A napokban kapja meg a személyes tájékoztatást az a mintegy 80 ezer vállalkozás, amely a kisvállalati adó (kiva) választásával a becsült számítások alapján legalább tíz százaléknyi közterhet spórolna jövőre – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
December 1-jétől változik a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá történő bejelentkezéshez szükséges feltételek egyike. A jelzett időponttól ugyanis – ami már a 2018. december 1. és december 31. közötti, 2019. évre történő bejelentkezésre is alkalmazható – abban az esetben választható a kisvállalati adóalanyiság, ha az adóalany az adóévet megelőző adóévben (tehát a kiva-alanyiságot megelőző utolsó adóévben) elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét.
A cikk a választásra jogosultak körét, az átlépéssel kapcsolatos tennivalókat, a megszűnő adóval történő elszámolást és a választás módját mutatja be.
Elfogadta a parlament a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) és a kisvállalati adóról szóló törvényt módosító fideszes javaslatot. Jövőre az ügyvédi irodák is választhatják a katát.
A kormány ma délután benyújtotta az idei költségvetést módosító törvényjavaslatot a parlamentnek. Az Országgyűlés honlapján közzétett módosító javaslat az államháztartás központi alrendszerének 2017. évi bevételi főösszegét 17 851,521 milliárd forintban, kiadási főösszegét 19 017,878 milliárd forintban, hiányát pedig 1166,357 milliárd forintban határozza meg.
A társasági adó kulcs egységesen 9 százalékos lesz, kisvállalati adó (kiva) kulcsa pedig a jelenlegi 16-ról 14 százalékra csökken jövőre a héten benyújtott legújabb adótörvény-módosítási csomag részeként. A nyáron elfogadott módosító csomag jelentősen átalakította az adóalap-meghatározás módját. A törvénymódosítások hatását elemzi blogbejegyzésében Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adópartnere.
A legnagyobb megtakarítást biztosító adózási forma kiválasztásában segít a cégeknek a Nemzetgazdasági Minisztérium által most elkészített kiva-kalkulátor. Minden cégnek megéri a próbaszámításokat elvégezni, hiszen a kisvállalati adó (kiva) választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint 80 százaléka jobban jár.
Tisztelt Szolnoki Béla! 2016. 04. 03-án válaszában az adómentes lakáshitel-törlesztést végleges pénzeszközátadásnak minősítette és nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek. A 2012. évi CXLVII. törvény III. fejezet 15. §-a szerint 15. § A III. Fejezetet az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik. A számviteli törvény szerint az adómentes lakáshitel-törlesztési támogatás a személyi jellegű ráfordítások közé tartozik, de nem tartozik bele a 20. § (3) szerinti Tbj. szerinti adóalapba. Miért minősül végleges pénzeszközátadásnak a lakáshitel-törlesztési támogatás? Ezen az elven a cafetéria keretében adott összegek (étkezési utalvány, SZÉP-kártya plusz az ezekhez kapcsoló megfizetendő adók) is módosítja a pénzforgalmi szemléletű eredményt? Esetleg a kötelező bérlettérítés a munkavállalók részére és a munkába járás költségtérítése is végleges pénzeszközátadás? (Ezek a tételek a számviteli törvény szerint személyi jellegű ráfordítások.) Kérem, segítsem megértelmeznem, hogy a fenti tételek miért tartoznak a végleges pénzeszközátadásba, és miért nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Itkor Ildikó
A teendőknél csak az adója lehet több, ha valamilyen ok miatt kikerül a kiva hatálya alól, a módosító tételek ugyanis nagymértékben eltéríthetik a pénzforgalmi eredményt. Összefoglaljuk a veszélyeket, teendőket, határidőket.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték