hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kutatás: látványosan növelte a magyar GDP-t a követeléskezelés

  • adozona.hu

Több mint 1 százalékkal növelte a magyar GDP-t a követeléskezelési szektor, derült ki az Intrum, Európa és Magyarország piacvezető követeléskezelőjének a kutatásából. Az ágazat a gazdaság több szektora, köztük az export és a bankszektor jobb teljesítményéhez is hozzájárult, és a követeléskezelő cégek több mint 100 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetéshez.

Az Intrum, Magyarország vezető credit management vállalata a GKI-val közösen, idén elkészített kutatásában Magyarországon elsőként arra vállalkozott, hogy számszerűsítse a követeléskezelési szektor makrogazdasági hatásait. Ennek felmérése nem egyszerű feladat, hiszen a magyar jogszabályokban nincs pontos definíciója a követeléskezelésnek, így nem magától értetődő, mely cégek milyen tevékenységét lehet ide sorolni.

Az MNB adatai szerint 2020-ban 150 ilyen pénzügyi vállalkozás működött Magyarországon, amelyeknek engedélye van követelések vásárlására, rajtuk kívül azonban még számos cég foglalkozik követeléskezeléssel megbízásos alapon. A kutatásban az Intrum és a szakmai támogatást nyújtó GKI Gazdaságkutató Zrt. azokat a cégeket vette számításba, amelyek szerepelnek a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) adatbázisában. A magyar piacon alapvetően három nagy kategóriába lehet sorolni a követeléskezeléssel foglalkozó cégeket: az elsőbe tartoznak a nemzetközi nagy pénzügyi vállalatok, a hazai nagyvállalatok, valamint a kisebb pénzügyi és faktoringcégek. Utóbbiak összesített piaci részesedése jóval kisebb, mint a nagyobb szereplőké.

A kutatásból kiderül, hogy a követeléskezelési szektor (beleértve a fedezetes, fedezet nélküli hitelekkel, valamint a faktorállással foglalkozó cégeket) pozitív hatással van a reálgazdaságra: a hazai követeléskezelő piac 2017 és 2020 közötti tevékenysége nélkül a magyar GDP 2020-ban 1,12 százalékkal lett volna alacsonyabb.

„A koronavírus-járvány alatt mért számokból megállapítható, hogy a követeléskezelői szektor kontraciklikus hatással bír, azaz a cégek működése fékezi a gazdasági válságok hatását” – mondta Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója. A hazai követeléskezelő piac 2017 és 2020 között áltagosan 1,1 százalékkal járult hozzá a GDP-hez, míg 2021-ben a hatás 1,2–1,4 százalék között lesz.  2022-ben pedig előrejelzések alapján 1,5 százalék lehet a szektor gazdasági hozzájárulása. „A követeléskezelés mérsékli a vállalatok kockázatérzékenységét, és javítja a mérlegüket, például megakadályozza az eladósodást, a lánctartozások kialakulását” – tette hozzá Felfalusi Péter.

A kutatásból kiderül az is, hogy a nemzetgazdaság mely szektoraihoz járult hozzá a követeléskezelési piac. A legnagyobb hatást, nem meglepő módon a cégek állóeszköz-felhalmozásra gyakorolta (5,76 százalékos emelkedés), azaz növelte a vállalati beruházásokat, emellett javította a bankrendszer mérlegét (3,05 százalékkal). Az már váratlanabb, hogy a tevékenység pozitív hatással volt Magyarország exportmérlegére és a háztartási fogyasztásra – utóbbi valószínűleg annak tudható be, hogy a gazdasági szereplők beruházásaival új munkahelyek is nyíltak, és növekedtek a keresetek.

A GDP-n kívül a követeléskezelő cégek a közvetett hatások, valamint a befizetett adó révén hozzájárultak a magyar költségvetéshez, 2017 és 2020 között közel 134 milliárd forinttal.

„A kutatás eredménye jól mutatja, hogy a követeléskezelői ágazat megkerülhetetlen része a magyar gazdaságnak” – mondta Felfalusi Péter. „Ennek ellenére ez a piac még alig szabályozott, ami súlyából adódóan nemzetgazdasági szintű kockázatokat rejt. A piacon működnek olyan követeléskezelő vállalkozások, akik kihasználva a szabályozás hiányosságait, etikátlan eszközökkel tudnak versenyelőnyhöz jutni. Mindez időszerűvé teszi egy új, az eddiginél pontosabb követeléskezelési törvény megalkotását”.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Rokkantsági ellátás újraszámítása

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

NTAK adatszolgáltatás számlázás esetén

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink