A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövet (MGYOSZ) üdvözli, hogy a kormány megerősítette a VKF (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma), mint érdekegyeztetési platform státuszát, és rendeletben szabályozza a működését. A 2024 őszi bértárgyalásokra már ezen keretek között kerül sor – olvasható az MGYOSZ szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében.
A minimálbérre vonatkozó kormányzati célok eléréséhez a következő három év átlagában 12 százalékos minimálbér-emelésre van szükség, ehhez pedig gazdasági növekedés is kell – mondta a bértárgyalások jelenlegi állásáról a munkaadói és munkavállalói oldal egy-egy képviselője csütörtökön az MTI-nek.
A nemzetgazdasági miniszter ma egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tagjaival, mindazon munkáltatói és munkaadói szervezetek képviselőivel, amelyek részt vesznek a minimálbér meghatározásában – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Nagy Márton szerint elérhető az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos átlagkereset.
A Békés megyei Geszten tartott maratoni kormányülésről tartott tájékoztatót csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő, írja a hvg.hu.
A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének meghatározásakor a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző egy év rendelkezésre álló adatai alapján számított rendszeres bruttó átlagkereset 50 százaléka lehet a referenciaérték – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb rendelettervezetéből.
A Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámítása szerint évente 12 százalékot emelkedhet a minimálbér, amivel az átlagkereset feléhez közelítené az összeget a kormányzat. A garantált bérminimum ennél jóval alacsonyabb ütemben nőne ez idő alatt, írja a hvg.hu.
Az európai ügyekért felelős miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal a migráció-ügyben hozott ítéletről – jelentette be a mai kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormány tárgyalt a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, továbbá az úgynevezett szakmunkáshitelről is.
Több évre szóló bérmegállapodás kidolgozásáról, a garantált bérminimum lehetséges átalakításáról egyeztettek csütörtökön a munkaadók és a munkavállalók képviselői, a kétoldalú tárgyalást követően a felek közül ketten nyilatkoztak az MTI-nek.
Tekintettel arra, hogy ez az egyszerűsített foglalkoztatás felhasználásának népszerű időszaka, összegyűjtöttük azt a három leggyakoribb hibát, melyet a munkáltatók ezen foglalkoztatási forma kapcsán rendszeresen elkövetnek. Nézzük, melyek ezek a tévedések, és mi a helyes gyakorlat!
A következő három-négy évben a kormányzat arra törekszik, hogy 10-15% közötti mértékben emelkedjen a minimálbér, ezzel a legkisebb béreket fel lehetne zárkóztatni a mediánhoz és az átlaghoz – értesült a Portfolio kormányhoz közeli forrásokból.
A munkaszerződés kizárólag a felek közös megegyezésével módosítható. Bizonyos esetekben a munkáltató a munkavállaló kérelmére köteles hozzájárulni a határozott időtartamú módosításhoz. A törvény azt is előírja, hogy a munkáltató mikor köteles ajánlatot tenni a módosításra, továbbá vannak olyan esetek, amikor a munkaszerződés módosítása kizárt. Külön kérdésként merülhet fel, hogy a minimálbér, illetve garantált bérminimum összegének emelése miatt kötelező-e módosítani a munkaszerződést.
Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell – ismertette a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a szervezet közleményében.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték