Tisztelt Szakértő! "C" szlovák cég árut értékesit "A" magyar kft.-nek, amely továbbértékesíti "B" magyar kft.-nek "B" eladja "D" svéd cégnek az árut . Az árut közvetlenül C szlovák cégtől fuvarozzák D svéd cég részére. A fuvarozást a B magyar kft. végzi. B magyar kft. értékesítése az áfatörvény területi hatályán kívüli értékesítésnek minősül? Elvileg be kellene jelentkeznie Svédországban? Változtat az valamit ha "A" magyar cég szlovák adószámmal számláz?
Cseh cég egy német cégnek értékesít szenet, amely azt eladja egy magyar cégnek, amely továbbértékeíti egy szlovák cégnek. Szerepeltetheti-e a magyar cég háromszögügyletként ezt az áfabevallásában? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László jogász, adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Az értékesítés az alábbiak szerint történik. "A" cseh bánya szenet értékesít "B" német cégnek, amely eladja a szenet "C" magyar cégnek, amely továbbértékesíti "D" szlovák cégnek. A szállítást "C" magyar cég fizeti. Az árut "A" cseh bányától "D" szlovák végfelhasználónak szállítják le közvetlenül. Mind a négy cég rendelkezik EU-s adószámmal. Kérdésem, hogy "C" magyar társaság ezt simán kezelheti háromszögügyletként úgy, hogy B, C, D cégeket tünteti fel az A60-as bevallásban? Vagy "B" német cégnek be kell jelentkeznie Csehországba áfa hatálya alá, ahol áfásan megvásárolja a terméket, és úgy értékesíti nekünk közösségen belülre? Mivel a fuvarozás Csehországban kezdődik meg, C-D partner között – véleményem szerint – biztosan közösségen belüli értékesítés van. Segítségét előre is köszönöm
Az adóhatóság és az adózó közötti viták egyik leggyakoribb terepe, hogy egy láncértékesítéses ügyletben részt vevő adózó milyen feltételek mellett vonhatja le a rá áthárított áfát. A küzdelemben az adóhatóság a minap egy újabb pofont kapott, amikor a Kúria, precedensértékű ítéletében nem értett egyet az adóhatóság azon gyakorlatával, amely a láncügyletek szereplőit rendszeresen ügynökké minősíti át. A Kúria ítélete lényegesen messzebb is mutat, és általánosan is korlátozza az adóhatóság jogát arra, hogy az adózók ügyleteit kénye-kedve szerint minősítse át – mutat rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Tisztelt Cím! Az alábbi ügyletek megoldásában kérnénk segítséget. Svájci cég által megrendelt termékeket szerződés szerint a belföldi gyártó EXW paritással saját raktárában minőségi és mennyiségi átvételt követően leszámlázta. A HU-tól a gyártást követő hónapban eész szállításokkal az alábbiak szerint szállították el. A HU gyártó a szállításban nem vett részt. Minden egyes alkalommal egy-egy harmadik országba többek között Németországba, Franciaországba, Olaszországba, Svédországba és Angliába a végfelhasználó rendelte a fuvart és fogadta az árut. A belföldi adózó-gyártó nem tudhatta, hogy a megrendelő kinek, milyen célból rendeli a terméket. Üzleti titokként kezelték. A felsoroltakon kívül a svájci megrendelés egy része Izraelbe, Dubaiba, az USA-ba és Hong Kongba került a végfelhasználók fuvarszervezésével. A gyártott termékeket a belföldi adózó közvetlenül a megrendelőnek, a svájci partnernek számlázta le, export értékesítésként. A svájci partner csak CH adószámmal rendelkezik. Jogos volt-e az export számla kiállítása?
Tísztelt Szakértő! A kérdésem a következő: "A" erdőgazdálkodó kitermelt fát (kockázatos termék) ad el "B" kereskedő cégnek. A eladó az adásvételi szerződésben kiköti, hogy az ekáerszám intézése a vevő, "B" felelőssége. – "B" közvetlenül az erdőből viszi el a fát a saját telephelyére: Ekáerköteles-e ez a fuvar? (Ez az első fuvar, de értékesítés nincs.) Ha igen, kinek kell ekáerszámot kérni? – "B" eladja a fát "C" nem végfelhasználónak, és közvetlenül az erdőből "C "telephelyére szállítja: ez a fuvar számít az első közúti szállítással járó értékesítésnek? A lényeg: milyen esetekben lehet "A" erdőgazdálkodó ekáerszámkérésre kötelezett? Amennyiben az adásvételi szerződés kiköti, hogy minden esetben a vevőnek kell kérnie ekáerszámot, van "A"-nak más teendője? Köszönöm mielőbbi válaszát.
Tisztelt Szakértő! Cégünk szerződést kötött egy horvát (közösségen belüli) céggel, termékvásárlás tekintetében. Viszont az áru Szerbiából (közösségen kívülről) érkezik közvetlenül Magyarországra. A fuvarozást a mi cégünk (magyar) rendelte és szervezi meg. Cégünk levámoltatja az árut, importként kezeli, viszont a horvát EU-n belüli cégtől kapunk egy közösségi adószámos számlát. A horvát cég azt mondja, ezt más cégekkel is így csinálják, azt egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy az áru kinek a tulajdonát képezi. Kérdésem az lenne, hogy ezt az áfabevallásban és számvitelileg hogyan kezelhetem? Van egy áru, melyet levámoltat cégünk, kifizetjük az áfát, kapunk vámhatározatot és van egy közösségen belüli számlám! Előre is köszönöm a válaszukat! Üdvözlettel: Metszőssy Klára
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalást szeretnék kérni ekáer láncügylettel kapcsolatosan A-B-C partnerek közt. Nem kockázatos termékről van szó, útdíjköteles gépjárművel belföldön, és magyarországi mindhárom partner. Belföldi értékesítésről van szó. Mindhárom jogi személy a belföldi általános szabályok szerint adózik áfa szempontjából. Az „A” partner az elsődleges magyarországi forgalomba helyező (importőr), ő ekáerszámmal szállítja „B” partnerhez (nagykereskedő). A „B” partner (nagykereskedő) szállítja útdíjköteles járművel a 2,5 tonnát, valamint 5 millió forintot meghaladó mennyiségben „C” partnernek (kiskereskedő). Kérdésünk: Szükséges-e „B” és „C” partner között ekáerszám megkérése, illetve, ha szükséges, kinek a feladata? Az eladónak („B” partner) vagy a vevőnek („C” partner)? Gyors válaszukat és együttműködésüket előre is köszönöm! Üdvözlettel, Bereczki Judit
Tisztelt Adószakértő! Van egy négyszereplős láncügylet. A közösségi ország, B szintén, C és D magyar. Számlázás a sorban következőnek. Az árut A fuvarozza közvetlenül D országba. Két kérdésem lenne. Az ekáerszámot C vagy D képezi? Ki számít feladónak, és ki számít címzettnek? Ugyanez a konstrukció azzal a különbséggel, hogy B is magyar cég, akkor ki az ekáer-bejelentő és ki a feladó, illetve a címzett? Segítő válaszát nagyon köszönöm. Szívélyes üdvözlettel. GE.
Hogyan működteti a Bróker, a Csatorna, az Eltűnő Kereskedő és a Buffer cég a láncügyletet? Megúszhatja-e a Nyámnyila és Fiai Kft., hogy a Gabona-mágus Zrt. belerántsa egy gyanús bizniszbe? Nem szeretné, ha az ön cége fizetné a csalók áfáját, büntetését a NAV-nál? Kiokosítjuk, mi mindenre kell figyelnie!
Egy szlovák cégtől (A) egy magyar cég (B) árut vásárol, és azt továbbértékesíti egy izraeli cégnek (C). A szállítást A cég végzi C-nek, elvileg egy vámszabad területre, ez értelmezésem szerint egy láncügylet, ami az EU-n kívülre irányul. A számlázás a következők szerint alakul: az A cég áfamentes számlát állít ki B cégnek, majd a B (magyar) cég bejelentkezik az izraeli adóhatósághoz adószámért, és az izraeli áfával növelten állítja ki a számlát C-nek. Kérem erősítsen meg, vagy cáfoljon, jól gondolom-e a számlázás folyamatát! Előre is köszönöm! Üdvözlettel: Szántai Zoltán
Magyar cég német cégtől rendel terméket, amit a német eladó egy osztrák cégtől szerez be. A termék az osztrákoktól közvetlenül Magyarországra érkezik. A számlázás ügyletenként történik, az osztrák cég számláz a németnek, a német számláz a magyarnak. A szállítás FCA-paritású, az osztrák eladó fizeti a szállítást. Van-e valamilyen különleges kötelezettsége ez ügyben a magyar cégnek, esetleg a nem magyar cégeknek? Kell-e valamire odafigyelni a jelentéseknél? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin, okleveles adószakértő, az InterTax Pro Kft. ügyvezetője válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi két esetben szeretném kérni a segítségét: 1. "A" magyar cég vásárol Kazahsztánban egy gyártól műtrágyát FCA paritáson. Ugyanott "A" magyar cég eladja a műtrágyát "B" magyar cégnek, szintén FCA paritáson. Kérdésem a következő lenne: "A" magyar cég áfa szempontjából milyen számlát állítson ki "B" magyar cégnek? Milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik "A" magyar cégnek? 2. "A" magyar cég vásárol Romániában, kikötőben "B" magyar cégtől FOB paritáson (tengerjáró hajóba átrakva) kukoricát. Ugyanezt a kukoricát FOB paritáson eladja egy jordán partnernek. Kérdésem a következő: "A" magyar cég milyen számlát állítson ki áfa szempontjából a jordán vevőnek? Milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik "A" magyar cégnek? Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Boros Mária
A nemzetközi ügyletek közül talán a legnehezebb azon értékesítési láncok forgalmi adózási megítélésének kialakítása, amelyben több termékértékesítés egyetlen szállítással jár együtt. A könnyebb eligazodás érdekében összefoglaljuk a láncügyletek minősítésének főbb szempontjait.
Egy láncügyletben mit jelent az, hogy a közbenső szereplő vevőként vagy eladóként fuvaroz? A főszabály szerint vevőként fuvaroz a közbenső szereplő, ha mégis értékesítőként, akkor mivel tudom igazolni, és ezzel megdönteni a főszabályt? Olvasónk kérdésére dr. Verbai Tamás válaszol.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték