hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szakszervezeti jogokat érint az Alkotmánybíróság friss döntése

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2023. 09. 27. napján alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) egyik rendelkezését. Az ügy tanulságait az alábbiakban mutatjuk be.

Szakszervezeti alapjogosultságból eredt a jogvita

Az alapul fekvő ügyben a munkáltatónál 2010. március 1-jén hatályba lépett kollektív szerződést teljes jogú szerződő félként három reprezentatív szakszervezet írta alá. Más szakszervezetek mellett a per felperese is aláírta a megállapodást azzal a megjegyzéssel, hogy a kollektív szerződéssel egyetért. A kollektív szerződés 2013 novemberi módosítása rögzítette, hogy 2014. január 1-jét követően a szerződés a felperes hozzájárulása nélkül nem módosítható, ami 2021-ig nem volt vitatott a felek között.

Ekkor bértárgyalások kezdődtek, majd a Csoportszintű Érdekegyeztető Tanács megalakításáról szóló megállapodást (amely „kollektív erejű megállapodásnak minősül”), valamint a bérmegállapodást és annak módosítását csak a munkáltató és hét másik szakszervezet írta alá, a felperes nem.

Megjelent! Visszaélés-bejelentési szabályok, teendők – videófelvétel és 4 iratminta

A kérdés az volt, hogy a felperes rendelkezik-e az eredeti, 2010-ben megkötött kollektív szerződés módosítására és felmondására vonatkozó joggal arra tekintettel, hogy 2014. január 1-jétől a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma meghaladja a 2012. július 1-jén hatályba lépett Mt. 276. § (2) bekezdésében rögzített minimum létszámot, azaz már reprezentatívnak minősül. Az Mt. 276. (8) bekezdése ezt ugyanakkor kizárta. Úgy rendelkezett, hogy az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a törvényben meghatározott feltételnek, jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson – tanácskozási joggal – részt venni. Más egyéb jog ugyanakkor nem illeti meg.

Az indítványozó bíróság szerint a hatályos szabályozás kellő súlyú alkotmányos indok nélkül hátrányos megkülönböztetést valósít meg az alperesi munkáltatónál kollektív szerződéskötési képességgel bíró szakszervezetek között. A szabályozás továbbá eltérően bánik az adott munkáltatónál kollektív szerződéskötési képességgel rendelkező szakszervezetekkel azon oknál fogva, hogy a kollektív szerződés megkötését követően vagy azt megelőzően teljesítették az Mt. 276. § (2) bekezdésében foglalt követelményt (azaz a legalább 10%-os lefedettséget).

Ab: Mindegy mikor éri el a szakszervezet a reprezentativitási szintet

Az Mt. 276. § (1)–(2) bekezdései szerint kollektív szerződést köthet a munkáltató, a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, továbbá a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség. A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkáltatóval munkaviszonyban álló, munkáltatói érdekképviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát.

Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben határozatában megállapította, hogy az egy adott időpontban kollektív szerződéskötési képességgel – ehhez megfelelő taglétszámmal és ennek megfelelő képviseleti erővel – rendelkező szakszervezetek közötti különbségtétel a kollektív szerződés módosítására irányuló folyamatban kizárólag a korábban megkötött kollektív szerződés kötelmi jellegét tartja szem előtt. A kollektív szerződés megkötését követően reprezentativitást szerzett szakszervezetek számára tanácskozási jogot biztosító szabályozás figyelmen kívül hagyja ugyanakkor a kollektív szerződés alapvető jellegzetességeit (rugalmasság, aktualizálhatóság), annak rendeltetését (a munkáltató és a munkavállalók érdekeinek megfelelő megállapodás) és normatív jellegét (a kollektív szerződés jogszabályszerűen viselkedik az érintett munkáltató összes, munkaviszonyban álló munkavállalója számára).

Ez a szabályozási megoldás tehát nem felel meg a különbségtétel észszerűségére vonatkozó követelménynek. Az Alkotmánybíróság ezért a törvény szövegrésze megsemmisítéséről rendelkezett, továbbá elrendelte a megsemmisített rendelkezés alkalmazási tilalmát minden folyamatban lévő perben.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szkennelt megbízási szerződés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Költség-továbbszámlázás

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Jogdíj továbbhárítása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink