200 találat a(z) láncügylet cimkére
Reklámadó láncügyletnél
Kérdés
Kell-e reklámadót fizetnie annak a cégnek, amely reklámok közvetítésével foglalkozik, de nem jutalékot számláz, hanem a munka teljes összegét bevételként, és vannak alvállalkozói, szintén nem jutalékszámlákkal, hanem teljes összeggel?
A NAV előtt nem elég az ártatlanság, véli az ügyvédi iroda
Cikk
Az úgynevezett láncügyletek vizsgálata mindig is az adóhatósági ellenőrzések kiemelt célpontja volt. Az Európai Bíróság pár évvel ezelőtti ítélete sok tekintetben megnehezítette ezen vizsgálatok lefolytatását, ám a közelmúltban az adóhatóság láthatóan újra felvette a kesztyűt és úgy próbál eljárni a láncüek szereplőivel szemben, hogy közben az Európai Bíróság próbáját is kiállja – véli a Jalsovszky Ügyvédi iroda szakértője.
Tévesen felszámított áfa közösségi beszerzés után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következőkben leírt ügylethez kapcsolódik. "A" társaság magyarországi székhelyű, telephelyű cég és "B" társaságtól – franciaországi székhelyű (francia adószámmal rendelkező) – alapanyagot rendel. Az alapanyagot "C" társaság – szintén franciaországi székhelyű és telephelyű – székhelyére történő kiszállítással kéri (azaz az alapanyagot Franciaországon belül mozgatják). "B" társaság az alapanyagról "A" társaság részére adómentes termékértékesítésről szóló számlát állít ki, melyet "A" társaság közösségen belüli beszerzésként befogad és a fordított adózás szabályai szerint az áfát felszámítja, és egyazon időszakban levonásba is helyezi. "C" társaság az alapanyagon végzett megmunkálás (valamint további anyag beépítése után) a kész terméket Franciaországból Magyarországra, - "A" társaság telephelyére - szállítatja, melyről közösségen belüli adómentes értékesítésről szóló számlát állít ki. "A" társaság, a "C" társaság által kiállított számlát közösségen belüli beszerzésként fogadja be és a fordított adózás szabályai szerint az áfát felszámítja, és egyazon időszakban levonásba helyezi. Kérdésem az lenne, hogy milyen következménnyel járhat "A" társaság számára, hogy "B" társaság tévesen, adómentesen állította ki a számlát, nem számította fel a Franciaországban hatályos áfát? Így "A" társaság sem járt el helyesen a fordított adózás szabályainak alkalmazásával. Milyen következményekkel járhat ez egy esetleges ellenőrzés során? Válaszát előre is köszönöm!
Láncügylet 4 szereplős ügyletben
Kérdés
Kedves Szakértő! Bizonytalanok vagyunk egy láncügylet adózási kérdésében: 4 szereplő van Holland Gyár (NL1) Magyar kereskedő (HU1) Holland kereskedő (NL2) Német vásárló (DE1) A számlázási út: NL1 -> HU1 -> NL2 -> DE1 Az áru közvetlenül a holland gyárból (NL1) megy Németországba a vevőhöz (DE1). A fuvarozást a holland kereskedő (NL2) végzi eladóként. Kérdés, hogy a magyar kereskedőnek milyen számlát kell befogadni a holland gyártól, és milyen számlát kell kiállítani a holland kereskedő felé? Bármelyik partnernek be kell-e jelentkezni a másik tagállam adóhatóságához ottani adószámban? Köszönöm segítségét! Üdvözlettel, Attila
Feladó az ekáerben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi értékesítésről szeretnék ekáerszámot kapni. A telephelyek mind önálló külön cégek. "A" telephelyről felveszik az árut és elviszik "D" telephelyre, de, "A"- "B"-nek számláz, B meg C-nek, C meg D-nek. Jelen esetben mi vagyunk "C " és a felületen mi jelenünk meg feladóként automatikusan. Holott az elkészített bizonylatok szerint nem mi vagyunk az első forgalomba hozók, az első címzett B. Azt sem értem egyébként, hogy április 1-jétől miért a fuvarszervezés dönti el a szám igénylést. A feladó árujáról van szó, miért nem ő képezi kizárólagosán az ekáer számot. Segítségét nagyon köszönöm.
Láncügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az ügyletnek 3 közösségi tagállambeli szereplője van (A-B-C/). Az A tagállamból közvetlenül C (magyar) tagállamba kerül elszállításra a termék. A számlázás útja A-B, majd B- C. A fuvarozást a B szervezi. A B társaságnak nincs Magyarországon gazdasági célú letelepedése, nincs telephelye, nincs bérelt raktára, rendelkezik viszont magyar adószámmal. A kérdésem az, hogy a B adóalany számlázhat-e a C adóalany felé magyar adószámával, magyar áfamértékkel. Tekintettel arra, hogy a termék élelmiszer, kell-e FELIR számmal rendelkeznie a B adóalanynak? Köszönettel.
Ekáer-fogalmak, amelyekkel muszáj tisztában lenni
Cikk
Ki a címzett, ki a fuvarozással érintett az elektronikus áruforgalmi ellenőrző rendszer (ekáer) fogalmai szerint? Láncügyletben kinek kell ekáerszámot kérnie? Megmutatjuk, miket kell vizsgálniuk az adózóknak.
Óriási áfacsalás, tizenhárman őrizetben
Cikk
Tizenhárom embert vett őrizetbe a lengyel központi nyomozó hatóság (CBSP) üzemanyag-értékesítés során elkövetett, legkevesebb 330 millió zloty (mintegy 24,2 milliárd forint) értékű áfacsalás gyanújával - adta hírül hétfőn a lengyel sajtó.
Intrastat
Kérdés
A1 olasz cég megbízza B1 magyar céget (ahol A1 nem rendelkezik magyar adószámmal), hogy A1 saját anyagából B1 bérmunkával készítsen készterméket és szállítsa vissza A1 tagállamba. A1 leszállítja az anyagot B1 telephelyére. A készterméket nem B1 készíti el, hanem szintén bérmunkával bízza meg C1 román cégét, hogy végezze el a munkát úgy, hogy az A1 által biztosított anyagot továbbszállítja C1-nek. C1 a készterméket visszaszállítja B1-nek, majd B1 kiszállítja A1-nek a készterméket. Álláspontunk szerint B1 és C1 viszonylatában, illetve B1 és A1 viszonylatában EU-s szolgáltatás valósul meg. Kérdés: B1 viszonylatában az INTRASTAT-ban hogyan kell jelenteni (a jelentés-kötelezettségi értékhatárt eléri). Köszönöm: Mikro
Láncügylet
Kérdés
Négyszereplős uniós beszerzés áfafizetési módjára vonatkozóan kérem szíves állásfoglalásukat. "A" szlovén cégtől "B" magyar cég vásárol, a beszerzett árut továbbértékesíti "C" magyar cégnek oly módon, hogy a terméket közvetlenűl "D" román céghez, "C" vevőjéhez szállítják ki. A szállítást "B" magyar cég szervezi. Hol van a láncban mentesítés a más tagállamba történő bejelentkezésre? A két magyar cég között, illetve a magyar és a román cég között milyen áfatörvény szerinti szabály alkalmazandó? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Szeles Béláné Controlling Kft.
Láncértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy láncügylettel kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Magyar cégünk egy német partnerrel szerződött gép, gépalkatrész gyártásra. A szerződés szerint a szállítási cím Ukrajna, paritás FCA. Mi a német cégnek számlázunk, ő pedig tovább az ukránnak. A vámoltatást mi, magyar cég intézzük, majd a német partner megtéríti utólag részünkre. A fuvarozást a német partner szervezi, a költségeit viseli. Átolvastam több cikket, kérdés-választ a láncügylettel kapcsolatban, de kétségeim vannak, hogy helyesen járunk, jártunk-e el. Az ügylet adómentes értékesítés? Ha igen, akkor export, vagy közösségen belüli értékesítés? Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel: Kovács Istvánné
EU-s szolgáltatás és termék szállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetre kérem szíves állásfoglalását: Adott négy EU-s (1 német,1 dán, és 2 magyar /A és B/) cég. "A" és "B" cég Magyarország két távoli pontján található. A folyamat: 1. A német cég megrendeli a kész terméket "A" cégtől. 2. Az "A" megrendeli a termék alkatrészeit a dán cégtől. 3. A dánok legyártják azt, majd bizonyos befejező műveletek elvégzése céljából – festési munka (bérmunka) – mellett leszállítják "B"-nek. 4. "B" a leszállított alkatrészeket lefesti, majd készre jelenti a dán cégnek. Ez alapján a dán cég kiállít egy szállítólevelet Dániából "A" telephelyére, amit megküldenek "B"-nek, valamint jelzik "A"-nak az alkatrészek elkészültét. 5. "B" a dán szállítólevelet mellékeli az alkatrészekhez. 6. "A" elszállítja az alkatrészeket "B"-től a saját telephelyére a saját autójával, a dán fuvarlevéllel. Esetenként "B" cég közvetlenül feladja dán cég részére az elkészült alkatrészeket. 7. "A" az alkatrészekből összeszereli a terméket, majd kiszállítja a német céghez. Az alkatrészek Magyarországra érkezése és a kész termék Németországba szállítása között átlagosan 30 nap telik el. Kivéve 1-2 darabot, amelyek a szállítási sérülés miatti többletrendelés okán maradnak itt a következő rendelésig (ez az időtartam ritkán ugyan, de a 60-90 napot is elérheti). Kérdésem a következő: "B" cég állíthat ki áfa felszámítása nélkül számlát a dán cég részére festési szolgáltatásról, függetlenül attól, hogy az alkatrészeket nem közvetlenül szállítják ki? Köszönöm.
