Bevallás adókról, járulékokról Esemény
Tisztelt Cím! 2014-es üzleti évben kisvállalati adó alanyaként betéti társaság kötelezett-e beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére hivatkozott jogszabályhely alapán? 2000. évi C. törvény a számvitelről 2/A. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. (2) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint egyéni cég attól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá.
A kisvállalati adó alapja a pénzforgalmi eremény és a személyi jellegű kifizetések. Társas vállalkozó személyesen közreműködő tagja, tagsági jogviszonyban veszi ki jövedelmét. Az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem nem tartozik a járulékalap fogalmába. ( nem a Tbj szerinti járulékalapot képező jövedelem )A kérdés az, hogy az olyan Kft ahol nincs alkalmazott csak tagsági jogviszonyban dolgozik az ügyvezető, választhatja-e ezen adózási formát, illetve az általa felvett jövedelem az járulékalapot képező jövedelem-e?Köszönettel Kiss Gábor
Évi 40.000.000 Ft bruttó bevétellel rendelkező egyéni vállalkozó vagyok, nincs alkalmazottam, de van négy gyermekem.Érdeklődöm, a jövő évben milyen adózási formát érdemes választanom? Esetleg cégként jobban járnék? Ha van jövőre valamilyen jobb ötlet, akkor van-e mód arra, hogy az idén felmerülő osztalékterhek (10+16%) a jövő évre átvihetők legyenek, és kedvezőbben adózzam le? Köszönöm.
A kisvállalkozások a jövő évtől két új, egyszerű adónem közül választhatnak a tételes adóról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerint, amelyet hétfőn 236 igen szavazattal, 32 nem és 54 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés. A kormánypártok igennel, az MSZP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik- és az LMP-frakció tartózkodott.
Költségelszámolhatóság a kisadózók tételes adójában, új beruházásösztönző elemek a kisvállalati adóban és szélesebb körű munkáltatói adókedvezmények - egyebek mellett erről döntött a parlament hétfőn a munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódó módosító indítványok sorában - ismerteti a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi közleménye.
A tételes kisadózással kapcsolatosan több kisebb előremutató változtatás történt. Így a kisadózótól befogadott számla költségelszámolása, a keresőképtelenség, az iparűzési adó és az adminisztráció egyszerűsítés kérdésében. A jogalkotó megpróbálta megoldani a munkaviszony vállalkozási jogviszonyba kiszervezésének kérdését is, de véleményem szerint Alaptörvény-ellenes megfogalmazás került a törvényjavaslatba azáltal, hogy a szerződő félnek kell bizonyítania, hogy nem színlelt a szerződése. Ez lehetőséget ad az Alkotmánybíróság által számtalanszor kifogásolt adóhatósági önkényes jogértelmezésre.
A kormány júliusban nyújtotta be a munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódó törvénymódosításokat, amelyekkel kapcsolatosan az utóbbi napokban újabb módosítási javaslatok láttak a napvilágot. A következőkben vizsgáljuk, hogy az egyes adózási módosítások milyen hatással járhatnak? Mi várhatunk tőlük?
Eltörölné az Országgyűlés költségvetési bizottsága a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvénynek azt a bekezdését, amely szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adózónak be kell jelentenie az adhatósághoz, ha a bevétele a 6 millió forintot meghaladja, és hosszabb időt biztosítanának a bevallás elkészítésére is.
A munkahelyvédelmi akcióterv 1,5 millió munkahely megvédését és több száz ezer új munkahely létesítését eredményezheti - emelte ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés kedden megkezdődött országgyűlési vitájában.
Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával kezdi meg az őszi politikai szezont az Országgyűlés, a kormányfő arról fog beszélni, mi az, ami "elfogadhatatlan" Magyarország számára az IMF-től. Kedden aztán Matolcsy Györgyé lesz a főszerep: napirendre kerül a munkahelyvédelmi akcióterv, a kisvállalkozási adó, és újra megnyitják a jövő évi költségvetés vitáját.
Erős törvényhozási kezdés várható az Országgyűlés szeptember 10-én induló őszi ülésszakán, amelynek napirendjén kiemelt helyen szerepel a munkahelyvédelmi akcióterv és a kapcsolódó szabályozások megtárgyalása - mondta el Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől