Módosulhat a beruházási adóalap-kedvezmény, a kkv-k adókedvezménye, lakhatási kedvezményt lehet érvényesíteni és elismert költség lesz a bölcsőde fenntartása. További fontos változások is szerepelnek a társasági adó 2017. évre javasolt módosításaiban.
Váratlan adóemeléseket is tartalmaz a kormány május 3-án bejelentett tavaszi adócsomagja. A törvényjavaslat csaknem harminc törvényt módosít, 260 paragrafusban.
Az UNION Biztosító másfél ezres mintán lefolytatott felméréséből kiderül, hogy a megkérdezett kis- és középvállalkozások negyede nem rendelkezik sem vagyon-, sem felelősségbiztosítással. Számukra egy káresemény a működés kényszerű leállása esetén végzetes következménnyel is járhat. Az elmúlt évek során közülük csaknem minden harmadiknak volt vagyoni kára, ők a biztosítók kárrendezését a korábbiaknál is pozitívabban értékelik. A megkérdezettek 81 százaléka viszont nem, vagy rosszul ismerte a dolgozói juttatásként adható biztosítások esetében igénybe vehető kedvezményeket.
Egy kft.-nek 2013. évben 50, 2014-ben 53 fő fő volt a foglalkoztatói létszáma. 2015-ben már középvállalkozónak minősül?
Az agráriumban tevékenykedő kis- és középvállalkozások több mint 60 százaléka valósított meg tavaly beruházást a Budapest Bank (BB) megbízásából végzett kutatás szerint. Az idén a kapacitásbővítéssel szemben a technológiai fejlesztések kerülnek előtérbe. A Vidékfejlesztési Program elindulása jelentős lökést adhat az ágazat beruházásainak – közölte a bank az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek és két egyéni vállalkozásnak a 2004. évi XXXIV. (kkv) törvény szerinti besorolásában kérem a segítségüket. A kft. tulajdonosa két magánszemély, két testvér 50-50 százalékban. Mindkét testvér ügyvezetőként önálló aláírási joggal rendelkezik (más ügyvezető és cégvezető nincs). Mindkét testvér egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, és üzleti kapcsolatban áll az általuk tulajdonolt és irányított kft.-vel. Véleményünk szerint a kft. a taotörvény 4. § 23 c) pontja szerint kapcsolt viszonyban áll a két tulajdonos egyéni vállalkozásával. A transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettség megállapításához szeretnénk a 2004. évi XXXIV törvény alapján megállapítani, hogy a kft.-t a kis- vagy a középvállalkozások közé kell-e besorolni. Ehhez kapcsolódik a kérdésem: A 2004. évi XXXIV. törvény szerint a kft. önálló vállalkozásnak minősül-e, vagy kapcsolódó vállalkozásnak? Véleményem szerint a 2004. évi törvény 4. § (5) bekezdése szerint kapcsolódó vállalkozásnak minősül a kft. a két egyéni vállalkozással, mert „közösen fellépő természetes személyekről” van szó, és teljesül az a feltétel is, hogy a tevékenységüket egymással szomszédos piacon folytatják. (A kft. áru- és alapanyag-ellátását biztosítja a két egyéni vállalkozás). Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Peszlen Teréz
Benyújthatják támogatási kérelmeiket a prototípusfejlesztésre és forgalombahozatalra a mikro-, kis- és középvállalkozások – olvasható az Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján.
A rugalmas foglalkoztatási formák bevezetését segítő program indul kis- és középvállalkozások (kkv) számára; a cégek 3 és 15 millió forint közötti támogatásra pályázhatnak – közölte a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány vezetője Szegeden.
A magyar és európai kis- és középvállalatok (kkv-k) nem szívesen vonnak be külső tőkét és új tulajdonostársat, annak ellenére, hogy egyre nehezebben szereznek forrást, miután a válság hatására jelentősen csökkent az európai bankok kockázatvállalási hajlandósága – derült ki a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) friss tanulmányából.
A taotörvény 22/A § (4) c) pontját hogyan kell értelmezni egy nemzetközi fuvarozással foglalkozó vállalkozás kamionvásárláshoz felvett beruházási hitel kamatával kapcsolatban? A hitel felvétele 2014. évben történt. Kérdés: melyik támogatási kategóriában lehet figyelembe venni: de minimis kis- és közép vállalkozásoknak nyújtott támogatásnak? Azaz e hitel után fizetett kamat alapján jogosult-e a vállalkozás erre az adókedvezményre?
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném a segítségét: ha egy cég év közben átalakul, és a átalakulás napjára elkészíti a társaságiadó-bevallását, ahol igénybe veszi a kkv-k beruházási adókedvezményét (30 millió forintot), mint adóalap-csökkentő tételt, akkor a jogutód cég az év végi társaságiadó-bevallásánál érvényesítheti-e adóalap-csökkentő tételként ismét ezt?
A magyar kkv-knál dolgozók aránya magasabb az uniós átlagnál, a termelési hatékonyságon viszont még van mit javítani – derül ki az NGM közleményéből.
A kutatás-fejlesztési (K+F) projekthez nyújtott támogatás intenzitása egyrészt a projekt jellegétől, másrészt a résztvevők körétől is függ, előnyt jelent például, ha kis- és középvállalkozás (kkv) végzi ezt a tevékenységet − egyebek mellett ezt tartalmazza a Miniszterelnökséget vezető miniszter rendelete, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
Kínos perceket tud okozni a felkészületlen és jogszabálysértő módon eljáró munkáltatónak a váratlanul megjelenő munkaügyi hatóság. Magyarázkodhat ugyan a bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók vagy a munkabérfizetés elmaradása miatt, a bírság kiszabása alól mégsem tud mentesülni. Ennek az anyagi hátrány mellett egyéb következményei is lehetnek, így például állami támogatásokból, közbeszerzési eljárásból való kizárás, vagy elszámolási nehézség az anyavállalat felé.
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk segítséget kérni. Az innovációs járulék fizetésre kötelezettek körét a 2003. évi XC. törvény szabályozza. Az említett törvény kivételként nevesíti az üzleti év első napján a (2004. évi XXXIV. törvény) Kkv-tv. szerint mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősülő társaságot. A Kkv tv. 5. § (1) alapján a besoroláshoz az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszámot és nettó árbevételt vagy mérlegfőösszeget kell figyelembe venni (legalábbis a 2012-2014 közötti időszak vonatkozásában, az innovációs járulékfizetési kötelezettség megállapítása miatt). Úgy tudjuk, a leírt szabály 2015. január 1-jétől módosításra került, újra a társaságok egyedi beszámolója alapján kell megítélni, hogy az adott társaság innovációs járulék fizetésére kötelezett-e. Az egyik magyar társaság (kft.) külföldi (USA) székhelyű anyavállalata és két másik amerikai vállalat a Tao tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az USA székhelyű vállalat csoport konszolidált beszámolója a magyar kft. számára nem áll rendelkezésére, arra vonatkozóan sincs információnk, hogy készül-e ilyen az USA-ban. A magyar leányvállalat egyedi beszámolója alapján nem lenne innovációs járulék fizetésére kötelezett 2012-2014 között, mert kisvállalkozásnak minősül az említett időszakban. Kérdésünk, hogy a magyar kft. innovációs járulék fizetésére kötelezett-e Ön szerint? Köszönjük válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték