36 találat a(z) munkaügyi per cimkére
Tévhitek a szabadság kiadásáról, a rendelkezési jogról
Cikk
A munka- és pihenőidő szabályai 2012-ben több tekintetben jelentősen változtak. Sok esetben a változás pontos oka nem ismert, így azok számos esetben jogvita forrásává válnak. Az alábbiakban öt tévedést mutatunk be, amelyek munkaügyi pereket eredményezhetnek. Nem mindegyik kapcsolódik a 2012-ben elfogadott új szabályozáshoz, érdemes azonban a vitás területeket együttesen bemutatni.
Munkavállalóval szembeni igény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Többször találkozni mostanában ilyen esettel. Jelen kérdésemben a tényállás a következő. A munkavállaló szóban azonnali hatállyal felmondott, mivel talált egy saját maga számára kedvezőbb munkahelyet, és nem volt hajlandó egy nappal sem tovább dolgozni. A munkáltató nem kívánt perelni, hanem küldött egy fizetési felszólítást (tértivevénnyel), melyben leírta a tényállást, és azt, hogy ha nem ért egyet a munkavállaló az abban foglaltakkal, akkor milyen jogorvoslattal élhet. A munkavállaló átvette a levelet, de nem reagált, de a munkáltató sem lépett egy éven keresztül. Ilyenkor a hároméves elévülési idő az irányadó, vagy annál rövidebb? Úgy tudom (nem tudom, jól-e), hogy ha a munkavállaló nem adja át a munkakörét, arra a jogellenes felmondás szabályai irányadók. Ugyanakkor az azonnali hatályú felmondás maga is jogellenes volt. Tehát abban kérem a segítségét, hogy: egyrészt ilyenkor mi alapján dől el a határidő (akár per, akár végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelem benyújtása – az összeg limiten belüli), másrészt, hogy ennyi idő után lehet a munkáltató székhelye szerinti munkaügyi bíróságtól igazolást kérni arra nézve, hogy indítottak-e pert ellene? Hiszen azt az igazolást nyújtaná be a munkáltató a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes polgári bírósághoz (ha ez a menete). Tehát lehet-e még bármit tenni? Ilyen esetben lehetséges-e FMH iránti kérelemmel élni? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.
Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetésről határozott a Kúria
Cikk
„Szétverjük a fejedet” – helyezte kilátásba gyenge teljesítmény esetén kollégájának egy munkavállaló. A fenyegetés felmondáshoz, majd munkaügyi perhez vezetett, ami a Kúriánál kötött ki.
Így csökkenthetők a költségek munkaügyi perben
Cikk
Jogismeret és pénz: ez a két dolog szükséges ahhoz, hogy a munkavállalók érvényesíteni tudják a jogaikat. Az első azt jelenti a gyakorlatban, hogy ismerniük kell azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák, hogy pontosan mire is jogosultak. Ilyen lehet a munkajoggal összefüggésben a bérpótlék pontos mértéke, a jogérvényesítési határidők, a munkaviszony megszüntetésénél a végkielégítés szabályai vagy például jogellenes munkaviszony-megszüntetésnél az elmaradt munkabér számítására vonatkozó előírások. Jogaikat ugyanakkor csak abban az esetben tudják érvényesíteni a dolgozók, amennyiben ki tudják fizetni az azzal járó költségeket, melyek több forrásból is származhatnak. Ezeket, illetve ezek csökkentésének lehetséges módjait foglaljuk össze az alábbiakban.
Ha rosszul mond fel, rosszul jár – ha ezeket tudja, jól jár
Cikk
A munkavállaló is felelősséggel tartozik azért, ha jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, és annak komoly következményei vannak. Hogy ezt elkerülje, ismernie és alkalmaznia kell az előírásokat. Elmondjuk a teendőket.
Munkajogi viták: itt a lista, mikor dönt a bíróság, és mikor nem
Cikk
Kiemelkedően fontos terület a munkajogban, hogy a munkavállalók milyen ügyekben tudják érvényesíteni az érdekeiket. Ezeket a kérdéseket több oldalról is érdemes megvilágítani. Elsőként azt kell tisztázni, mit is tekint a jog munkajogi igénynek. Ezt követően pedig azt nézzük meg, hogy ezeket az igényeket milyen fórumon lehet érvényesíteni.
Kinevezés módosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyoldalú kinevezés-módosítással 40 órás munkaidőmet 20 órára csökkentette a munkáltatóm. A munkaügyi bírósághoz keresetet nyújtottam be. Az a kérdésem, amíg a bírósági ügy le nem zárul, várhatóan a munkáltatóm módosíthatja-e a kinevezésemet, új munkakörbe áttehet-e, esetleg valamillyen címen megszüntetheti-e a munkaviszonyomat? Egyáltalán mire számíthatok? Eddig még semmilyen bírósági ügyem nem volt. Amíg a bírósági ügy le nem zárul, beadhatom-e a felmondásomat időközben, ha esetleg találnék egy olyan munkahelyet, ahol több lenne a fizetésem? A nók 40 éves szolgálati idejével szeretnék hamarosan (kevesebb mint két év)nyugdíjba menni. Nagyon fontos most nekem a szolgálati idő és a magasbb fizetés is. Válaszát előre is köszönöm.
Így kerülhetnek egyszerre százak utcára: csoportos létszámleépítés
Cikk
A csoportos létszámcsökkentés, mint felmondási ok a munkáltató működésével függ össze, mely végrehajtása során speciális szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben ezek betartják a munkáltatók, csekély esélye van annak, hogy jogellenesen szüntetik meg a munkavállalók munkaviszonyát.
Próbaidő alatti felmondás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Elolvastam a "Sokat veszíthet, ha belemegy a közös megegyezéses felmondásba" című cikket, és ehhez kapcsolódóan lenne kérdésem. Próbaidő alatti munkáltatói felmondást nem kell indokolni, ha jól tudom. Amennyiben ezt az elbocsátott dolgozó mégis sérelmesnek tartja, tényleg fordulhat a munkaügyi bírósághoz? Ebben az esetben valóban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy miért vált meg a dolgozójától? Milyen esélyei vannak ilyenkor a dolgozónak? Mivel tudja alátámasztani a saját vélt vagy valós igazát? Ha elveszíti a pert, akkor neki kell megfizetni a perköltséget? Válaszát előre is köszönöm: egy elbocsátott.
A magáncsődről, a betiltott adókról és az elhúzódó perekről nyilatkozott a miniszter
Cikk
Az ősz legkiemelkedőbb feladata a magáncsőd gyakorlati alkalmazása lesz, az Igazságügyi Minisztérium (IM) mindent megtesz azért, hogy a magyar közigazgatás szeptembertől fogadhassa a kérelmeket – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek adott interjújában.
Mit ér a védett kor?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Feleségem 23 éve dolgozik jelenlegi (külföldi tulajdonban lévő) munkahelyén. Nemrégen múlt 60 éves. 2018. október 1-jén lenne jogosult a nők 40 éves jogviszonya alapján öregségi nyugdíjra. Munkahelyén vezetője jelezte, hogy július 1-jétől felmondanak neki. Három lehetőséget pályázott meg vállalaton belül hasonló munkakörre, amelyből egyet mindenképpen (a másik kettőt kis jóindulattal) felelősségteljesen el tudna látni. Különböző indokokkal nem őt választották. Ugyanakkor a felmondás oka sem teljesen érthető, mivel ketten látják el ezt a munkakört, és ki sem látszanak a munkából. Valószínű, nem elég a cégnek az évi 100 milliárdos nyereség. Kérdéseim: a védett korra vonatkozó törvény alapján van-e esély egy munkaügyi peres eljárás megnyerésére? A jelenlegi nyugdíjtörvények alapján van-e bármilyen lehetősége az öregségi nyugdíj előrehozására egyedi kérvények beadásával? Válaszukat köszönöm.
Sérelmi díj adókötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves véleményét az alábbi kérdésre vonatkozóan: egyik volt dolgozónknak a bíróság munkaügyi per során egymillió forint sérelmi díjat ítélt meg. Van-e a sérelmi díjnak szja-, illetve egyéb járulékvonzata? Várom válaszát. Üdvözlettel: Merckléné Pósa Judit
Munkavállaló elküldése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni: egyik dolgozónkkal nagyon nem vagyunk megelégedve, nem látja el a munkáját, sokat van távol betegségre, családi ügyekre hivatkozva. Ez gondot, fennakadást okoz cégünk működésében, így gondolkodunk rajta, hogy meg kell válnunk tőle. Írtunk neki e-mailt, hogy végezze el a munkáját, de ha bent van, akkor is internetezik, ha nem jön be különböző okokra hivatkozva, akkor ezt sms-ben közli velünk azon a napon, amikor már dolgozni kellene. A hiányzásai elérték a tolerálható szintet. Nem szeretnénk pereskedni, munkaügyi bíróságra járni, így keressük azt a legjobb megoldást, ami számunkra a legmegfelelőbb lenne. Mit tehetünk, ha megmondjuk neki, hogy közös megegyezéssel váljunk el, de ő másnaptól betegállományba megy? Mire kell figyelnünk, mit tegyünk, hogy ha lehet, akkor ne legyen a cégünk nyakába akasztva egy munkaügyi per, és esetlegesen még több százezer forintos költségünkbe kerüljön az a dolgozó, aki most is csak költségbe kerül a hanyag munkavégzése miatt? Köszönjük szépen a segítségüket!
Munkaügyi per: kártérítést vagy elmaradt jövedelmet követeljek?
Cikk
Munkaügyi perek kapcsán a munkavállaló szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy kártérítést, jövedelempótló kártérítést vagy elmaradt jövedelmet követel. Az ezekhez kapcsolódó eltérő közterhek miatt ugyanis eltérő lesz a nettó kifizetés is.
Elmaradt bérkövetelés kifizetésének járulékai
Kérdés
Egy egyéni vállalkozó volt alkalmazottja a munkaviszony megszűnését követően munkaügyi bíróságon pert indított a vállalkozó ellen. A munkaügyi bíróság többéves pereskedés után – a munkaviszonya jogellenes megszüntetése miatt – kártérítést és hathavi elmaradt bér kifizetését ítélte meg számára. A pereskedés közben a vállalkozó már megszüntette egyéni vállalkozását, és nem fizette ki az alkalmazottnak járó összeget. Az alkalmazott végrehajtást indított a volt vállalkozó ellen, aki aztán ismét több év elteltével a végrehajtón keresztül kifizette a volt alkalmazott követelését, és annak kamatait. Ebben az esetben a volt egyéni vállalkozónak kell-e járulékbevallást benyújtania, illetve kell-e járulékokat levonnia az alkalmazottnak kifizetett kártérítésből, valamint az elmaradt bérköveteléséből? Amennyiben igen, úgy hogyan kell bevallania a '08-as járulékbevalláson, ha a vállalkozását már több éve megszüntette, és az adószáma már nem él? A kifizetés napján vagy a munkaügyi bíróság határozatának évében érvényben lévő járulékokat kell-e levonni? Mi lesz a járulék alapja? Ha a kifizetett összegből kellett volna járulékot levonni, de azt nem tették meg a kifizetéskor, akkor azt hogyan lehet követelni a munkavállalótól? Kérem a fenti kérdésekre szíves állásfoglalásukat!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
