203 találat a(z) láncügylet cimkére
Láncügylet, melyben az egyik tagország EU-n kívüli
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk szerződést kötött egy horvát (közösségen belüli) céggel, termékvásárlás tekintetében. Viszont az áru Szerbiából (közösségen kívülről) érkezik közvetlenül Magyarországra. A fuvarozást a mi cégünk (magyar) rendelte és szervezi meg. Cégünk levámoltatja az árut, importként kezeli, viszont a horvát EU-n belüli cégtől kapunk egy közösségi adószámos számlát. A horvát cég azt mondja, ezt más cégekkel is így csinálják, azt egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy az áru kinek a tulajdonát képezi. Kérdésem az lenne, hogy ezt az áfabevallásban és számvitelileg hogyan kezelhetem? Van egy áru, melyet levámoltat cégünk, kifizetjük az áfát, kapunk vámhatározatot és van egy közösségen belüli számlám! Előre is köszönöm a válaszukat! Üdvözlettel: Metszőssy Klára
Ekáerjelentési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalást szeretnék kérni ekáer láncügylettel kapcsolatosan A-B-C partnerek közt. Nem kockázatos termékről van szó, útdíjköteles gépjárművel belföldön, és magyarországi mindhárom partner. Belföldi értékesítésről van szó. Mindhárom jogi személy a belföldi általános szabályok szerint adózik áfa szempontjából. Az „A” partner az elsődleges magyarországi forgalomba helyező (importőr), ő ekáerszámmal szállítja „B” partnerhez (nagykereskedő). A „B” partner (nagykereskedő) szállítja útdíjköteles járművel a 2,5 tonnát, valamint 5 millió forintot meghaladó mennyiségben „C” partnernek (kiskereskedő). Kérdésünk: Szükséges-e „B” és „C” partner között ekáerszám megkérése, illetve, ha szükséges, kinek a feladata? Az eladónak („B” partner) vagy a vevőnek („C” partner)? Gyors válaszukat és együttműködésüket előre is köszönöm! Üdvözlettel, Bereczki Judit
Láncügylet – ekáer
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Van egy négyszereplős láncügylet. A közösségi ország, B szintén, C és D magyar. Számlázás a sorban következőnek. Az árut A fuvarozza közvetlenül D országba. Két kérdésem lenne. Az ekáerszámot C vagy D képezi? Ki számít feladónak, és ki számít címzettnek? Ugyanez a konstrukció azzal a különbséggel, hogy B is magyar cég, akkor ki az ekáer-bejelentő és ki a feladó, illetve a címzett? Segítő válaszát nagyon köszönöm. Szívélyes üdvözlettel. GE.
Amit a lebukott adócsalóktól tanulhatnak a vállalkozók
Cikk
Hogyan működteti a Bróker, a Csatorna, az Eltűnő Kereskedő és a Buffer cég a láncügyletet? Megúszhatja-e a Nyámnyila és Fiai Kft., hogy a Gabona-mágus Zrt. belerántsa egy gyanús bizniszbe? Nem szeretné, ha az ön cége fizetné a csalók áfáját, büntetését a NAV-nál? Kiokosítjuk, mi mindenre kell figyelnie!
Láncügylet harmadik országba
Kérdés
Egy szlovák cégtől (A) egy magyar cég (B) árut vásárol, és azt továbbértékesíti egy izraeli cégnek (C). A szállítást A cég végzi C-nek, elvileg egy vámszabad területre, ez értelmezésem szerint egy láncügylet, ami az EU-n kívülre irányul. A számlázás a következők szerint alakul: az A cég áfamentes számlát állít ki B cégnek, majd a B (magyar) cég bejelentkezik az izraeli adóhatósághoz adószámért, és az izraeli áfával növelten állítja ki a számlát C-nek. Kérem erősítsen meg, vagy cáfoljon, jól gondolom-e a számlázás folyamatát! Előre is köszönöm! Üdvözlettel: Szántai Zoltán
Nagy kérdés az áfában: háromszögügylet vagy láncügylet?
Cikk
Magyar cég német cégtől rendel terméket, amit a német eladó egy osztrák cégtől szerez be. A termék az osztrákoktól közvetlenül Magyarországra érkezik. A számlázás ügyletenként történik, az osztrák cég számláz a németnek, a német számláz a magyarnak. A szállítás FCA-paritású, az osztrák eladó fizeti a szállítást. Van-e valamilyen különleges kötelezettsége ez ügyben a magyar cégnek, esetleg a nem magyar cégeknek? Kell-e valamire odafigyelni a jelentéseknél? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin, okleveles adószakértő, az InterTax Pro Kft. ügyvezetője válaszolt.
Harmadik országban értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi két esetben szeretném kérni a segítségét: 1. "A" magyar cég vásárol Kazahsztánban egy gyártól műtrágyát FCA paritáson. Ugyanott "A" magyar cég eladja a műtrágyát "B" magyar cégnek, szintén FCA paritáson. Kérdésem a következő lenne: "A" magyar cég áfa szempontjából milyen számlát állítson ki "B" magyar cégnek? Milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik "A" magyar cégnek? 2. "A" magyar cég vásárol Romániában, kikötőben "B" magyar cégtől FOB paritáson (tengerjáró hajóba átrakva) kukoricát. Ugyanezt a kukoricát FOB paritáson eladja egy jordán partnernek. Kérdésem a következő: "A" magyar cég milyen számlát állítson ki áfa szempontjából a jordán vevőnek? Milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik "A" magyar cégnek? Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Boros Mária
Nemcsak botrányos, de – így – legális is lehet a láncügylet
Cikk
A nemzetközi ügyletek közül talán a legnehezebb azon értékesítési láncok forgalmi adózási megítélésének kialakítása, amelyben több termékértékesítés egyetlen szállítással jár együtt. A könnyebb eligazodás érdekében összefoglaljuk a láncügyletek minősítésének főbb szempontjait.
Így érdemes intézni a láncügyletet – nyugodtan aludhat
Cikk
Egy láncügyletben mit jelent az, hogy a közbenső szereplő vevőként vagy eladóként fuvaroz? A főszabály szerint vevőként fuvaroz a közbenső szereplő, ha mégis értékesítőként, akkor mivel tudom igazolni, és ezzel megdönteni a főszabályt? Olvasónk kérdésére dr. Verbai Tamás válaszol.
Láncügylet – közbenső vevő fuvaroz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy láncügyletben mit jelent az, hogy a közbenső szereplő vevőként vagy eladóként fuvaroz? A főszabály szerint vevőként fuvaroz a közbenső szereplő, ha mégis értékesítőként, akkor mivel tudom igazolni, és ezzel megdönteni a főszabályt? Köszönettel.
Láncügylet
Kérdés
"A" belföldi adóalany árut értékesít szlovák székhelyű kapcsolt vállalkozása "B" részére, aki továbbértékesíti az árut változatlan formában Ausztriába egy osztrák magánszemély, "C" felé. Az áru csak egyszer mozog, Magyarországról közvetlenül Ausztriába kerül, tehát "A"-ból "C"-be. 1.) Jól gondoljuk-e, hogy a leírt ügylet láncügyletnek minősül az áfatörvény 26-27. §-ai alapján? 2.) Hol lesz a teljesítés helye abban az esetben, ha – a fuvart "A" bonyolítja, – ha a fuvart "B" viseli, és főszabályként, azaz vevőként fuvaroz? 3.) Ha a teljesítés helye esetleg külföld, akkor ez azt jelenti, hogy az adott társaságnak be kell jelentkeznie az adott országban, és az ottani áfakulccsal kell kiállítania a számlát, vagy közösségi termékértékesítésnek minősül, és a magyar áfa hatályán kívüli számlát kell kibocsátani? Köszönettel.
Láncügylet áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar gazdasági társaság német társaságtól árut vásárol, amelyet továbbértékesít egy másik magyar társaságnak, amit a másik magyar társaság szintén továbbértékesít, de ő egy ukrán társaságnak. Az áru Németországból egyenesen Ukrajnába megy, azt a német cég fuvarozza. A magyar társaságok szempontjából ezek a gazdasági események „áfa területi hatályán kívüli” eseményeknek minősülnek? Előre is köszönöm a válaszát! Kovács Györgyné
Speciális láncügylet megítélése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A kérdésem láncügylettel kapcsolatos. Magyar cég (B) árut vásárol egy holland cégtől (A), melyet egy román illetőségű partnere (C) részére értékesít, majd C partner továbbértékesíti az árut magyar partnerének (D). A szállítmány A-tól egyenesen D-hez kerül, azaz B és D illetőségi területére. A fuvar bonyolítója A, de B megbízásából a szállítás költségeit is B viseli oly módon, hogy A továbbszámlázza a fuvarköltséget szerződés alapján. A és B kapcsolt vállalkozás. A kérdésem az lenne, hogy milyen áfaszabályok vonatkoznak egyes szereplőkre, illetve milyen szabályok alkalmazhatók az ügyletre vonatkozóan? Ha az ügylet meghatároz ilyet, van-e választási lehetősége B-nek és C-nek, milyen speciális áfaszabályok vonatkoznak B-re és C-re,? Mennyiben lesz más az ügylet áfaszempontból, ha az áru C-hez megy és nem D-hez, ez esetben B szempontjából lezárul az ügylet? A fuvarozással kapcsolatban azt szeretném kérdezni, milyen elvek mentén állapítható meg, hogy ki volt a fuvar szervezője, illetve bonyolítója? Ez esetben hogyan állapítható meg, hogy B a fuvar bonyolítója, és a főszabállyal ellentétben B nem, mint vevő, hanem, mint eladó fuvaroztat? Köszönöm a válaszukat előre is!
Csomagolás, alkatrész, láncügylet: termékdíj 2016-ban
Cikk
A környezetvédelmi termékdíjat érintő szabályokat évről évre finomítják, kiegészítik a jogalkotók. Nincs ez másként 2016-ban sem. A 2015 novemberében bevezetett módosítások következtében szinte minden terület kiegészül új (részlet)szabályokkal és pontosításokkal – figyelmeztet adózásról érthetően című blogjában a LeitnerLeitner.
Szolgáltatás áfája
Kérdés
Az alábbi problémával kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni. Adott egy magyar kft., amely egy közösségi adószámmal nem rendelkező szlovák cég megbízásából konferenciákra résztvevőket toboroz. A konferenciák tényleges helyszíne Spanyolországban van (ez utólag derült ki). A magyar cég a szlováknak számláz, és a szlovák számlázza tovább a spanyoloknak. Kérdésem, hogy a magyar cég a szlovák felé áfásan vagy mentesen számláz? Vagy itt jön a képbe az áfatörvény 42. §-a? És a spanyol fél adózik? Köszönöm a segítséget.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
