39 találat a(z) munkaügyi per cimkére

Munkaviszony megszüntetése, írásbeliség Kérdés

Munkaügy, megállapodás, értelmezés Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft., ahol dolgozom, kollektív szerződést kötött a szakszervezettel, pár éve. Ebben az áll, hogy bizonyos ünnepségekre, rendezvényekre minden évben elkülönítésre kerül egy (meg nem határozott) összeg, melyet az ügyvezető határoz meg a tél végéig. Ezek korábban milliós összegeket jelentettek. Ez idén nem történt meg, mert a cég nehéz helyzetben van. Megpróbáltuk ezt velük tudatni, de nem sikerült megértetni. Valahol érthető a reakció, de meg van kötve a kezünk. Ajánljunk fel egy töredékösszeget? Sajnos minden forint számít. Milyen következményekkel lehet számolni? Például bíróság dönthet ebben? Vagy kötelező döntőbíróhoz fordulni? Köszönettel.

Új szabályok vonatkoznak nemsokára a munkaügyi perekre Cikk

2018. január 1. napjával hatályba lép az új polgári perrendtartás, módosulnak a munkaügyi perek szabályai is. Bemutatjuk a főbb változásokat.

Tévhitek a szabadság kiadásáról, a rendelkezési jogról Cikk

A munka- és pihenőidő szabályai 2012-ben több tekintetben jelentősen változtak. Sok esetben a változás pontos oka nem ismert, így azok számos esetben jogvita forrásává válnak. Az alábbiakban öt tévedést mutatunk be, amelyek munkaügyi pereket eredményezhetnek. Nem mindegyik kapcsolódik a 2012-ben elfogadott új szabályozáshoz, érdemes azonban a vitás területeket együttesen bemutatni.

Munkavállalóval szembeni igény Kérdés

Tisztelt Szakértő! Többször találkozni mostanában ilyen esettel. Jelen kérdésemben a tényállás a következő. A munkavállaló szóban azonnali hatállyal felmondott, mivel talált egy saját maga számára kedvezőbb munkahelyet, és nem volt hajlandó egy nappal sem tovább dolgozni. A munkáltató nem kívánt perelni, hanem küldött egy fizetési felszólítást (tértivevénnyel), melyben leírta a tényállást, és azt, hogy ha nem ért egyet a munkavállaló az abban foglaltakkal, akkor milyen jogorvoslattal élhet. A munkavállaló átvette a levelet, de nem reagált, de a munkáltató sem lépett egy éven keresztül. Ilyenkor a hároméves elévülési idő az irányadó, vagy annál rövidebb? Úgy tudom (nem tudom, jól-e), hogy ha a munkavállaló nem adja át a munkakörét, arra a jogellenes felmondás szabályai irányadók. Ugyanakkor az azonnali hatályú felmondás maga is jogellenes volt. Tehát abban kérem a segítségét, hogy: egyrészt ilyenkor mi alapján dől el a határidő (akár per, akár végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelem benyújtása – az összeg limiten belüli), másrészt, hogy ennyi idő után lehet a munkáltató székhelye szerinti munkaügyi bíróságtól igazolást kérni arra nézve, hogy indítottak-e pert ellene? Hiszen azt az igazolást nyújtaná be a munkáltató a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes polgári bírósághoz (ha ez a menete). Tehát lehet-e még bármit tenni? Ilyen esetben lehetséges-e FMH iránti kérelemmel élni? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.

Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetésről határozott a Kúria Cikk

„Szétverjük a fejedet” – helyezte kilátásba gyenge teljesítmény esetén kollégájának egy munkavállaló. A fenyegetés felmondáshoz, majd munkaügyi perhez vezetett, ami a Kúriánál kötött ki.

Így csökkenthetők a költségek munkaügyi perben Cikk

Jogismeret és pénz: ez a két dolog szükséges ahhoz, hogy a munkavállalók érvényesíteni tudják a jogaikat. Az első azt jelenti a gyakorlatban, hogy ismerniük kell azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák, hogy pontosan mire is jogosultak. Ilyen lehet a munkajoggal összefüggésben a bérpótlék pontos mértéke, a jogérvényesítési határidők, a munkaviszony megszüntetésénél a végkielégítés szabályai vagy például jogellenes munkaviszony-megszüntetésnél az elmaradt munkabér számítására vonatkozó előírások. Jogaikat ugyanakkor csak abban az esetben tudják érvényesíteni a dolgozók, amennyiben ki tudják fizetni az azzal járó költségeket, melyek több forrásból is származhatnak. Ezeket, illetve ezek csökkentésének lehetséges módjait foglaljuk össze az alábbiakban.

Ha rosszul mond fel, rosszul jár – ha ezeket tudja, jól jár Cikk

A munkavállaló is felelősséggel tartozik azért, ha jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, és annak komoly következményei vannak. Hogy ezt elkerülje, ismernie és alkalmaznia kell az előírásokat. Elmondjuk a teendőket.

Munkajogi viták: itt a lista, mikor dönt a bíróság, és mikor nem Cikk

Kiemelkedően fontos terület a munkajogban, hogy a munkavállalók milyen ügyekben tudják érvényesíteni az érdekeiket. Ezeket a kérdéseket több oldalról is érdemes megvilágítani. Elsőként azt kell tisztázni, mit is tekint a jog munkajogi igénynek. Ezt követően pedig azt nézzük meg, hogy ezeket az igényeket milyen fórumon lehet érvényesíteni.

Kinevezés módosítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyoldalú kinevezés-módosítással 40 órás munkaidőmet 20 órára csökkentette a munkáltatóm. A munkaügyi bírósághoz keresetet nyújtottam be. Az a kérdésem, amíg a bírósági ügy le nem zárul, várhatóan a munkáltatóm módosíthatja-e a kinevezésemet, új munkakörbe áttehet-e, esetleg valamillyen címen megszüntetheti-e a munkaviszonyomat? Egyáltalán mire számíthatok? Eddig még semmilyen bírósági ügyem nem volt. Amíg a bírósági ügy le nem zárul, beadhatom-e a felmondásomat időközben, ha esetleg találnék egy olyan munkahelyet, ahol több lenne a fizetésem? A nók 40 éves szolgálati idejével szeretnék hamarosan (kevesebb mint két év)nyugdíjba menni. Nagyon fontos most nekem a szolgálati idő és a magasbb fizetés is. Válaszát előre is köszönöm.

Így kerülhetnek egyszerre százak utcára: csoportos létszámleépítés Cikk

A csoportos létszámcsökkentés, mint felmondási ok a munkáltató működésével függ össze, mely végrehajtása során speciális szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben ezek betartják a munkáltatók, csekély esélye van annak, hogy jogellenesen szüntetik meg a munkavállalók munkaviszonyát.

Próbaidő alatti felmondás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Elolvastam a "Sokat veszíthet, ha belemegy a közös megegyezéses felmondásba" című cikket, és ehhez kapcsolódóan lenne kérdésem. Próbaidő alatti munkáltatói felmondást nem kell indokolni, ha jól tudom. Amennyiben ezt az elbocsátott dolgozó mégis sérelmesnek tartja, tényleg fordulhat a munkaügyi bírósághoz? Ebben az esetben valóban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy miért vált meg a dolgozójától? Milyen esélyei vannak ilyenkor a dolgozónak? Mivel tudja alátámasztani a saját vélt vagy valós igazát? Ha elveszíti a pert, akkor neki kell megfizetni a perköltséget? Válaszát előre is köszönöm: egy elbocsátott.

A magáncsődről, a betiltott adókról és az elhúzódó perekről nyilatkozott a miniszter Cikk

Az ősz legkiemelkedőbb feladata a magáncsőd gyakorlati alkalmazása lesz, az Igazságügyi Minisztérium (IM) mindent megtesz azért, hogy a magyar közigazgatás szeptembertől fogadhassa a kérelmeket – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek adott interjújában.

Mit ér a védett kor? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Feleségem 23 éve dolgozik jelenlegi (külföldi tulajdonban lévő) munkahelyén. Nemrégen múlt 60 éves. 2018. október 1-jén lenne jogosult a nők 40 éves jogviszonya alapján öregségi nyugdíjra. Munkahelyén vezetője jelezte, hogy július 1-jétől felmondanak neki. Három lehetőséget pályázott meg vállalaton belül hasonló munkakörre, amelyből egyet mindenképpen (a másik kettőt kis jóindulattal) felelősségteljesen el tudna látni. Különböző indokokkal nem őt választották. Ugyanakkor a felmondás oka sem teljesen érthető, mivel ketten látják el ezt a munkakört, és ki sem látszanak a munkából. Valószínű, nem elég a cégnek az évi 100 milliárdos nyereség. Kérdéseim: a védett korra vonatkozó törvény alapján van-e esély egy munkaügyi peres eljárás megnyerésére? A jelenlegi nyugdíjtörvények alapján van-e bármilyen lehetősége az öregségi nyugdíj előrehozására egyedi kérvények beadásával? Válaszukat köszönöm.

Sérelmi díj adókötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem szíves véleményét az alábbi kérdésre vonatkozóan: egyik volt dolgozónknak a bíróság munkaügyi per során egymillió forint sérelmi díjat ítélt meg. Van-e a sérelmi díjnak szja-, illetve egyéb járulékvonzata? Várom válaszát. Üdvözlettel: Merckléné Pósa Judit