197 találat a(z) láncügylet cimkére
Láncügylet 4 szereplős ügyletben
Kérdés
Kedves Szakértő! Bizonytalanok vagyunk egy láncügylet adózási kérdésében: 4 szereplő van Holland Gyár (NL1) Magyar kereskedő (HU1) Holland kereskedő (NL2) Német vásárló (DE1) A számlázási út: NL1 -> HU1 -> NL2 -> DE1 Az áru közvetlenül a holland gyárból (NL1) megy Németországba a vevőhöz (DE1). A fuvarozást a holland kereskedő (NL2) végzi eladóként. Kérdés, hogy a magyar kereskedőnek milyen számlát kell befogadni a holland gyártól, és milyen számlát kell kiállítani a holland kereskedő felé? Bármelyik partnernek be kell-e jelentkezni a másik tagállam adóhatóságához ottani adószámban? Köszönöm segítségét! Üdvözlettel, Attila
Feladó az ekáerben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi értékesítésről szeretnék ekáerszámot kapni. A telephelyek mind önálló külön cégek. "A" telephelyről felveszik az árut és elviszik "D" telephelyre, de, "A"- "B"-nek számláz, B meg C-nek, C meg D-nek. Jelen esetben mi vagyunk "C " és a felületen mi jelenünk meg feladóként automatikusan. Holott az elkészített bizonylatok szerint nem mi vagyunk az első forgalomba hozók, az első címzett B. Azt sem értem egyébként, hogy április 1-jétől miért a fuvarszervezés dönti el a szám igénylést. A feladó árujáról van szó, miért nem ő képezi kizárólagosán az ekáer számot. Segítségét nagyon köszönöm.
Láncügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az ügyletnek 3 közösségi tagállambeli szereplője van (A-B-C/). Az A tagállamból közvetlenül C (magyar) tagállamba kerül elszállításra a termék. A számlázás útja A-B, majd B- C. A fuvarozást a B szervezi. A B társaságnak nincs Magyarországon gazdasági célú letelepedése, nincs telephelye, nincs bérelt raktára, rendelkezik viszont magyar adószámmal. A kérdésem az, hogy a B adóalany számlázhat-e a C adóalany felé magyar adószámával, magyar áfamértékkel. Tekintettel arra, hogy a termék élelmiszer, kell-e FELIR számmal rendelkeznie a B adóalanynak? Köszönettel.
Ekáer-fogalmak, amelyekkel muszáj tisztában lenni
Cikk
Ki a címzett, ki a fuvarozással érintett az elektronikus áruforgalmi ellenőrző rendszer (ekáer) fogalmai szerint? Láncügyletben kinek kell ekáerszámot kérnie? Megmutatjuk, miket kell vizsgálniuk az adózóknak.
Óriási áfacsalás, tizenhárman őrizetben
Cikk
Tizenhárom embert vett őrizetbe a lengyel központi nyomozó hatóság (CBSP) üzemanyag-értékesítés során elkövetett, legkevesebb 330 millió zloty (mintegy 24,2 milliárd forint) értékű áfacsalás gyanújával - adta hírül hétfőn a lengyel sajtó.
Intrastat
Kérdés
A1 olasz cég megbízza B1 magyar céget (ahol A1 nem rendelkezik magyar adószámmal), hogy A1 saját anyagából B1 bérmunkával készítsen készterméket és szállítsa vissza A1 tagállamba. A1 leszállítja az anyagot B1 telephelyére. A készterméket nem B1 készíti el, hanem szintén bérmunkával bízza meg C1 román cégét, hogy végezze el a munkát úgy, hogy az A1 által biztosított anyagot továbbszállítja C1-nek. C1 a készterméket visszaszállítja B1-nek, majd B1 kiszállítja A1-nek a készterméket. Álláspontunk szerint B1 és C1 viszonylatában, illetve B1 és A1 viszonylatában EU-s szolgáltatás valósul meg. Kérdés: B1 viszonylatában az INTRASTAT-ban hogyan kell jelenteni (a jelentés-kötelezettségi értékhatárt eléri). Köszönöm: Mikro
Láncügylet
Kérdés
Négyszereplős uniós beszerzés áfafizetési módjára vonatkozóan kérem szíves állásfoglalásukat. "A" szlovén cégtől "B" magyar cég vásárol, a beszerzett árut továbbértékesíti "C" magyar cégnek oly módon, hogy a terméket közvetlenűl "D" román céghez, "C" vevőjéhez szállítják ki. A szállítást "B" magyar cég szervezi. Hol van a láncban mentesítés a más tagállamba történő bejelentkezésre? A két magyar cég között, illetve a magyar és a román cég között milyen áfatörvény szerinti szabály alkalmazandó? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Szeles Béláné Controlling Kft.
Láncértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy láncügylettel kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Magyar cégünk egy német partnerrel szerződött gép, gépalkatrész gyártásra. A szerződés szerint a szállítási cím Ukrajna, paritás FCA. Mi a német cégnek számlázunk, ő pedig tovább az ukránnak. A vámoltatást mi, magyar cég intézzük, majd a német partner megtéríti utólag részünkre. A fuvarozást a német partner szervezi, a költségeit viseli. Átolvastam több cikket, kérdés-választ a láncügylettel kapcsolatban, de kétségeim vannak, hogy helyesen járunk, jártunk-e el. Az ügylet adómentes értékesítés? Ha igen, akkor export, vagy közösségen belüli értékesítés? Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel: Kovács Istvánné
EU-s szolgáltatás és termék szállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetre kérem szíves állásfoglalását: Adott négy EU-s (1 német,1 dán, és 2 magyar /A és B/) cég. "A" és "B" cég Magyarország két távoli pontján található. A folyamat: 1. A német cég megrendeli a kész terméket "A" cégtől. 2. Az "A" megrendeli a termék alkatrészeit a dán cégtől. 3. A dánok legyártják azt, majd bizonyos befejező műveletek elvégzése céljából – festési munka (bérmunka) – mellett leszállítják "B"-nek. 4. "B" a leszállított alkatrészeket lefesti, majd készre jelenti a dán cégnek. Ez alapján a dán cég kiállít egy szállítólevelet Dániából "A" telephelyére, amit megküldenek "B"-nek, valamint jelzik "A"-nak az alkatrészek elkészültét. 5. "B" a dán szállítólevelet mellékeli az alkatrészekhez. 6. "A" elszállítja az alkatrészeket "B"-től a saját telephelyére a saját autójával, a dán fuvarlevéllel. Esetenként "B" cég közvetlenül feladja dán cég részére az elkészült alkatrészeket. 7. "A" az alkatrészekből összeszereli a terméket, majd kiszállítja a német céghez. Az alkatrészek Magyarországra érkezése és a kész termék Németországba szállítása között átlagosan 30 nap telik el. Kivéve 1-2 darabot, amelyek a szállítási sérülés miatti többletrendelés okán maradnak itt a következő rendelésig (ez az időtartam ritkán ugyan, de a 60-90 napot is elérheti). Kérdésem a következő: "B" cég állíthat ki áfa felszámítása nélkül számlát a dán cég részére festési szolgáltatásról, függetlenül attól, hogy az alkatrészeket nem közvetlenül szállítják ki? Köszönöm.
Láncügylet ÁFA
Kérdés
Egy AT társaság egy HU társaságnak értékesít terméket, melyet DE szállítótól szerez be, a DE társaság pedig SK szállítótól szerzi be az árut (láncügylet). Az áru útja: SK->HU, a számlázás útja: SK->DE->AT->HU. Ebben az esetben az AT és DE társaságoknak SK-ban vagy HU-ban kell bevallaniuk a tranzakciót, attól függően, hogy mi a teljesítés helye (feladás vagy a fuvarozás befejezése szerinti). Mivel az AT társaság a fent leírt láncügyleteket több különböző EU-s szereplőkkel bonyolítja le, problémát jelent számára hogy az áruk feladásának országaiban (a fenti példában SK) regisztrálja magát áfaalanynak, és megfeleljen a különböző országok bevallási kötelezettségeinek és helyi szabályainak. A társaság jellemzően HU-ba értékesít. Szabályosan jár-e el az AT társaság, ha adószámot kér Magyarországon (HU), és a magyar adószámán szerez be a fenti példánál maradva a DE szállítótól (a fenti számlázási útvonal így módosul: SK->DE->HU->HU)? Ebben az esetben az ügylet nem jelenik meg az AT áfabevallásban. Szabályosan jár-e el az AT társaság, ha bizonyos esetekben viszont (szintén SK-ból közvetlenül Magyarországra közvetlenül történő szállításoknál) az AT adószámán szerez be, majd vezeti át az árut technikai bizonylaton (pl. számlával egy tekintet alá eső okirat) a saját HU adószámára a saját AT adószámáról (és ezt az összesítő nyilatkozat(ok)ban megfelelően szerepelteti)? Vagy szükséges-e hogy az AT társaság egységesen ugyanazon adószámán szerezze be a HU-ra SK-ból közvetlenül szállított árut?
Láncügylet adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar gazdasági társaság német gazdasági társaságtól vásárol árut, melyet továbbértékesít Örményországba. Az áru egyenesen Németországból Örményországba megy, azt a német cég fuvarozza. Jól gondoljuk, hogy a magyar cég szempontjából mindkét gazdasági esemény "áfa területi hatályán kívüli" esemény? Az áfabevallás bármely sorában ezt fel kell tüntetni? Köszönöm a segítségét.
Pórul járhat az uniós értékesítéssel, ha nem figyeli a terméke útját!
Cikk
(R)áfázhatnak azok az Európai Unió más tagállamába értékesítők, akik – adott esetben tudtukon kívül – láncügylet részesei lesznek, és ennek következtében korántsem biztos, hogy áfamentesen értékesíthetik termékeiket. Kiemelt kockázatot rejt, ha közösségen belüli értékesítés során a partner címétől eltérő rendeltetési helyre történik a fuvarozás. Mely esetekben beszélhetünk valóban közösségen belüli adómentes értékesítésről?
Közösségi termékértékesítés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő értékesítési problámára kérem az általános forgalmi adó megállapítását. 1.). Magyarországról termékértékesítés történik, melyről a számlát az Angliában bejegyzett székhelyű vevőnknek küldjük el. A terméket az angol vevőnk Magyarországról elszállíttatja Lengyelországba, ahol azt egy ingatlanba beépítik, azaz az angol vevőnk az általa Lengyelországban megvalósított beruházáshoz azt továbbértékesíti a lengyel megrendelőjének. Az angol vevőnk által megbízott fuvarozó állít ki CMR fuvarlevelet, melyből átad nekünk egy példányt. 2.). Mi lenne az áfa mértéke, ha Magyarországról mi szállítanánk el a termékünket Lengyelországba? Mi készítenénk és igazoltatnánk a CMR-okmányt? Az esemény láncértékesítés, háromszögügylet, vagy egy "sima" közösségen belüli termékértékesítés? Milyen mértékű áfát kell a termékértékesítésről szóló számlában feltüntetni? Köszönettel: Szilasné
Háromszögügylet
Kérdés
Ügyfelünk (B cég) – magyar adóalany –, aki német partnerétől (A cég) vásárol terméket, amit a német eladó közvetlenül Romániába (C cég) szállít. A fuvarozást az A cég bonyolítja. Az ügylet szereplői kizárólag a saját tagállamukban rendelkeznek adószámmal. Kérdésem: ez az értékesítési sor minősíthető-e háromszögügyletnek, vagy csak láncügylet? Az áfabevallás mely sorában kell szerepeltetni az ügylet adatait?
Mennyi bírságba kerülhet egy megbízhatatlan partner?
Szakértői Kommentár
Megállapítható-e ÁFA hiány olyan közösségi tranzakciókkal összefüggésben, melyek esetében az áruk be sem lépnek Magyarország területére? A kérdés abszurditásán talán néhány általános forgalmi adónemben elmélyült olvasónk ráncolhatja a homlokát és csóválhatja a fejét, hiszen első ránézésre elképzelhetetlenek tűnhet általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezése olyan esetekben ahol Magyarország határain belül nincs áruforgalom. A gyakorlat azonban egészen más helyzetet produkál.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
