A 2025. évtől bővült a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerinti béren kívüli juttatások köre. Kérdésként merül fel, hogy ezek a juttatások a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó adózók esetében adóalapot képeznek-e, és érdemes-e ezekre az adóalanyoknak 2025-től nagyobb hangsúlyt fordítani, növelni a bérekhez viszonyított arányukat.
Írásunkban összefoglaltuk, hogy az őszi adócsomag, azaz a T/09724. számon az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat, a társasági adó, illetve a kisvállalati adó módosítására milyen rendelkezéseket tartalmaz.
Mikor kell az osztalékfizetés után az adóalapját növelnie a kivás cégnek? Mi a helyzet az osztalékelőleggel? Kell-e az osztalék után kivaelőleget fizetni? A magánszemélyt az osztalékfizetés után milyen adó- és szochokötelezettségek terhelik? – kérdezte az Adózóna olvasója.
Csökkenthetik adóalapjukat a kivás vállalkozások, ha tárgyi eszközökkel, szellemi termékekkel vagy kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos kifizetéseket valósítanak meg (kivatörvény 20. paragrafusának (7) bekezdése).Cikkünkben részletesen megvizsgáljuk a kedvezmény szabályait, s egy példával is segítjük a könnyebb megértést.
Idén a 2023. június 6-án megjelent, T/4243. sorszámot viselő törvényjavaslat tartalmazza (a légitársaságok hozzájárulásának szabályai mellett) az utóbbi években már megszokott „nyári adócsomagot”. Ebből az összeállításból írásunkban a kisadókat – kisvállalati adó (kiva), kisadózó vállalkozások tételes adója (új típusú kata) – érintő, az adócsomagban előirányzott változásokat tekintjük át. Ezek a módosítások a törvényjavaslat szerint már 2023. augusztus 1-jével hatályba lépnének.
Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték