A taotörvény 22/A § (4) c) pontját hogyan kell értelmezni egy nemzetközi fuvarozással foglalkozó vállalkozás kamionvásárláshoz felvett beruházási hitel kamatával kapcsolatban? A hitel felvétele 2014. évben történt. Kérdés: melyik támogatási kategóriában lehet figyelembe venni: de minimis kis- és közép vállalkozásoknak nyújtott támogatásnak? Azaz e hitel után fizetett kamat alapján jogosult-e a vállalkozás erre az adókedvezményre?
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném a segítségét: ha egy cég év közben átalakul, és a átalakulás napjára elkészíti a társaságiadó-bevallását, ahol igénybe veszi a kkv-k beruházási adókedvezményét (30 millió forintot), mint adóalap-csökkentő tételt, akkor a jogutód cég az év végi társaságiadó-bevallásánál érvényesítheti-e adóalap-csökkentő tételként ismét ezt?
A magyar kkv-knál dolgozók aránya magasabb az uniós átlagnál, a termelési hatékonyságon viszont még van mit javítani – derül ki az NGM közleményéből.
A kutatás-fejlesztési (K+F) projekthez nyújtott támogatás intenzitása egyrészt a projekt jellegétől, másrészt a résztvevők körétől is függ, előnyt jelent például, ha kis- és középvállalkozás (kkv) végzi ezt a tevékenységet − egyebek mellett ezt tartalmazza a Miniszterelnökséget vezető miniszter rendelete, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
Kínos perceket tud okozni a felkészületlen és jogszabálysértő módon eljáró munkáltatónak a váratlanul megjelenő munkaügyi hatóság. Magyarázkodhat ugyan a bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók vagy a munkabérfizetés elmaradása miatt, a bírság kiszabása alól mégsem tud mentesülni. Ennek az anyagi hátrány mellett egyéb következményei is lehetnek, így például állami támogatásokból, közbeszerzési eljárásból való kizárás, vagy elszámolási nehézség az anyavállalat felé.
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk segítséget kérni. Az innovációs járulék fizetésre kötelezettek körét a 2003. évi XC. törvény szabályozza. Az említett törvény kivételként nevesíti az üzleti év első napján a (2004. évi XXXIV. törvény) Kkv-tv. szerint mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősülő társaságot. A Kkv tv. 5. § (1) alapján a besoroláshoz az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszámot és nettó árbevételt vagy mérlegfőösszeget kell figyelembe venni (legalábbis a 2012-2014 közötti időszak vonatkozásában, az innovációs járulékfizetési kötelezettség megállapítása miatt). Úgy tudjuk, a leírt szabály 2015. január 1-jétől módosításra került, újra a társaságok egyedi beszámolója alapján kell megítélni, hogy az adott társaság innovációs járulék fizetésére kötelezett-e. Az egyik magyar társaság (kft.) külföldi (USA) székhelyű anyavállalata és két másik amerikai vállalat a Tao tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az USA székhelyű vállalat csoport konszolidált beszámolója a magyar kft. számára nem áll rendelkezésére, arra vonatkozóan sincs információnk, hogy készül-e ilyen az USA-ban. A magyar leányvállalat egyedi beszámolója alapján nem lenne innovációs járulék fizetésére kötelezett 2012-2014 között, mert kisvállalkozásnak minősül az említett időszakban. Kérdésünk, hogy a magyar kft. innovációs járulék fizetésére kötelezett-e Ön szerint? Köszönjük válaszát!
Összesen mintegy 900 milliárd forint értékű uniós pályázat jelenik meg idén kapacitásbővítésre és tematikus célokra a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak – mondta Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Megjelent az idei első, a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét, a munkahelyteremtést és a magyar ipar fejlesztését támogató pályázati felhívás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára az MTI-t.
A vállalkozások többsége egyszerűsített beszámolót készíthet, kevesebben lesznek konszolidált beszámolóra kötelezettek. Egyebek között ezeket tartalmazza a számviteli törvény módosításáról tegnap benyújtott javaslat.
Pontosítást szeretnék kérni a napokban a honlapjukon megjelent NAV tájékoztatóhoz. Ismereteim szerint eddig sem volt járulékkötelezett: – az üzleti év első napján a Kk. tv. 3. paragrafusának (2)–(3) bekezdése szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság. Miben keresendő a változás? Köszönettel.
A fejlesztési tartalék képzésének számos előnye van, de óriási hátrányokat okozhat az előírások ismeretének hiánya. Bemutatjuk, hogyan kerülje el az elkövethető hibákat.
Egy mezőgazdasággal (szántóföldi növénytermesztéssel) foglalkozó cég 2014-ben 45 millió forint értékben szerzett be új munkagépet (traktort), melyet év végéig üzembe helyezett. A tárgyi eszköz beszerzése részben a 2011-ben képzett fejlesztési tartalékból (7 millió forint) történt. A társaság a 2014. évi adóbevallásában adóalapot csökkentő tételként kkv-beruházási kedvezményt is igénybe vehet a munkagép beszerzéséhez kapcsolódóan?
Tisztelt Szakértő! Innovációs járulékkötelezettség megállapításánál a 2004. évi XXXIV. törvény előírásait kell figyelembe venni a kkv-besorolás meghatározásánál. A kérdésem arra vonatkozna, hogy az alábbi három cég esetében (A, B, C) B és C cégeknek melyik évtől kell innovációs járulékot fizetnie? "A" cég, amely már 2012. 01. 01. előtt is középvállalkozásnak minősült, és ennek megfelelően fizetett innovációs járulékot, 2011. 05. 11-én 53,33 százalékos részesedést szerzett B cégben, majd 2013. 05. 28-án 46,06 százalékos részesedést szerzett C cégben. A részesedés megszerzésekor B és C cég is kisvállalkozásnak minősült, és nem voltak innovációsjárulék-kötelezettek. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Társaságunk január elsejétől kapcsolt viszonyba került kisebb tulajdonú, velünk szerződéses kapcsolatban lévő tulajdonosunkkal. Mi önmagunkban kkv-nak minősülnénk, azonban többségi tulajdonosunkkal együtt már nem annak minősülnénk. A transzferár-nyilvántartás kötelezettségnél a kapcsolódó vállalkozásunkkal együtt kell néznünk a kkv-minősítést vagy a nélkül? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Nagyvállalkozás A tulajdonos B vállalkozásban 85 százalékosban. A vállalkozás tulajdonos C vállalkozásban 14 százalékos arányban. B és C vállalkozás tulajdonos D vállalkozásban, B vállalkozás tulajdonrésze 24 százalék, C vállalkozásé 26 százalék. D vállalkozás további tulajdoni hányada több magánszemély birtokában van. A kkv-törvény tekintetében D vállalkozás kis- és középvállalkozásnak tekinthető-e? Tisztelettel: Győriné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték