Tisztelt Szakértő! Kft. jelentős részlegbővítést végzett, új szakembereket kellett felvennie, új alvállalkozói vannak egy multi projekt elvégzéséhez. Az ehhez kapcsolódó költségeket ki akarjuk mutatni a mérlegben, és nem egyösszegben szeretnénk elszámolni. Hogyan kell ezt lepapírozni, mi legyen a számviteli bizonylata annak, hogy a költségek összértéke bekerült az immateriális javak közé? Köszönöm szépen a válaszát! Tisztelettel, Hadusovzkyné
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár 50-50%-ban tulajdonosai a kft.-nek. A cég saját tőkéje 20 millió, a jóváhagyott osztalék 4 millió, a tagi kölcsön 2 millió forint. Az osztalék és a tagi kölcsön is 50-50%-os a felek közt. Az apa betegsége miatt gondolniuk kell a cég további sorsára. Egy gyermekük van, aki az egyik örökös, a másik örökös a házastárs, aki egyben a cég másik tagja. 1. megoldás Az apa az üzletrészét 50-50%-ban elajándékozza a gyermekének és a házastársának. Az szja-törvény 67. § (9) bekezdés ak) 2. pontja értelmében az ajándékozási szerződés napjára meg kell határozni az üzletrész szokásos piaci értékét . A szokásos piaci érték az ajándékozott üzletrészre jutó saját tőke, növelve a jóváhagyott osztalékrésszel? Vagy még a tagi kölcsön rá eső részével is kell növelni az értéket? Az ajándékozási szerződésben elég az üzletrész névértéke, és az szja-törvény alapján elégséges igazolás a szokásos piaci értékre vonatkozóan a szerződés napjára taggyűlés által jóváhagyott mérleg? Kérdésem még, hogy ha kiveszik a jóváhagyott osztalékot és a tagi kölcsönt, amit az üzletrésszel ajándékba kaptak, akkor a magánszemélyek hogyan adóznak? 2. megoldás Ha megvárják az öröklés útját, akkor mi lesz a szokásos piaci érték, kiemelve kérdezem a jóváhagyott osztalék és a tagi kölcsön sorsát? Ha a megörökölt jóváhagyott osztalékot, tagi kölcsönt kiveszik, akkor hogyan adóznak? Várom – ha lehet, jogszabályi hivatkozással – szíves válaszukat. Üdvözlettel:Kisfaludyné
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági vállalkozás 2016. évben SAPS támogatást igényelt tárgyévre. A támogatás egy részét előlegként az adott évben az MVH ki is fizette, amiről küldött egy végzést is. Lekönyvelhetem-e a fenti támogatást (előleget) egyéb bevételként a 2016. évben, vagy csak követelésként állíthatom be? Amennyiben a végleges határozat csak a mérlegkészítés időpontja után jön meg, a beadott igénylés alapján előírható-e egyéb bevételként 2016. évre a teljes összeg?
Tisztelt Szakértő! Egy bt. elhatározza, hogy átalakul egyszemélyes kft.-vé. A kültaggal hogyan történik az elszámolás? Milyen számviteli teendők vannak az átalakulás kapcsán, illetve hogyan alakul az adóbevallások benyújtásának határideje? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy adásvételi szerződésben az eladó részletfizetéseket határozott meg azzal, hogy ha azok nem teljesülnek, akkor az adásvételi szerződés érvényét veszíti és utólag a kifizetett díjak bérleti díjaknak fognak minősülni. A nemfizetés bekövetkezett és annak a szerződésben rögzített hatása is. Az ügylet már lezárt beszámolót is érint. A számviteli törvény idei módosítása véleményem szerint az ilyen ügylet bemutatását is három oszlopos mérlegben kéri bemutatni (amennyiben a nagyságrendi feltételek teljesülnek), függetlenül attól, hogy ez nem tekinthető hibának, hisz az eredeti beszámoló készítésénél az akkori információk alapján helyesen lett bemutatva tárgyi eszköz beszerzésként az ügylet. Jól gondolom? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Az idei könyvelés alkalmával derült ki, hogy egy külföldi partnerünknek még 2013-ban anyagelőleget számláztunk, amit ki is fizetett, de az akkori könyvelő ezt a tételt is exportbevételként könyvelte. Ebben az évben jutott el a termelésünk odáig, hogy ezt az előleget az idén teljesített értékesítésből levonjuk. Ha úgy könyvelem le, ahogyan az előleg visszavételezését kell, akkor a 453 főkönyvi szám T egyenlege megmarad, mert nincs meg az ellenpárja. Hogyan rendezzük ezt a helyzetet? Önrevíziózni kell a 2013. évi társasági adóbevallást (bevételként, akkor adóztunk utána) és három oszlopos mérleget kell készíteni a 2016. év beszámolójában? Vagy most a bevétel csökkenéseként számoljuk el a levont előleget? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Szakértők! Szeretném kérni a véleményüket, hogy jól könyveljük-e az alábbi esetet. Adott egy kft., amelynek 100 százalékos tulajdonosa egy másik kft. Osztalékot hagytak jóvá a korábbi években is. Most is majd jóvá lesz hagyva (ha minden jól megy) 2017. április 30-án (osztalék jóváhagyásának a napja). 1/ a cég lekönyveli a jóváhagyás napján, azaz 2017. április 30-án az alábbiak szerint: T413-K479. 2/ a tulajdonos cég a mérlegét 2017. május 10-én fogadja el, akkor könyveli le az 1-es pont szerint általa elfogadott osztalékot az alábbiak szerint: T36..?-K971 (kapott, járó osztalék) 3/ ha utal a "leány", akkor nála: T479-K384; míg az anyacégnél: T384-K36. tétel kerül könyvelésre. A kérdésem az, hogy egy jelenleg átvett könyvelésnél nyitó tételben (nem kevés, több száz millió forint) a T391-en csücsül a még meg nem kapott osztalék. Mi a helyes? Az, ha a kapott (járó) osztalékot az anyacégnél Egyéb követelésként, vagy Aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni? Több fórumon én a 391-et találtam, de szerintem egyéb követelés. Több szakértő is (köztük a SALDO) az egyéb követelést adta meg válaszként. Ha lehet, akkor a válasznál esetleg a számviteli törvény erre vonatkozó paragrafusát is kérem adják meg. Várom megtisztelő válaszát! Ui.: Ha nem jó a 391-es számla, akkor mit tudok tenni vele? Csak simán tegyem át 36-ra (ezen belül nem tudom, hogy pontosan hova kellene)?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. idén 09.01. naptól tért át a kiva hatálya alá a társasági adóból. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben közzé kell-e tenni a mérleget 08.31-ei fordulónappal? A NAV telefonos tájékoztatása szerint igen, de eltérőek a könyvelők körében a vélemények.
Kedves Szakértő! Egy bt.-nek végzem a könyvelését, nemrég vettem át. Most derült ki, hogy még 2013-ban készletet selejteztek le 900 ezer forint értékben, ami nem lett lekönyvelve, még a főkönyvön ott szerepel a nem létező készlet. Kérdésem az lenne, hogy hogyan, milyen dátummal kell a társasági adóban és a mérlegben ezt rendezni? Milyen könyvelési tételek vannak ezzel kapcsolatban? Köszönöm a választ.
Tisztel Adózóna! A számviteli törvény 2016. évi változásai miatt a könyvvizsgálói kamara szerint a 2016-ot megelőző üzleti évek adatát az első, új szabályok szerint készített beszámolóban az új szabályoknak megfelelően kell bemutatni. A 2015-ös beszámoló összeállításával párhuzamosan célszerű a 2015-ös beszámoló adatainak a 2016-os szabályok szerinti mérlegbe és eredménykimutatásba történő besorolása is, ily módon megteremtve a 2016-os beszámolót megelőző időszak adatát. A fentiek alapján a következő lenne a kérdésem: 1. A 2015 évben megszavazott, s a 2016. évben fel nem vett osztalékot a 2016. évi nyitó mérlegben hol kell feltüntetni? Át kell rendezni a kötelezettségekből az eredménytartalékba? 2. A 2016. évi ténylegesen kivett osztalékelőleg – amit majd a 2016. évi záró mérlegben jóvá is hagynak – besorolása, záró összevezetése hogyan történik? Tisztelettel: Pálkerti Norbert
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésem lenne: A kft. könyveiben szerepel egy 2006. évi követelés egy céggel szemben. A vevőt időközben már felszámolták, de a követelés nem lett bejelentve mint, hitelezői követelés a felszámoló részére. A felszámoló már nem elérhető. Szeretnénk leírni ezt a követelést, ami időközben már el is évült. 1. kérdés: A tárgyévi mérlegben lehet szerepeltetni? 2. kérdés: Önrevízióval kell rendezni az elévülés miatt, és a nagyságrendje miatt a mérleg “középső” sorában feltüntetni? Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. 2016-ban beolvadással megszűnt. Mikrovállalkozói beszámolót szeretnénk készíteni. Az elektronikus nyomtatvány 1.1-es verzió még mérleg szerinti eredménysort tartalmaz. Beküldhető-e így a zárómérleg? Esetleg van már fent adózott eredménysort tartalmazó beszámoló nyomtatvány is? Az hol található? Válaszukat köszönöm. Takácsné Anci
Tisztelt Szakértő! A számviteli beszámolót hány évre visszamenőleg lehet javítani? Az időhatár független attól, hogy háromoszlopos mérlegről vagy újbóli közzétételről van szó? Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-t a tagok végelszámolással szeretnének megszüntetni. Semmilyen tartozása, sem tagi kölcsöne nincs. Korábban árbevétel hiánya miatt veszteséges volt. Azért, hogy a saját tőke ne menjen a jegyzett tőke alá, a tagok pótbefizetést teljesítettek. Sajnos készpénzhiány miatt a pótbefizetés egy részét a tagok nem kapták vissza. A társaságnak vagyona nincs. A mérleg eszközoldalán csak követelés van, ami adótúlfizetésből adódik, és a forrásoldalon ugyanilyen összegű saját tőke áll. Kérdésünk a következő: megszűnhet-e végelszámolással a cég, ha a pótbefizetést nem tudja visszafizetni, vagy ilyen esetben a tagok elvesztik a befizetett összeget? Szerintünk a pótbefizetés nem egyenlő a tagi kölcsönnel adójogi szempontból. Sajnos a pótbefizetést taggyűlési határozat alapján fizették be, de a társasági szerződésben nem vezették át. Ennek milyen következménye lehet? Válaszukat előre is köszönöm.
Segítséget szeretnék kérni egy bt. megszüntetéséhez. A bt. 2001-ben alakult, 2003. január 1-jétől evás volt , 2013. július 1-jétől katás, a tevékenysége megszűnőben van, így a bt.-t is meg szeretné a tulajdonos szüntetni. Nincs semmilyen kötelezettsége, követelése, tárgyi eszközöket nem vásárolt soha. Egyedül a bankszámlája van. Hogyan kell elindítani, milyen zárásokat kell készíteni? Olvasónk kérdésére Szipszer Tamás adószakértő válaszol.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték