A világjárvány és a lezárások idején soha nem látott mértékben nőtt az online tartalom fogyasztása. Az EY több mint 20 000 háztartás megkérdezésével készült nemzetközi felmérése alapján azonban most visszavonulót fújhatnak az emberek. Sokan érzik úgy, hogy túl sokat költenek digitális előfizetésekre, a válaszadók jelentős része ráadásul a szolgáltatók ajánlataival sem teljesen elégedett.
A GKI konjunktúraindexe júliusban több mint egyéves, tavaly március óta nem látott mélypontjára esett. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint ez év áprilisa óta az üzleti várakozások mintegy 8, a fogyasztóiak viszont több mint 20 ponttal estek, de a júliusban a cégek és a lakosság pesszimizmusa hasonló mértékben erősödött. (A lakossági felmérésre még a „rezsiemelés” bejelentése előtt került sor.) A cégek áremelési törekvése összességében nem változott, a magyar gazdaság helyzetének megítélése tovább romlott., olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján.
Az ingatlanos cégek áremelkedési várakozásai kissé gyengültek, a fővárosban a válaszadók fele, vidéken kétharmada számít áremelkedésre; a használt lakások ára a következő egy évben 6, az új lakásoké csaknem 10 százalékkal emelkedhet – derül ki a GKI Gazdaságkutató és a Masterplast közös júniusi felméréséből.
Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.
A magyar munkavállalók 59 százaléka, átlagosan 12,7 százalékos béremelést kapott az idei évben. A legnagyobb emelésről az élelmiszeripari és mezőgazdasági szektor dolgozói számoltak be. Nekik átlagosan 15,7 százalékkal nőtt a bérük – derült ki a ManpowerGroup által készített országos felmérésből. A kutatás arra is rávilágít, hogy a munkavállalók 47 százaléka nem elégedett jelenlegi munkahelyével.
A hazai kis- és középvállalatok 59 százalékának nincs kidolgozott informatikai stratégiája, túlnyomó többségüknél nem is várható, hogy lesz – tájékoztatta a Microsoft a megbízásából végzett kutatás eredményéről az MTI-t.
A nyugdíjkorhatár emelésével számolnak a magyarok a Prémium Pénztárak reprezentatív kutatása szerint, a legpesszimistább fiatalok úgy vélik, ők 73–74 évesen mehetnek majd nyugdíjba.
Az emberek többsége már megszokta a világjárvány miatt kialakult új életmódot, és arra számít, hogy ezek a változások velünk is maradnak – derül ki az EY legfrissebb, 16 000 résztvevő bevonásával készült nemzetközi kutatásából. A megkérdezettek megfontoltabban költenek és egyre jobban ragaszkodnak a rugalmas munkavégzéshez.
A gyermekes családok nagy része a múlt év végén még nem tervezte meg, mire költi majd a tavalyi személyi jövedelemadó befizetések után neki járó visszatérítést – derül ki az Erste Bank kutatásából.
Változás történt a magyarok megtakarítási céljait felsoroló toplistán – derül ki a K&H biztos jövő indexéhez készített reprezentatív felmérésből. Bár maradt az élen a biztonsági tartalék gyarapítása, azaz a 30-59 évesek 40 százaléka erre gyűjt, a lakáscél feljött a második helyre, megelőzve a nyugdíjcélú megtakarításokat: előbbire 33 százalék, utóbbira 32 százalék takarékoskodik. A felmérés szerint a magyarok – ha lehetőségük lenne rá – 58 évesen mennének nyugdíjba, ugyanakkor arra számítanak, hogy ez ténylegesen 10 évvel idősebb korukban történik meg. Tízből közel hatan azt várják, hogy főként az állami nyugdíjból kell majd megélniük, ám mindössze 29 százalékuk gondolja azt, hogy ebből a juttatásból jól meg tud majd élni. A kutatás szerint az érintett lakosság véleménye az, hogy 22 millió forintot kell összegyűjteni ahhoz, hogy a nyugdíjas években kényelmesen lehessen élni. A K&H tapasztalatai szerint egyre több fiatal kezdi meg a takarékoskodást időskorára, ezt mutatja többek között az, hogy az új nyugdíjbiztosítási szerződést kötő ügyfelek átlagéletkora az idén 43 év alá csökkent.
Egy friss országos kutatás szerint a magyarok jóval – átlagosan 9 évvel – korábban szeretnének nyugdíjba vonulni, mint amit valószínűnek tartanak jelenlegi tudásuk szerint. A felnőtt lakosság ugyanis arra számít, hogy majd 66 éves korában kezdheti meg megérdemelt pihenését, miközben az álom nyugdíjkorhatárt 57 éves korukra tennék. Ám a munkától nem csak a törvényi előírások miatt nem válhatunk meg hamarabb. A Groupama Biztosító megbízásából 1000 fő megkérdezésével készült kutatásból kiderült, hogy bőséges vagy legalább kényelmes életre a 18–65 év közöttiek csupán 13 százaléka számít, míg közel 60 százalék azt gondolja, hogy igényeihez képes szűkösen, vagy egyáltalán nem lesz elegendő a jövedelme nyugdíjas éveiben.
Több mint 1 százalékkal növelte a magyar GDP-t a követeléskezelési szektor, derült ki az Intrum, Európa és Magyarország piacvezető követeléskezelőjének a kutatásából. Az ágazat a gazdaság több szektora, köztük az export és a bankszektor jobb teljesítményéhez is hozzájárult, és a követeléskezelő cégek több mint 100 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetéshez.
Az átlagos bruttó fizetések alapján a leghosszabb időszakot 15,2 évet a szerbeknek kellett dolgozniuk ahhoz, hogy új, 70 négyzetméteres lakást vehessenek, ehhez Magyarországon tavaly 8,4 évnyi bruttó átlagkereset kellett – írta a Deloitte európai lakóingatlan-piaci (Deloitte Property Index) tanulmányában, amit hétfőn juttattak el az MTI-nek.
A vállalatok közel fele növelné európai aktivitását és működőtőke-befektetéseit (FDI) a koronavírus-járvány okozta tavalyi visszaesést követően – derül ki az EY 550 döntéshozó bevonásával készült nemzetközi felméréséből. Kelet-Közép-Európa az egyik legvonzóbb beruházási célpont, ami Magyarország számára is kedvező helyzetet teremt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték