Munkaügyi ellenőrzés Kérdés
Munkaügyi ellenőrzés visszamenőleges ideje háromhavi munkaidőkeret esetén csak az adott időszak vagy az előző 3 hónap, illetve mekkora?
Munkaügyi ellenőrzés visszamenőleges ideje háromhavi munkaidőkeret esetén csak az adott időszak vagy az előző 3 hónap, illetve mekkora?
Elterjedt gyakorlat – különösen pályázatok vagy rendezvények esetén –, hogy egy-egy feladat megvalósítását nem maga a pályázaton nyertes fél oldja meg, hanem egy másik céget bíz meg vele. Az egyes résztevékenységek kivitelezését általában megbízottak és alvállalkozók szövevényes hálózata végzi. Ez a felek, különösen a kiszervező fél számára rengeteg veszéllyel jár, ezeket gyűjtöttük csokorba, megoldási javaslatokkal.
Tisztelt Szakértő! Sok gazdálkodó a munkavállalók részére nem fizet munkába járásra költségtérítést, annak ellenére, hogy a munkavállaló arra jogosult lenne. Kérdésem, hogy egy munkaügyi ellenőrzés során kaphatnak-e bírságot, ha igen, milyen összegűt a jogszabálysértő vállalkozások? Üdvözlettel és köszönettel.
Számos területen módosultak az utóbbi időben a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok, és sokszor nem egyszerű kiigazodni bennük. Cikkünkben összefoglaljuk azon legfontosabb változásokat, amelyeket az év elején feltétlenül figyelembe kell venni. A listát kiegészítettük azokkal a lehetőségekkel is, amelyekkel a munkáltatók az év elején tudnak élni, vagy amely kérdésekben ilyenkor kell a törvény alapján döntést hozni.
A következő kérdéseim lennének megbízási jogviszonnyal kapcsolatban: 1. Megbízási jogviszonyban lehet-e heti, illetve havi munkaidőkeretet megállapítani, illetve munkavégzés helyét megállapítani? 2. 10 százalékos költségátalányt kötelező-e figyelembe venni, vagy vehetem-e a bruttó bért 100 százaléknak a járulékok megfizetésénél? 3. A megbízási jogviszonyt a munkaügyi ellenőrzés mikor módosíthatja át munkaviszonnyá? Köszönöm a válaszukat! Zsók Gabriella
Kiemelten ellenőrzik jövőre a munkavédelemre és a munkaügyre vonatkozó szabályok betartását az építőiparban, a kereskedelemben és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásánál – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2017-es ellenőrzési tervéből.
A munkaügyi felügyelet éves ellenőrzési tervében őszre esik a szabadság kiadására vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata. Érdemes tehát különös figyelmet fordítani arra, hogy munkáltatók kiadják a dolgozókat adott évben megillető szabadságot, ha pedig ez teljes mértékben nem lehetséges, arról a munkavállalóval jogszerűen megállapodjanak.
Az idei év első felében végzett munkaügyi ellenőrzéseknél 30 százalékkal több munkavállalót érintő jogsértést állapítottak meg az felügyelők, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A vizsgálat alá vont 58 ezer fő közel kétharmadánál találtak szabálytalanságot, mintegy 13 ezer ellenőrzött személynél a munkaidő nyilvántartásával volt probléma. Október elejétől két hónapig tartó országos akcióellenőrzés indult, mely a munkaidő, pihenőidő szabályok betartását vizsgálja a foglalkoztatóknál.
Minden évben fokozott figyelmet fordítanak a munkaügyi ellenőrök a szabadságkiadás szabályainak betartására. Idén ráadásul – a hatóság által közzétett ellenőrzési terv szerint – célellenőrzés is várható, melynek indokát az adja, hogy a hazai vállalkozások kiemelt arányban sértik meg a munka- és pihenőidőre vonatkozó hatályos rendelkezéseket. Ugyan ezen vizsgálatok ütemezett ideje 2016 októbere, illetve novembere, célszerű azokra felkészülni, hiszen utólag már nem lehet rendbe tenni a munkaügyi nyilvántartásokat.
Tisztelt Szakértő! A kormányhivatal foglalkoztatási főosztály munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési osztálya munkaügyi ellenőrzést végzett cégünknél. Cégünk vadriasztási feladatok ellátására hivatásos vadászokat alkalmaz, egyszerűsített foglalkoztatottként. A három vadász naponta váltja egymást. Naponta 0.00-24.00 között végzik a munkájukat. Az ellenőrzés napján – az időjárás és a szezonalitás miatt – éppen nem volt jelen ilyen dolgozó a cégnél, azonban az ellenőr szóban azt közölte az ügyvezetővel, ha 12 órát meghaladóan munkát végző személyt talál a cégnél, azt ő hazaküldi. (Sajnos jogszabályi hivatkozást nem említett.) Szeretnénk tudni, hogy valóban van-e joga ilyen intézkedést tenni, és ha igen, milyen jogszabály alapján. Tisztelettel: Szatmáriné
Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelemmel vitába bonyolódtunk a "fekete foglalkoztatás" a munkaviszony létesítésével kapcsolatos NAV bejelentési kötelezettség kapcsán. A kérdés a pályázatokból, támogatásokból való kizárás miatt vetődött fel. A kérdés az, hogy mi minősül "fekete foglalkoztatásnak", ezt ki ellenőrzi? Mit jelent a rendezett munkaügyi kapcsolat, ezt ki ellenőrzi? Hogyan függ össze, illetve miben határolódik el a fekete foglalkoztatás és a 1041-es nyomtatványon való bejelentés egymástól? Illetve mi történik akkor, ha a munkáltató rendesen, határidőben megköti a munkaszerződést a munkavállalóval, de a külsős bérszámfejtő, könyvelő későn jelenti be visszamenőleg a jogviszonyt, ez fekete foglalkoztatásnak minősül-e vagy sem, ha emiatt kap bírságot a munkavállaló, hogyan tudja ezt kivédeni, illetve van-e arra lehetőség, hogy a munkaügyi főfelügyelőt előzetesen tájékoztassuk arról, hogy a NAV felé való bejelentést más teljesíti? Ezzel kapcsolatosan találtunk rendelkezést az ellenőrzésről szóló jogszabályban, csak nem egyértelmű számunkra. Nem látjuk át ezeket a kérdéseket, ezért kérem szíves tájékoztatásukat ebben a témakörben. Köszönettel: Krcsik Eszter
Elegendő-e, ha pótlékokkal, különféle juttatásokkal együtt éri el a munkavállaló jövedelme az elvárt minimálbért, milyen szabályok érvényesek a teljesítménybérezésre, és mikor nem lehet garantált bérminimumot fizetni?
Átmenetileg sokat spórolnak a munkáltatók és a munkavállalók, ha munkaszerződés helyett megbízási szerződést kötnek. Sokba kerülhet azonban, ha a hatóság vagy bíróság utóbb színleltnek minősíti a kontraktust.
Kínos perceket tud okozni a felkészületlen és jogszabálysértő módon eljáró munkáltatónak a váratlanul megjelenő munkaügyi hatóság. Magyarázkodhat ugyan a bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók vagy a munkabérfizetés elmaradása miatt, a bírság kiszabása alól mégsem tud mentesülni. Ennek az anyagi hátrány mellett egyéb következményei is lehetnek, így például állami támogatásokból, közbeszerzési eljárásból való kizárás, vagy elszámolási nehézség az anyavállalat felé.
Kiterjedt hazai, illetve európai uniós normarendszer szabályozza a közlekedésben, ezen belül a közúti közlekedésben dolgozók munka- és pihenőidejét. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a fuvarozásban tevékenykedőkre vonatkozó előírásokat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől