A társasági adó kulcs egységesen 9 százalékos lesz, kisvállalati adó (kiva) kulcsa pedig a jelenlegi 16-ról 14 százalékra csökken jövőre a héten benyújtott legújabb adótörvény-módosítási csomag részeként. A nyáron elfogadott módosító csomag jelentősen átalakította az adóalap-meghatározás módját. A törvénymódosítások hatását elemzi blogbejegyzésében Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adópartnere.
A legnagyobb megtakarítást biztosító adózási forma kiválasztásában segít a cégeknek a Nemzetgazdasági Minisztérium által most elkészített kiva-kalkulátor. Minden cégnek megéri a próbaszámításokat elvégezni, hiszen a kisvállalati adó (kiva) választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint 80 százaléka jobban jár.
Tisztelt Szolnoki Béla! 2016. 04. 03-án válaszában az adómentes lakáshitel-törlesztést végleges pénzeszközátadásnak minősítette és nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek. A 2012. évi CXLVII. törvény III. fejezet 15. §-a szerint 15. § A III. Fejezetet az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik. A számviteli törvény szerint az adómentes lakáshitel-törlesztési támogatás a személyi jellegű ráfordítások közé tartozik, de nem tartozik bele a 20. § (3) szerinti Tbj. szerinti adóalapba. Miért minősül végleges pénzeszközátadásnak a lakáshitel-törlesztési támogatás? Ezen az elven a cafetéria keretében adott összegek (étkezési utalvány, SZÉP-kártya plusz az ezekhez kapcsoló megfizetendő adók) is módosítja a pénzforgalmi szemléletű eredményt? Esetleg a kötelező bérlettérítés a munkavállalók részére és a munkába járás költségtérítése is végleges pénzeszközátadás? (Ezek a tételek a számviteli törvény szerint személyi jellegű ráfordítások.) Kérem, segítsem megértelmeznem, hogy a fenti tételek miért tartoznak a végleges pénzeszközátadásba, és miért nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Itkor Ildikó
A teendőknél csak az adója lehet több, ha valamilyen ok miatt kikerül a kiva hatálya alól, a módosító tételek ugyanis nagymértékben eltéríthetik a pénzforgalmi eredményt. Összefoglaljuk a veszélyeket, teendőket, határidőket.
Tisztelt Cím! 2014-es üzleti évben kisvállalati adó alanyaként betéti társaság kötelezett-e beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére hivatkozott jogszabályhely alapán? 2000. évi C. törvény a számvitelről 2/A. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. (2) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint egyéni cég attól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték