203 találat a(z) láncügylet cimkére
Láncügylet ÁFA
Kérdés
Egy AT társaság egy HU társaságnak értékesít terméket, melyet DE szállítótól szerez be, a DE társaság pedig SK szállítótól szerzi be az árut (láncügylet). Az áru útja: SK->HU, a számlázás útja: SK->DE->AT->HU. Ebben az esetben az AT és DE társaságoknak SK-ban vagy HU-ban kell bevallaniuk a tranzakciót, attól függően, hogy mi a teljesítés helye (feladás vagy a fuvarozás befejezése szerinti). Mivel az AT társaság a fent leírt láncügyleteket több különböző EU-s szereplőkkel bonyolítja le, problémát jelent számára hogy az áruk feladásának országaiban (a fenti példában SK) regisztrálja magát áfaalanynak, és megfeleljen a különböző országok bevallási kötelezettségeinek és helyi szabályainak. A társaság jellemzően HU-ba értékesít. Szabályosan jár-e el az AT társaság, ha adószámot kér Magyarországon (HU), és a magyar adószámán szerez be a fenti példánál maradva a DE szállítótól (a fenti számlázási útvonal így módosul: SK->DE->HU->HU)? Ebben az esetben az ügylet nem jelenik meg az AT áfabevallásban. Szabályosan jár-e el az AT társaság, ha bizonyos esetekben viszont (szintén SK-ból közvetlenül Magyarországra közvetlenül történő szállításoknál) az AT adószámán szerez be, majd vezeti át az árut technikai bizonylaton (pl. számlával egy tekintet alá eső okirat) a saját HU adószámára a saját AT adószámáról (és ezt az összesítő nyilatkozat(ok)ban megfelelően szerepelteti)? Vagy szükséges-e hogy az AT társaság egységesen ugyanazon adószámán szerezze be a HU-ra SK-ból közvetlenül szállított árut?
Láncügylet adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar gazdasági társaság német gazdasági társaságtól vásárol árut, melyet továbbértékesít Örményországba. Az áru egyenesen Németországból Örményországba megy, azt a német cég fuvarozza. Jól gondoljuk, hogy a magyar cég szempontjából mindkét gazdasági esemény "áfa területi hatályán kívüli" esemény? Az áfabevallás bármely sorában ezt fel kell tüntetni? Köszönöm a segítségét.
Pórul járhat az uniós értékesítéssel, ha nem figyeli a terméke útját!
Cikk
(R)áfázhatnak azok az Európai Unió más tagállamába értékesítők, akik – adott esetben tudtukon kívül – láncügylet részesei lesznek, és ennek következtében korántsem biztos, hogy áfamentesen értékesíthetik termékeiket. Kiemelt kockázatot rejt, ha közösségen belüli értékesítés során a partner címétől eltérő rendeltetési helyre történik a fuvarozás. Mely esetekben beszélhetünk valóban közösségen belüli adómentes értékesítésről?
Közösségi termékértékesítés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő értékesítési problámára kérem az általános forgalmi adó megállapítását. 1.). Magyarországról termékértékesítés történik, melyről a számlát az Angliában bejegyzett székhelyű vevőnknek küldjük el. A terméket az angol vevőnk Magyarországról elszállíttatja Lengyelországba, ahol azt egy ingatlanba beépítik, azaz az angol vevőnk az általa Lengyelországban megvalósított beruházáshoz azt továbbértékesíti a lengyel megrendelőjének. Az angol vevőnk által megbízott fuvarozó állít ki CMR fuvarlevelet, melyből átad nekünk egy példányt. 2.). Mi lenne az áfa mértéke, ha Magyarországról mi szállítanánk el a termékünket Lengyelországba? Mi készítenénk és igazoltatnánk a CMR-okmányt? Az esemény láncértékesítés, háromszögügylet, vagy egy "sima" közösségen belüli termékértékesítés? Milyen mértékű áfát kell a termékértékesítésről szóló számlában feltüntetni? Köszönettel: Szilasné
Háromszögügylet
Kérdés
Ügyfelünk (B cég) – magyar adóalany –, aki német partnerétől (A cég) vásárol terméket, amit a német eladó közvetlenül Romániába (C cég) szállít. A fuvarozást az A cég bonyolítja. Az ügylet szereplői kizárólag a saját tagállamukban rendelkeznek adószámmal. Kérdésem: ez az értékesítési sor minősíthető-e háromszögügyletnek, vagy csak láncügylet? Az áfabevallás mely sorában kell szerepeltetni az ügylet adatait?
Mennyi bírságba kerülhet egy megbízhatatlan partner?
Szakértői Kommentár
Megállapítható-e ÁFA hiány olyan közösségi tranzakciókkal összefüggésben, melyek esetében az áruk be sem lépnek Magyarország területére? A kérdés abszurditásán talán néhány általános forgalmi adónemben elmélyült olvasónk ráncolhatja a homlokát és csóválhatja a fejét, hiszen első ránézésre elképzelhetetlenek tűnhet általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezése olyan esetekben ahol Magyarország határain belül nincs áruforgalom. A gyakorlat azonban egészen más helyzetet produkál.
Láncügylet
Kérdés
A Penta -Unió nemzetközi konferenciáján adtam le kérdésemet, melyre eddig nem találtam sem a választ sem a megválaszolatlan kérdések között a kérdéseket. Kérem szíves segítségüket a kérdés megoldásában.1,( A) magyar kereskedő Szlovákiában élő állatot vásárol .(A) eladja (B) magyar kereskedő cégnek, aki eladja (C)magyar feldolgozónak. A fuvart (C) termékfeldolgozó rendeli meg. A láncügyletben kinek kell számlát ÁFA felszámításával kiállítani. (A) és (B) nem rendelkezik Szlovákiában adószámmal.2. A magyar kereskedő (A) Szlovákiából rendeli meg az árut, amit elad magyar vevőnek(B). A magyar vevő továbbadja magyar vevőnek(C), aki Romániába(D) adja tovább az árut. A fuvart a román vevő rendeli meg.Hol keletkezik ÁFA fizetési kötelezettség? Kinek kell kimenő számlájában ÁFÁ-t felszámítani?
"A péksütemény olcsóbb elvitelre, mintha megennénk a helyszínen"
Cikk
Az árkülönbség abból adódik, hogy más az áfája egy éttermi szolgáltatásnak, mint a termékértékesítésnek - derül ki a Nemzeti Adó-és Vámhivatal nemrég módosított állásfoglalásából, melyet a Nemzetközi Adókonferencia második napján ismertetett az egyik előadó az országon belüli áfaanomáliák kapcsán. Szó volt még csportos adóalanyiságról, láncügyletekről. Olvassa el rövid összefoglalónkat!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
