Bevallási határidő Esemény
A 2026-tól tervezett változások alapján az eddigi 3 milliárd forintos árbevételről 6 milliárd forintra nő majd a kiva választhatósága, az adóalanyiság megszűnése pedig az eddigi 6 milliárd helyett majd 12 milliárd forintos határnál fog bekövetkezni. Emellett az eddigi 50 helyett 200 fős alkalmazotti határig szintén megemelik a kiva választhatóságát – írja közleményében a Niveus.
A 2025. évtől bővült a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerinti béren kívüli juttatások köre. Kérdésként merül fel, hogy ezek a juttatások a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó adózók esetében adóalapot képeznek-e, és érdemes-e ezekre az adóalanyoknak 2025-től nagyobb hangsúlyt fordítani, növelni a bérekhez viszonyított arányukat.
Írásunkban összefoglaltuk, hogy az őszi adócsomag, azaz a T/09724. számon az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat, a társasági adó, illetve a kisvállalati adó módosítására milyen rendelkezéseket tartalmaz.
Mikor kell az osztalékfizetés után az adóalapját növelnie a kivás cégnek? Mi a helyzet az osztalékelőleggel? Kell-e az osztalék után kivaelőleget fizetni? A magánszemélyt az osztalékfizetés után milyen adó- és szochokötelezettségek terhelik? – kérdezte az Adózóna olvasója.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől