a magasbb fizetés is. Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Elolvastam a "Sokat veszíthet, ha belemegy a közös megegyezéses felmondásba" című cikket, és ehhez kapcsolódóan lenne kérdésem. Próbaidő alatti munkáltatói felmondást nem kell indokolni, ha jól tudom. Amennyiben ezt az elbocsátott dolgozó mégis sérelmesnek tartja, tényleg fordulhat a munkaügyi bírósághoz? Ebben az esetben valóban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy miért vált meg a dolgozójától? Milyen esélyei vannak ilyenkor a dolgozónak? Mivel tudja alátámasztani a saját vélt vagy valós igazát? Ha elveszíti a pert, akkor neki kell megfizetni a perköltséget? Válaszát előre is köszönöm: egy elbocsátott.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Feleségem 23 éve dolgozik jelenlegi (külföldi tulajdonban lévő) munkahelyén. Nemrégen múlt 60 éves. 2018. október 1-jén lenne jogosult a nők 40 éves jogviszonya alapján öregségi nyugdíjra. Munkahelyén vezetője jelezte, hogy július 1-jétől felmondanak neki. Három lehetőséget pályázott meg vállalaton belül hasonló munkakörre, amelyből egyet mindenképpen (a másik kettőt kis jóindulattal) felelősségteljesen el tudna látni. Különböző indokokkal nem őt választották. Ugyanakkor a felmondás oka sem teljesen érthető, mivel ketten látják el ezt a munkakört, és ki sem látszanak a munkából. Valószínű, nem elég a cégnek az évi 100 milliárdos nyereség. Kérdéseim: a védett korra vonatkozó törvény alapján van-e esély egy munkaügyi peres eljárás megnyerésére? A jelenlegi nyugdíjtörvények alapján van-e bármilyen lehetősége az öregségi nyugdíj előrehozására egyedi kérvények beadásával? Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem szíves véleményét az alábbi kérdésre vonatkozóan: egyik volt dolgozónknak a bíróság munkaügyi per során egymillió forint sérelmi díjat ítélt meg. Van-e a sérelmi díjnak szja-, illetve egyéb járulékvonzata? Várom válaszát. Üdvözlettel: Merckléné Pósa Judit

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni: egyik dolgozónkkal nagyon nem vagyunk megelégedve, nem látja el a munkáját, sokat van távol betegségre, családi ügyekre hivatkozva. Ez gondot, fennakadást okoz cégünk működésében, így gondolkodunk rajta, hogy meg kell válnunk tőle. Írtunk neki e-mailt, hogy végezze el a munkáját, de ha bent van, akkor is internetezik, ha nem jön be különböző okokra hivatkozva, akkor ezt sms-ben közli velünk azon a napon, amikor már dolgozni kellene. A hiányzásai elérték a tolerálható szintet. Nem szeretnénk pereskedni, munkaügyi bíróságra járni, így keressük azt a legjobb megoldást, ami számunkra a legmegfelelőbb lenne. Mit tehetünk, ha megmondjuk neki, hogy közös megegyezéssel váljunk el, de ő másnaptól betegállományba megy? Mire kell figyelnünk, mit tegyünk, hogy ha lehet, akkor ne legyen a cégünk nyakába akasztva egy munkaügyi per, és esetlegesen még több százezer forintos költségünkbe kerüljön az a dolgozó, aki most is csak költségbe kerül a hanyag munkavégzése miatt? Köszönjük szépen a segítségüket!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pénzforgalmi áfa önellenőrzése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Telefonszámla továbbszámlázása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Különbözeti áfa – használt gépjármű

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink