43 találat a(z) kisvállalkozás cimkére

Az MNB 3000 milliárd forintra emeli az NHP Hajrá keretösszegét Cikk

Tavaly áprilisi elindítása óta több mint 31 ezer kkv jutott kedvező kamatozású forráshoz a Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) konstrukció keretében. A 2044 milliárd forint összegben létrejött ügyletek több mint felét a működést segítő forgóeszközhitelek tették ki, míg egyharmaduk új beruházások megvalósulását szolgálta. Az elhúzódó járványhelyzet kedvezőtlen gazdasági hatásaira és a vállalkozások részéről tapasztalt jelentős igényre tekintettel a Monetáris Tanács az NHP Hajrá keretösszegének 500 milliárddal forinttal, 3000 milliárd forintra történő megemeléséről döntött, olvasható a Magyar Nemzeti Bank oldalán.

Kkv – beruházási kedvezmény, adóévi felújítás Kérdés

Támogatások igénybevétele Kérdés

Mikor veszik el a kisvállalkozási státusz a felvásárlás után? Cikk

Az elmúlt időszakban többször merült fel kérdésként, hogy mikortól veszíti el kisvállalkozási státuszát az a társaság, amelyet felvásárol egy (kkv-nak nem minősülő) multinacionális vállalat. E kérdés nem csak pályázati, de akár adózási (így például transzferárazási) szempontból is lényeges lehet.

Ötmilliárdos támogatási keret nyílik kisvállalkozásoknak Cikk

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Pénzügyminisztérium a „GINOP 1.2.9-20 Hátrányos helyzetű településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseinek támogatása” című pályázati felhívást; a tervezet október 16-áig véleményezhető – adta hírül az agroinform.hu.

Adókedvezmények a kis- és középvállalkozások beruházásaihoz – példákkal Cikk

A kis- és középvállalkozások (kkv) számára a társasági adó rendszerében a beruházásokhoz adókedvezmény fejlesztési adókedvezmény és hitelkamat-támogatás formájában, kis- és középvállalkozások adókedvezménye címén, illetve energiahatékonysági beruházás után érvényesíthető. Mind a három adókedvezmény állami támogatásnak minősül az európai uniós előírások szerint.

Online adatszolgáltatás: kisvállalkozó számlakibocsátóra vonatkozó speciális szabályok Cikk

Tekintettel arra, hogy az adóhatóság által meghirdetett moratórium 2020 szeptember végével véget ér, így érdemes összefoglalni a számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos szabályokat. Háromrészes cikksorozatunk első részében a számlakibocsátóra vonatkozó általános szabályokat foglaltuk össze, jelen cikkben pedig az egyes – az adóhatóság tájékoztatójában is vizsgált – speciális, kisvállalkozásokra vonatkozó szabályokat elemezzük. Végül a harmadik cikkben a számlabefogadóra vonatkozó rendelkezéseket fogjuk ismertetni.

Koronavírus-járvány: nemzetközi felmérés szerint kevés magyar kkv kapott támogatást Cikk

Új kihívásokat támasztottak a kis- és középvállalkozásokkal szemben a COVID-19 világjárvány kialakulása, annak egészségügyi és a szociális távolságtartásra vonatkozó szabályai, valamint az ebből következő gazdasági válság. A Facebook, a Világbank és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös együttműködés keretében, a közösségi oldal felhasználói körében készítette el a Future of Business Survey-t, melyben több mint 50 ország mintegy 30 ezer kkv-vezetője nyilatkozott a koronavírus kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásairól.

A mikrovállalkozások állnak gyorsabban talpra a járvány után? Cikk

A vártnál sokkal jobban kezelték a koronavírus okozta válsághelyzetet a hazai kisvállalkozók, a számlaforgalmi adatok és a hitelfelvételi kedv alakulása alapján a szektor gyors visszarendeződésre lehet számítani – derül ki az Erste Bank elemzéséből.

Kamatmentes hitelt kaphatnak a kkv-k, kivéve a közép-magyarországi régió vállalkozásait Cikk

Június 9-étől újabb gazdaságvédelmi intézkedés lép életbe: a magyar kisvállalkozások nulla százalékos kamat mellett igényelhetnek hitelt az MFB Pontokon – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.

Innovációsjárulék-fizetési kötelezettség kapcsolódó cégeknél Kérdés

Az alábbi cégcsoportnál többnyire magánszemélyek a tulajdonosok (tulajdonos férj, tulajdonos feleség, tulajdonos gyerek I., tulajdonos gyerek II.). Egyik cégben sincs a magánszemélynek vagy társaságnak 50%-nál több tulajdoni részesedése közvetlenül. Az innovációs hozzájárulás kötelezettsége alól mentesülnek a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 3. § (2) és (3) bekezdése szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok. A bemutatott cégcsoportnál a vállalkozások külön-külön mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek, de ha kapcsolódó fél minősítés miatt a társaságok adatait összesítve kell figyelembe venni, akkor előfordulhat – különösen a létszám miatt – hogy nem felelnek meg a mentesítés kritériumának. Kérdésem: az alábbi tulajdonosi szerkezet, valamint tevékenység alapján mely cégek a kapcsolódó felek, mely cégeknél keletkezik innovációshozzájárulás-fizetési kötelezettség? Amennyiben kapcsolódó felek, akkor milyen arányban kell az adatokat (például létszám) figyelembe venni? Cégcsoport bemutatása: A Kft. tulajdonos férj 50% tulajdonos feleség 50% "A" termék-kiskereskedelem B Kft. tulajdonos férj 50% tulajdonos férj 50% "A" termék kiskereskedelem C Kft. tulajdonos férj 50% tulajdonos feleség 50% adminisztrációs szolgáltatás D Kft. tulajdonos férj 25% tulajdonos feleség 25% tulajdonos gyerek I. 25% tulajdonos gyerek II. 25% "A" termékfuvarozás E Kft. Idegen Kft. 50% B Kft. 50% "A" termék-nagykerereskedelem, ügynöki

Innovációs járulék 2019.01.01-től Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az innovációs járulékról szóló törvény változása, a kapcsolt felek összeszámítási kötelezettsége miatt a mikro- és kisvállalkozásokra vonatkozóan miként érinti a 2019.01.01. után a mikro- és kisvállalkozásokat? Szíves válaszát előre is köszönöm.

2,4 milliárd forint támogatás 150 kisvállalkozás munkahelyteremtésére Cikk

Mintegy 150 vállalkozás összesen 2,4 milliárd forint támogatást nyert el a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtését segítő programban, ez 3000 munkahely létrehozásához vagy megőrzéséhez járul hozzá – közölte Varga Mihály.

Nőtt a leszakadó vállalkozások aránya Cikk

Míg a szolgáltató és az építési vállalkozások húzzák a kis- és középvállalati (kkv) szektort, a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalatok nehezebben boldogulnak a jelenlegi üzleti környezetben.

Innovációs járulék 2 Kérdés

Tisztelt Szakértő! Innovációsjárulék-fizetési kötelezettség 2019.01.01-től hatályos szabályozásával kapcsolatban szeretném az állásfoglalásukat kérni. Az Inno. tv. 15. § (3) bekezdése szerint az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó annak megállapításakor, hogy az adózó kötelezett-e innovációs járulék fizetésére. A Kkv. tv. 5. §-a szerint az utolsó beszámoló adatai alapján kell a besorolást elvégezni, és a kétéves szabályt is alkalmazni kell. Ezek szerint 2019.01.01-én melyik időszaki adatokat kell figyelembe venni? - a 2016. évi és 2017. évi beszámoló adatait, - ha a 2018. évi beszámoló április 20-áig elkészül, az előleg bevallásakor figyelembe kell venni a 2018-as adatokat, esetleg - a 2019.01.01-i adatokat (például, ha 2019.01.01-én 51 fő a létszám)? Köszönettel.