Láncügylet ÁFA
Kérdés
Egy AT társaság egy HU társaságnak értékesít terméket, melyet DE szállítótól szerez be, a DE társaság pedig SK szállítótól szerzi be az árut (láncügylet). Az áru útja: SK->HU, a számlázás útja: SK->DE->AT->HU. Ebben az esetben az AT és DE társaságoknak SK-ban vagy HU-ban kell bevallaniuk a tranzakciót, attól függően, hogy mi a teljesítés helye (feladás vagy a fuvarozás befejezése szerinti). Mivel az AT társaság a fent leírt láncügyleteket több különböző EU-s szereplőkkel bonyolítja le, problémát jelent számára hogy az áruk feladásának országaiban (a fenti példában SK) regisztrálja magát áfaalanynak, és megfeleljen a különböző országok bevallási kötelezettségeinek és helyi szabályainak. A társaság jellemzően HU-ba értékesít. Szabályosan jár-e el az AT társaság, ha adószámot kér Magyarországon (HU), és a magyar adószámán szerez be a fenti példánál maradva a DE szállítótól (a fenti számlázási útvonal így módosul: SK->DE->HU->HU)? Ebben az esetben az ügylet nem jelenik meg az AT áfabevallásban. Szabályosan jár-e el az AT társaság, ha bizonyos esetekben viszont (szintén SK-ból közvetlenül Magyarországra közvetlenül történő szállításoknál) az AT adószámán szerez be, majd vezeti át az árut technikai bizonylaton (pl. számlával egy tekintet alá eső okirat) a saját HU adószámára a saját AT adószámáról (és ezt az összesítő nyilatkozat(ok)ban megfelelően szerepelteti)? Vagy szükséges-e hogy az AT társaság egységesen ugyanazon adószámán szerezze be a HU-ra SK-ból közvetlenül szállított árut?
Láncügylet adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar gazdasági társaság német gazdasági társaságtól vásárol árut, melyet továbbértékesít Örményországba. Az áru egyenesen Németországból Örményországba megy, azt a német cég fuvarozza. Jól gondoljuk, hogy a magyar cég szempontjából mindkét gazdasági esemény "áfa területi hatályán kívüli" esemény? Az áfabevallás bármely sorában ezt fel kell tüntetni? Köszönöm a segítségét.
Pórul járhat az uniós értékesítéssel, ha nem figyeli a terméke útját!
Cikk
(R)áfázhatnak azok az Európai Unió más tagállamába értékesítők, akik – adott esetben tudtukon kívül – láncügylet részesei lesznek, és ennek következtében korántsem biztos, hogy áfamentesen értékesíthetik termékeiket. Kiemelt kockázatot rejt, ha közösségen belüli értékesítés során a partner címétől eltérő rendeltetési helyre történik a fuvarozás. Mely esetekben beszélhetünk valóban közösségen belüli adómentes értékesítésről?
Ezeken a helyeken várhatók NAV-razziák a héten
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapjának közlése szerint 2025 14. hetében az alábbi helyeken lesznek adóhatósági helyszíni ellenőrzések. A közzétett információ nem zárja ki,...
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
