Munkaügyi perek kapcsán a munkavállaló szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy kártérítést, jövedelempótló kártérítést vagy elmaradt jövedelmet követel. Az ezekhez kapcsolódó eltérő közterhek miatt ugyanis eltérő lesz a nettó kifizetés is.
Egy egyéni vállalkozó volt alkalmazottja a munkaviszony megszűnését követően munkaügyi bíróságon pert indított a vállalkozó ellen. A munkaügyi bíróság többéves pereskedés után – a munkaviszonya jogellenes megszüntetése miatt – kártérítést és hathavi elmaradt bér kifizetését ítélte meg számára. A pereskedés közben a vállalkozó már megszüntette egyéni vállalkozását, és nem fizette ki az alkalmazottnak járó összeget. Az alkalmazott végrehajtást indított a volt vállalkozó ellen, aki aztán ismét több év elteltével a végrehajtón keresztül kifizette a volt alkalmazott követelését, és annak kamatait. Ebben az esetben a volt egyéni vállalkozónak kell-e járulékbevallást benyújtania, illetve kell-e járulékokat levonnia az alkalmazottnak kifizetett kártérítésből, valamint az elmaradt bérköveteléséből? Amennyiben igen, úgy hogyan kell bevallania a '08-as járulékbevalláson, ha a vállalkozását már több éve megszüntette, és az adószáma már nem él? A kifizetés napján vagy a munkaügyi bíróság határozatának évében érvényben lévő járulékokat kell-e levonni? Mi lesz a járulék alapja? Ha a kifizetett összegből kellett volna járulékot levonni, de azt nem tették meg a kifizetéskor, akkor azt hogyan lehet követelni a munkavállalótól? Kérem a fenti kérdésekre szíves állásfoglalásukat!
Évek óta visszatérő probléma a fekete-, illetve szürkegazdaság virágzása, amikor a munkáltató a munkabért vagy annak egy részét borítékban, a járulékok levonása, adók befizetése nélkül készpénzben adja át a munkavállaló számára. Ezzel csökkenti az adóbevételt, saját magának azonban szép summát tud megspórolni. A munkavállaló kénytelen elfogadni ezt a helyzetet, ha "tisztességes" bérért kíván dolgozni, azonban ha fény derül rá, mindkét félnek van veszíteni valója.
A jelenlegi munkajogi szabályokat az új Mt. is megtartja amikor hatályában tartja az úgynevezett békéltetés jogintézményét. Az új törvényi szabályozás azonban rendkívül szűkszavú, nem mond semmit sem a békéltető személyéről sem a békéltetés folyamatáról.
Mi történik, hogy egy anyuka úgy gondolja, azért nem alkalmazzák, mert kisgyermeke van? Hogyan zajlik egy rendkívüli felmondás miatt indított per? Jogesetek, döntések.
A gyesről visszatérő kismamát megilleti-e a távollétében történt béremelés? Munkaügyi perben mikor lehet a perköltség-mentességet igényelni? Milyen kapcsolat van az álláskeresési járadék és a végkielégítés között? Olvasóink kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.
Még az idén az Országgyűlés elé kerülhet a munkaügyi perek költségviseléséről szóló törvény módosítása, miután a kormányzati oldal és a munkáltatók is támogatták a munkavállalók erre vonatkozó javaslatát az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris ülésén pénteken.
A fizetésemet megkapom, minden hónapban kézbe, de papírokat nem kapok hozzá. Mit kellene kapnom? Mennyi ideig húzódhat egy munkaügyi per? A főnököm ki akar rúgni, ráadásul kiderült, hogy be sem jelentett, munkaszerződésem sincs, mit tehetek? Olvasóink kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték