26 találat a(z) műemlék cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőkben leírtakkal kapcsolatban kérem segítségüket. Magánszemély a tulajdonában álló műemléképület felújítása, bővítése során a tevékenységeket kft.-vel végezteti. A kft. milyen áfakulccsal számlázhat a magánszemély részére a felújítás, bővítés esetében: – örökségvédelmi engedély nélkül, a hatóság számára történő bejelentés alapján végezhető tevékenységek esetében? – örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek esetében? – építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásul vételéhez kötött tevékenység esetén? Alkalmazható-e bármelyik esetben az 5%-os kedvezményes áfakulcs, vagy a 27%-os áfakulccsal kiállított számla a szabályos? Előre is köszönöm a segítségüket! Tisztelettel!

Kérdés

Egy társaság megvásárolt egy műemléknek minősített épületet, melyből szállodát kívánt kialakítani. A vásárlás időpontjában – a tulajdoni lap szerint – az épület lakóingatlan volt. Megkezdődött a felújítás, melynek áfáját a társaság levonásba helyezte. A beruházás használatba vételekor történt volna meg az átminősítés. Időközben kiderült, hogy olyan nagyságrendű a felújítás összege, melyet a társaság nem tud finanszírozni, így a befejezés előtt eladásra kerül az ingatlan. Kérdésem: a levonásba helyezett áfát kell-e önrevíziózni?

Kérdés

Tisztelt Szerkesztő! Ügyfelem műemlék jellegű épületet vásárolt, amely – nyilatkozata szerint – 20 év múlva többet ér, mint most, ezért amortizációt nem számolunk el. Kérdésem, hogy adótörvény szerint kötelező elszámolni az épület után 2 százalékos amortizációt? Válaszukat köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. romos műemléket vásárolt, amelyet szeretne felújítani, majd belépődíj beszedésével megnyitná a látogatók előtt. A felújítás költségszámlái alapján visszaigényelheti-e az áfát a kft.? A belépődíj beszedésével áfás bevételhez jutva hasznosítja a helyreállított műemléket. Köszönöm válaszát: Papné Galba Márta

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz. Két magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő műemlék családi ház felújítása után igénybe vehető-e a 2017-től érvényesíthető társaságiadóalap-kedvezmény? 2017-től a társaságok csökkenthetik adózás előtti eredményüket a tulajdonukban lévő műemlék vagy a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költségeivel. A kft., amely a felújítást végezné, szintén ugyanezen két magánszemély tulajdonában áll, az épület nem a kft. tulajdona, nem szerepel a társaság tárgyi eszközei között, tehát ilyen módon nem alkalmazható rá a taotörvény 7. § ty) pontja. Ennek ellenére adózási cikkekben olvastam, hogy ebben az esetben is érvényesíthető a társaságnál a kedvezmény, és az ezáltal jövedelemhez jutó magánszemélynek az szja-törvény szerint nem kell adót fizetnie. Terheli-e az ügylet által bármelyik felet adó- vagy járulékfizetési kötelezettség? Köszönettel!

Cikk

Az államilag támogatott tevékenységek, célok kapcsán a magyar társasági adórendszer már korábban is lehetővé tette bizonyos költségek többszörös figyelembe vételét. A cégek az ilyen költségeket egyszer leírhatják számvitelileg, majd az adóalapból még egyszer (vagy akár többször is) levonhatják kedvezményként – olvasható a LeitnerLeitner blogjában.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jól értelmezem, hogy a tao-törvény 2017. 01. 01-től az alábbi adózás előtti csökkentő tételt teszi lehetővé: műemlék, helyi egyedi védelem alatt álló épület karbantartására fordított összeg – azon kívül, hogy elismert költségként elszámolom a felmerülés évében – a tao-bevallásban adózás előtti eredményt csökkentő tétel is lesz? Fenti épület felújítására fordított összeg kétszerese – azon kívül, hogy értékcsökkenést számolok el – a tao-bevallásomban adózás előtti eredményt csökkentő tétel lesz? A kedvezmény jogosultja pedig az az adózó, akinek az épület a tulajdonában áll, bérli, lízingeli, vagy koncessziós szerződés alapján használja/hasznosítja? Jól értelmezem továbbá azt, hogy a felújítást finanszírozó adózó kapcsolt vállalkozása az eredeti jogosult által igénybe nem vett, érvényesíthető csökkentő tétel összegét a saját tao-bevallásában figyelembe veheti, az eredeti jogosult által kiadott igazolás/nyilatkozat alapján? Köszönöm a válaszát! Üdvözlettel: Zsuzsa

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015-ben megvásárolt egy műemlék jellegű ingatlant. Az épület belsejét a tulajdonos átépíti, kisebb irodákat alakítanak ki, melyeket bérbe kívánnak adni. Az átépítés során a főfalak megmaradnak, csak a belső tereket gipszkartonokkal választják el. Kérdéseim: 1. Az építési átalakítási munkák beruházásnak minősülnek-e, vagy tárgyévi költségek? (A megvásárlás előtt is irodaként működött az épület.) 2. Ha a társaság vezetése úgy látja, hogy a bérbeadás miatt a műemlék jellegű épület veszíteni fog az értékéből, akkor a számviteli törvény szerint számolhat-e el értékcsökkenési leírást? 3. A társaságiadó-törvény alapján elszámolható-e az értékcsökkenési leírás a) ha a számviteli törvény szerint elszámolható költségként az értékcsökkenés, b) ha nincs számviteli törvény szerint elszámolt amortizációs költség? 4. A társaságiadó-törvény 7. § (1) ty, pontja alapján a kft. a 2015. évben a feljúításra, beruházásra fordított összegeket adóalapot csökkentő tételként figyelembe veheti-e az adóelszámolásnál? Köszönettel!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szálláshely-szolgáltatás áfája

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Bejelentett részesedés – fizetés két részletben

Pölöskei Pálné

adószakértő

Időszaki elszámolás vs. gyűjtőszámla

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink