A vezetők kevésbé ismerik el a nők munkáját a műszaki-technológiai szektorban, és a férfi munkatársak véleménye is nehezíti előre jutásukat – legalábbis ezt gondolja egy reprezentatív kutatásban a megkérdezettek többsége. A válaszadók jelentős része szerint ugyanakkor a szakmában a nők is befuthatnak olyan karriert és kereshetnek is annyit, mint a férfiak.
Ha lehetne, átlagosan már 57 évesen nyugdíjba vonulnának a harmincas, negyvenes és ötvenes korosztály tagjai – erre jutott a K&H biztos jövő felmérése. Ha tehetnék, 19 százalékuk legfeljebb 50 éves koráig dolgozna. Ugyanakkor mindössze 10 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, hogy a törvényileg meghatározott nyugdíjkorhatár elérése előtt valóban nyugdíjba tudnak majd vonulni.
A pénzügyek és a befektetések világa általában bonyolultnak és akár ijesztőnek is tűnhet sok ember számára, különösen itt és most, amikor nap mint nap kiszámíthatatlan változások zúdulnak a nyakunkba. Kutatások szerint ez az érzés a nők körében jóval erősebb, mint a férfiak világában. De miért tartanak a pénzügyektől jobban a nők, mint a férfiak? Hiszen a mindennapos pénzügyek intézése, a családi „gazdálkodás” kézben tartása és nyomon követése az esetek többségében a nők feladata még azokban a háztartásokban is, ahol a férfi a fő kereső – írja a Bankmonitor.hu.
Több cégnél volt fizetésemelés, mint amennyinél az év elején tervezték: az idén januárban tízből hat vállalat kalkulált bérfejlesztéssel az idei évre, átlagosan 12,2 százalékkal, ugyanakkor az első fél év során 76 százaléknál már megtörtént a bérfejlesztés, és ez a szám még emelkedhet, mert a munkaadók több mint fele jelezte, hogy év végéig lehet emelés – közölte profession.hu az MTI-vel csütörtökön.
Kevesebb, mint 300 ezer háztartásra koncentrálódik Magyarországon a 3–5 millió forintnál nagyobb megtakarítással rendelkezők száma, ám ebbe a csoportba egyre nehezebb bekerülni. A társadalom 97 százaléka számára a „magyar álom” elérhetetlenné válását jelentheti a hosszasan fennmaradó infláció, a megtakarítás hiánya és az elmaradó gazdasági növekedés. Több százezer háztartás szembesül azzal, hogy immár képtelen megtakarításra elkülöníteni a jövedelméből, és ezzel áttörni a vagyoni felső-középosztály üvegplafonját – derül ki a Blochamps Capital Magyarországon első alkalommal elkészített prémium és affluens ügyfélszegmens kutatásából.
A valódi paradigmaváltás csak most kezdődik. A múlt évszázadot a munka mechanisztikus szemlélete jellemezte: az, hogy a munka állandó és megismételhető feladatok összessége, jól körül határolható munkakörökbe szervezve. A transzformációs törekvések pedig tipikusan arra összpontosítottak, hogy miként lehet ugyanolyan eredményeket gyorsabb, hatékonyabb módszerekkel elérni – derül ki a Deloitte sajtóközleményéből.
Nőtt a megtakarítással rendelkezők száma, sőt azoké is, akik egy évnél hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkeznek – közölte a BÁV Zrt. decemberi reprezentatív felmérése alapján az MTI-vel hétfőn.
Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján kedden az MTI-vel.
A magyar családok 60 százalékának nőttek a lakásfenntartási költségei a rezsicsökkentés szabályainak módosítása óta. Egy átlagos háztartásnak 12 ezer forinttal kell többet fizetnie az energiáért, az áremelésben érintettek havi 22 ezer forintos többletkiadásról számoltak be. A megkérdezett családok csaknem négyötöde próbál takarékoskodni a rezsin – derül ki GKI és a Masterplast közös, decemberi kutatásának eredményeiből.
Nőtt a késedelmesen fizető cégek aránya az elmúlt egy évben, a 2021 júliusi 64 százalékról 6 százalékponttal emelkedett – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) hétfőn az MTI-vel.
A magyarok közel 60 százaléka számít ősszel magasabb áram- és gázszámlára, miközben egy átlagos jövedelmű háztartás csupán havi 3-3 ezer forintot tudna erre pluszban kigazdálkodni. Konyhapénz tekintetében havonta mintegy 100 ezer forintos növekedéssel számolnak a háztartások, ha továbbra is az eddig megszokott termékeket szeretnék a kosarukba tenni – derül ki a Cofidis Hitel Monitor reprezentatív kutatásából.
A világjárvány és a lezárások idején soha nem látott mértékben nőtt az online tartalom fogyasztása. Az EY több mint 20 000 háztartás megkérdezésével készült nemzetközi felmérése alapján azonban most visszavonulót fújhatnak az emberek. Sokan érzik úgy, hogy túl sokat költenek digitális előfizetésekre, a válaszadók jelentős része ráadásul a szolgáltatók ajánlataival sem teljesen elégedett.
A GKI konjunktúraindexe júliusban több mint egyéves, tavaly március óta nem látott mélypontjára esett. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint ez év áprilisa óta az üzleti várakozások mintegy 8, a fogyasztóiak viszont több mint 20 ponttal estek, de a júliusban a cégek és a lakosság pesszimizmusa hasonló mértékben erősödött. (A lakossági felmérésre még a „rezsiemelés” bejelentése előtt került sor.) A cégek áremelési törekvése összességében nem változott, a magyar gazdaság helyzetének megítélése tovább romlott., olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján.
Az ingatlanos cégek áremelkedési várakozásai kissé gyengültek, a fővárosban a válaszadók fele, vidéken kétharmada számít áremelkedésre; a használt lakások ára a következő egy évben 6, az új lakásoké csaknem 10 százalékkal emelkedhet – derül ki a GKI Gazdaságkutató és a Masterplast közös júniusi felméréséből.
Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték