197 találat a(z) láncügylet cimkére
Harmadik országban értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi két esetben szeretném kérni a segítségét: 1. "A" magyar cég vásárol Kazahsztánban egy gyártól műtrágyát FCA paritáson. Ugyanott "A" magyar cég eladja a műtrágyát "B" magyar cégnek, szintén FCA paritáson. Kérdésem a következő lenne: "A" magyar cég áfa szempontjából milyen számlát állítson ki "B" magyar cégnek? Milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik "A" magyar cégnek? 2. "A" magyar cég vásárol Romániában, kikötőben "B" magyar cégtől FOB paritáson (tengerjáró hajóba átrakva) kukoricát. Ugyanezt a kukoricát FOB paritáson eladja egy jordán partnernek. Kérdésem a következő: "A" magyar cég milyen számlát állítson ki áfa szempontjából a jordán vevőnek? Milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik "A" magyar cégnek? Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Boros Mária
Nemcsak botrányos, de – így – legális is lehet a láncügylet
Cikk
A nemzetközi ügyletek közül talán a legnehezebb azon értékesítési láncok forgalmi adózási megítélésének kialakítása, amelyben több termékértékesítés egyetlen szállítással jár együtt. A könnyebb eligazodás érdekében összefoglaljuk a láncügyletek minősítésének főbb szempontjait.
Így érdemes intézni a láncügyletet – nyugodtan aludhat
Cikk
Egy láncügyletben mit jelent az, hogy a közbenső szereplő vevőként vagy eladóként fuvaroz? A főszabály szerint vevőként fuvaroz a közbenső szereplő, ha mégis értékesítőként, akkor mivel tudom igazolni, és ezzel megdönteni a főszabályt? Olvasónk kérdésére dr. Verbai Tamás válaszol.
Láncügylet – közbenső vevő fuvaroz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy láncügyletben mit jelent az, hogy a közbenső szereplő vevőként vagy eladóként fuvaroz? A főszabály szerint vevőként fuvaroz a közbenső szereplő, ha mégis értékesítőként, akkor mivel tudom igazolni, és ezzel megdönteni a főszabályt? Köszönettel.
Láncügylet
Kérdés
"A" belföldi adóalany árut értékesít szlovák székhelyű kapcsolt vállalkozása "B" részére, aki továbbértékesíti az árut változatlan formában Ausztriába egy osztrák magánszemély, "C" felé. Az áru csak egyszer mozog, Magyarországról közvetlenül Ausztriába kerül, tehát "A"-ból "C"-be. 1.) Jól gondoljuk-e, hogy a leírt ügylet láncügyletnek minősül az áfatörvény 26-27. §-ai alapján? 2.) Hol lesz a teljesítés helye abban az esetben, ha – a fuvart "A" bonyolítja, – ha a fuvart "B" viseli, és főszabályként, azaz vevőként fuvaroz? 3.) Ha a teljesítés helye esetleg külföld, akkor ez azt jelenti, hogy az adott társaságnak be kell jelentkeznie az adott országban, és az ottani áfakulccsal kell kiállítania a számlát, vagy közösségi termékértékesítésnek minősül, és a magyar áfa hatályán kívüli számlát kell kibocsátani? Köszönettel.
Láncügylet áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar gazdasági társaság német társaságtól árut vásárol, amelyet továbbértékesít egy másik magyar társaságnak, amit a másik magyar társaság szintén továbbértékesít, de ő egy ukrán társaságnak. Az áru Németországból egyenesen Ukrajnába megy, azt a német cég fuvarozza. A magyar társaságok szempontjából ezek a gazdasági események „áfa területi hatályán kívüli” eseményeknek minősülnek? Előre is köszönöm a válaszát! Kovács Györgyné
Speciális láncügylet megítélése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A kérdésem láncügylettel kapcsolatos. Magyar cég (B) árut vásárol egy holland cégtől (A), melyet egy román illetőségű partnere (C) részére értékesít, majd C partner továbbértékesíti az árut magyar partnerének (D). A szállítmány A-tól egyenesen D-hez kerül, azaz B és D illetőségi területére. A fuvar bonyolítója A, de B megbízásából a szállítás költségeit is B viseli oly módon, hogy A továbbszámlázza a fuvarköltséget szerződés alapján. A és B kapcsolt vállalkozás. A kérdésem az lenne, hogy milyen áfaszabályok vonatkoznak egyes szereplőkre, illetve milyen szabályok alkalmazhatók az ügyletre vonatkozóan? Ha az ügylet meghatároz ilyet, van-e választási lehetősége B-nek és C-nek, milyen speciális áfaszabályok vonatkoznak B-re és C-re,? Mennyiben lesz más az ügylet áfaszempontból, ha az áru C-hez megy és nem D-hez, ez esetben B szempontjából lezárul az ügylet? A fuvarozással kapcsolatban azt szeretném kérdezni, milyen elvek mentén állapítható meg, hogy ki volt a fuvar szervezője, illetve bonyolítója? Ez esetben hogyan állapítható meg, hogy B a fuvar bonyolítója, és a főszabállyal ellentétben B nem, mint vevő, hanem, mint eladó fuvaroztat? Köszönöm a válaszukat előre is!
Csomagolás, alkatrész, láncügylet: termékdíj 2016-ban
Cikk
A környezetvédelmi termékdíjat érintő szabályokat évről évre finomítják, kiegészítik a jogalkotók. Nincs ez másként 2016-ban sem. A 2015 novemberében bevezetett módosítások következtében szinte minden terület kiegészül új (részlet)szabályokkal és pontosításokkal – figyelmeztet adózásról érthetően című blogjában a LeitnerLeitner.
Szolgáltatás áfája
Kérdés
Az alábbi problémával kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni. Adott egy magyar kft., amely egy közösségi adószámmal nem rendelkező szlovák cég megbízásából konferenciákra résztvevőket toboroz. A konferenciák tényleges helyszíne Spanyolországban van (ez utólag derült ki). A magyar cég a szlováknak számláz, és a szlovák számlázza tovább a spanyoloknak. Kérdésem, hogy a magyar cég a szlovák felé áfásan vagy mentesen számláz? Vagy itt jön a képbe az áfatörvény 42. §-a? És a spanyol fél adózik? Köszönöm a segítséget.
Számlázás – adóbevallás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretném kérni a válaszát: 1.) A társaság belföldi székhelyű adóalany (anyavállalat). Romániai székhelyű leányvállalata járműszerelvényt (gép+pótkocsi) bérel az anyavállalattól. Az anyacég belföldön gumit vásárolt, és fel is szereltette azt a járműre. A teljes költséget továbbszámlázza a közöttük lévő szerződés értelmében. Kérdésem a következő: áfa szempontjából hogyan kell továbbszámlázni a fenti ügyletet? Közösségen belüli tételként adómentesen vagy 27 százalékos áfával terhelten? 2.) A belföldi fuvarozó cégünk svájci partnernek – nincs magyarországi telephelye – végez fuvarozási tevékenységet. A számlázás a következők szerint történik. A fuvarozási viszonylat például: felrakó Olaszország, lerakó Magyarország (teljesítés helye). A számlán jogcímként közösségen belüli fuvardíj szerepel, áfakulcs: adómentes. Áfabevallásban harmadik országbelinek nyújtott szolgáltatás sorban tünteti fel a társaság. Helyes ez az eljárás? 3.) A belföldi fuvarozó cégünk svájci partnernek – nincs magyarországi telephelye – végez fuvarozási tevékenységet. A viszonylat például: felrakó Magyarország, lerakó Magyarország (teljesítés helye). A számlán jogcímként belföldi fuvardíj szerepel, áfakulcs: adómentes. Áfabevallásban harmadik országbelinek nyújtott szolgáltatás sorban tünteti fel a társaság. A számlázás megfelel-e a törvényi előírásoknak? Köszönettel várom a válaszát.
Áfás vagy áfamentes
Kérdés
Kedves Szakértő! Az eset, amiben segítségét kérném a következő: terméket értékesítünk belföldi áfaalanynak, a terméket Németországból vásároljuk, a vevőnk a szállítást úgy kérte, hogy közvetlenül az ő vevőjéhez, Romániába érkezzen az áru. Kérdésem: helyesen járunk el ha mi a számlánkat áfával állítjuk ki, illetve az, hogy a termék be sem lép Magyarországra, holott a számlát felénk állítja ki a német eladó, nem okoz-e egy későbbi ellenőrzés során problémát? Előre is köszönöm. Szombati Krisztina
Magyar adószámmal rendelkező EU-s ügyfél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném a segítségét. Rendszeresen üzleti kapcsolatban állunk (terméket értékesítünk) olyan EU-s partnereknek, amelyeknek van érvényes közösségi adószámuk, valamint hazánkban is beregisztráltak/adószámot kiváltottak. Van, amelyik le is telepedett Magyarországon, de van, amelyik csak beregisztrált, s adószámot kért. Milyen áfamértékkel kell számláznom abban az esetben, ha én, mint magyar, közösségi adószámmal rendelkező „A” ügyfél eladok ezen EU-s közösségi és magyar adószámmal is rendelkező ügyfélnek, mely ügylet során a fuvart én szervezem, vagy a közvetlen vevőm vevői minőségben, s az árut – a.) a vevőm tagállamába szállítják ki igazoltan (CMR, átvételi elismervény) – b.) a B vevőm is továbbadja (láncértékesítés) másnak, s ennek következtében nem hagyja el az áru hazánk területét. Én, mint "A" közvetlenül C-hez fogom szállítani az árut. Onnantól, hogy egy EU-s ügyfél rendelkezik magyarországi regisztrációval/adószámmal, nekem Ő úgy kell őt tekintenem, mint akinek csak 27 százalékos tétellel számlázhatok, akkor is, ha az áru elhagyja Magyarország területét? Üdvözlettel: Előfizető
Reklámadó láncügyletnél
Kérdés
Kell-e reklámadót fizetnie annak a cégnek, amely reklámok közvetítésével foglalkozik, de nem jutalékot számláz, hanem a munka teljes összegét bevételként, és vannak alvállalkozói, szintén nem jutalékszámlákkal, hanem teljes összeggel?
A NAV előtt nem elég az ártatlanság, véli az ügyvédi iroda
Cikk
Az úgynevezett láncügyletek vizsgálata mindig is az adóhatósági ellenőrzések kiemelt célpontja volt. Az Európai Bíróság pár évvel ezelőtti ítélete sok tekintetben megnehezítette ezen vizsgálatok lefolytatását, ám a közelmúltban az adóhatóság láthatóan újra felvette a kesztyűt és úgy próbál eljárni a láncüek szereplőivel szemben, hogy közben az Európai Bíróság próbáját is kiállja – véli a Jalsovszky Ügyvédi iroda szakértője.
Tévesen felszámított áfa közösségi beszerzés után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következőkben leírt ügylethez kapcsolódik. "A" társaság magyarországi székhelyű, telephelyű cég és "B" társaságtól – franciaországi székhelyű (francia adószámmal rendelkező) – alapanyagot rendel. Az alapanyagot "C" társaság – szintén franciaországi székhelyű és telephelyű – székhelyére történő kiszállítással kéri (azaz az alapanyagot Franciaországon belül mozgatják). "B" társaság az alapanyagról "A" társaság részére adómentes termékértékesítésről szóló számlát állít ki, melyet "A" társaság közösségen belüli beszerzésként befogad és a fordított adózás szabályai szerint az áfát felszámítja, és egyazon időszakban levonásba is helyezi. "C" társaság az alapanyagon végzett megmunkálás (valamint további anyag beépítése után) a kész terméket Franciaországból Magyarországra, - "A" társaság telephelyére - szállítatja, melyről közösségen belüli adómentes értékesítésről szóló számlát állít ki. "A" társaság, a "C" társaság által kiállított számlát közösségen belüli beszerzésként fogadja be és a fordított adózás szabályai szerint az áfát felszámítja, és egyazon időszakban levonásba helyezi. Kérdésem az lenne, hogy milyen következménnyel járhat "A" társaság számára, hogy "B" társaság tévesen, adómentesen állította ki a számlát, nem számította fel a Franciaországban hatályos áfát? Így "A" társaság sem járt el helyesen a fordított adózás szabályainak alkalmazásával. Milyen következményekkel járhat ez egy esetleges ellenőrzés során? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
