99 találat a(z) kettős adóztatás cimkére
Ír-magyar állampolgár katás vállalkozása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha magyar-ír kettős állampolgár (kb. 20 éve kint él) Magyarországon szeretne katás egyéni vállalkozást indítani, akkor kell-e neki az ebből származó jövedelme után Írországban is adót fizetnie? Oktatással foglalkozik, melyet a világ különböző pontjain (USA, Ausztrália, Magyarország stb.) tart. Írországban is van vállalkozása, ott él, ott adózik, de sokat tartózkodik Magyarországon is. A kettős adózást kizáró egyezményben csak a bérjövedelemre találtam útmutatást. Válaszát megköszönve!
Kettős adóztatás – Üzbegisztán
Kérdés
1. Egy működő kft. nemcsak magyarországi, hanem harmadik országbeli telephellyel rendelkezik (esetünkben: Üzbegisztán), milyen szempontok szerint történik az adózás, a társasági adó bevallása? Külföldön is rendelkezik adószámmal, könyvelővel, a számláit ott elszámolja, az adót megfizeti. Ebből következik a kérdés, hogy Magyarországon hogyan történik az adózás, hogyan kerülhető el a kettős adóztatás? A társaságiadó-bevallás melyik sorában kell feltüntetni az üzbegisztáni telephelyen végzett munka bevételét, illetve költségét (eredményt)? 2., Negyedéves áfabevalló a kft., az áfabevallás mely soraiban tüntetjük fel a (fenti Üzbegisztáni) harmadik országbeli számlák összegét. Mindkét oldalon beállítom azokat? - bevételt (szolgáltatás), - szolgáltatási igénybevétel (27. és 67. sor) - termékbeszerzés.
Kölcsön
Kérdés
Kedves Válaszadó! Az eset a következő: egy német magánszemély egy magyar cégnek kölcsönt adott, amit az nem fizetett vissza, így kamat és késedelmi kamat is felszámításra került. Engedményezi a követelését ellenérték fejében (ami a könyv szerinti érték). Hogyan és hol adózik a kettős adóztatásról szóló törvény szerint az engedményezett tőke, illetve kamat és késedelmi kamat? Válaszát elöre is köszönöm.
Külföldi illetőségű magánszemély – üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi illetőségű kft. külföldi magánszemély tulajdonosa a társaságban lévő üzletrészét el kívánja adni Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság részére. Az szja-törvény szerint a kft.-üzletrész eladása értékpapír-eladásnak minősül, így a szerzéskori érték és az eladási ár között keletkező árfolyamnyereség után kell 15 százalék szja-t fizetni. Mivel az eladó magánszemély brit illetőségű, ezért figyelemmel kell lenni a kettős adóztatásról szóló egyezményre, mely az elidegenítésből származó jövedelmek adóztatásáról is szól. Az egyezmény – értelmezésem szerint – az üzletrész (mint ingó értékpapír) eladását a külföldi magánszemély hazájában adóztatandó jövedelemnek tekinti, az ottani adókulccsal. Jól értelmezem-e a 2011. évi CXLIV. törvény:a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között a jövedelem- és a tőkenyereség-adók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. szeptember 7. napján aláírt egyezmény előírásait? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Kettős adóztatás elkerülése: eljárási szabályok kérelmezéskor
Cikk
Tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti kölcsönös egyeztetési eljárásról, az esetleges kettős adóztatás feloldásáról.
Kettős adóztatás
Kérdés
Tisztelt szakértő! Lengyel állampolgár 2017-ben három hónapig dolgozott Magyarországon, egy magyar cégnél, ahol mindent megfizetett a magyar szabályoknak megfelelően. Ezt megelőzően Lengyelországban is adózott a lengyel szabályoknak megfelelően. Van jogosultsága valamiféle adó-visszatérítésre, ha igen, hogyan tudja ezt érvényesíteni? És melyik országban járna neki? Magyarországi lakcíme van. Válaszát köszönöm.
Külföldön nyert pénzdíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Profi sportoló (teniszező) külföldi versenyen pénzdíjat nyer. A kifizető állammal van egyezmény a kettős adózás kizárásáról. A kifizetők többsége von adót a nyereményből – Angliában és az Egyesült Arab Emirátusokban nem, mivel a kifizetett összeg adómentes. Helyesen járunk-e el akkor, ha a bruttó pénzdíjakat tájékoztató adatként tüntetjük fel az szja-bevallásban, és itthon nem fizet a sportoló sem adót, sem ehót ezen nyeremények után?
Mi fán terem az adóügyi illetőség?
Cikk
Az adóügyi illetőség (a továbbiakban illetőség) a magánszemélyek országhatáron átnyúló jövedelemszerzésével összefüggő adózási ismeretek szürke zónájába szorult fogalom. Cikkünk rávilágít a legfontosabb tudnivalókra.
Külföldi dolgozó Magyarországon: mikor, hol adózik?
Cikk
A kiküldöttek indiai cég alkalmazásában jönnek Magyarországra. Járulékot Indiában fizetnek, onnan kapják a jövedelmüket. Ha a magyarországi tartózkodásuk ideje nem éri el vagy nem haladja meg a 183 napot, nem fizetnek adót Magyarországon. Ez a korlát minden esetben a tárgyévre vonatkozik? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Uniós jövedelem magyarországi adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az adóbevallásban a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint belföldön az adó alól mentesített jövedelemként meg kell-e jelölni az olyan jövedelmet, mely az adózó családi bevallásában szerepel az EU másik tagállamában az alábbiak szerint: A másik országban családi jövedelemként adóztatható összeg kizárólag a házastárs jövedelme, tekintve, hogy a magyar adóalany külföldi egyéni vállalkozói tevékenysége folytán veszteséget realizált. Azonban erre vonatkozó egyéni bevallás nem, csak családi bevallást nyújtottak be a másik tagállamban. A bevallásban a nem magyar adóalany házastárs másik tagállamban munkaviszonyból származó jövedelme közös adóalapként szerepel. Ezen összeg vonatkozásában keletkezik-e a magyar adóalanynak bevallási kötelezettsége, tekintve, hogy a jövedelem a házastársa jövedelme a valóságban? Válaszukat előre is megköszönve maradok tisztelettel olvasójuk.
Dán-magyar kettős adóztatás elkerülése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkavállaló, munkaviszonyban egy magyar kft.-nél. A munkavégzés kiküldetésben, Dániában történik. Ugyanez a munkavállaló közben szintén alkalmazásban van egy dán cégnél is, ahonnan származik jövedelme, mely ott teljesen adómentes, az értékhatár alatt van (állításuk szerint náluk van ilyen). Munkaszerződése, határozott idejű, 6 hónapra szól, augusztus 1-jén kezdődött. A magyar cégtől kapott jövedelme után Magyarországon mindent megfizet. Jól gondolom-e, hogy a dán jövedelmének adózása kapcsán a kulcs az időbeliség? Igaz-e tehát, hogy mivel tárgyévben kevesebb mint 183 napot tartózkodik Dániában, az onnan szerzett jövedelme Magyarországon is adómentes, és csak tájékoztató adatként kell szerepelnie az szja-bevallásában? Válaszát köszönöm.
Így adóznak a külföldi magánszemélyeknek kifizetett jövedelmek
Cikk
Sokszor okoz fejtörést a munkáltatóknak, hogy milyen adózási szabályok vonatkoznak a külföldi illetőségű magánszemélyek részére juttatott, belföldről származó jövedelmekre. Cikkünkben ismertetjük a legfontosabb kifizetői tudnivalókat.
Pénzügyi képviselő és forrásadó román cégnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Román adószámmal rendelkező cég pénzügyi képviselőn keresztül szeretné adókötelezettségét teljesíteni Magyarországon. Egyáltalán lehetséges-e ez neki, nem csak EU-n kívüli cégek tehetik meg? Építőipari darukat hoznának Magyarországra, amiket itt bérbe adnának. Szükséges-e forrásadót levonni tőlük a bevételeik után? (A román cég szerint a kettős adóztatási egyezmény Magyarország és Románia között rendelkezik erről, de mi nem találunk erre utalást.) Van-e bármilyen egyéb bejelentkezési kötelezettsége (például iparűzési adó) a cégnek?
Kettős adóztatás – Vietnám
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben részletezett kérdésben kérem szíves segítségét. Egyik ügyfelünk szakmai betanítási szolgáltatást nyújtott cégcsoportja vietnami tagjának 2014-es teljesítéssel, amiről a kapcsolt partner adóbevallást nyújtott be 2016 novemberében a vietnami adóhatóságnak. Az ottani szabályok szerint minden vietnami adóalanynak FCT-t (Foreign Contractor Tax) kell fizetni minden külföldi illetőségű szervezet számára kifizetett összeg után (függetlenül a tényleges teljesítés helyétől, kivéve termékbevitel esetén), ami 5 százalék áfát és 5 százalék tao-t takar. Ezt az adót a partner megfizette a magyar adózó helyett, amit most át akar rá hárítani. A kérdés az, hogy az ezen a címen külföldön megfizetett adót lehetséges-e beszámítani 2017-es fizetendő tao-ba és ha igen, akkor azt milyen módon teheti meg az adózó, vagy ha önellenőrizni kell, akkor melyik évet. Segítségét előre is köszönöm!
Tervezési szolgáltatások
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdező társaságunk székhelye Ausztriában van, mérnöki tevékenységet végez. A külföldi társaságot egy belföldi vállalkozás bízta meg ingatlanhoz kapcsolódó tervezéssel és építésfelügyeleti munkával. Ezen munkálatokhoz belföldi alvállalkozók szolgáltatásait is igénybe venné, a külföldi társaságnak Magyarországon nincs fióktelepe. A munkálatok 4 évig tartanak, ezért a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint a társaságnak társaságiadó-kötelezettsége merül fel Magyarországon. Kérdéseink az áfatörvény értelmezéséhez és a számlázással kapcsolódnak. 1. Úgy véljük, hogy a fenti törvény 39. paragrafusának (2) bekezdése szerint a teljesítés helye Magyarország. Helyes a megállapításunk? 2. Az áfatörvény 140/b paragrafusa szerint a tervezési szolgáltatások számlázásánál, valamint az építési felügyelet számlázásánál fordított adózást kell alkalmazni, mivel a megbízott külföldi vállalkozás Magyarországon nem rendelkezik telephellyel. Helyes ez így? 3. A 2. pontból adódóan a külföldi társaságnak ausztriai közösségi adószámáról belföldi megrendelője részére olyan számlát kell kiállítania, amelyen a 2. pont szerinti törvényre és paragrafusra hivatkozik, s egyben feltünteti a belföldi megrendelő közösségi adószámát? 4. Belföldi alvállalkozóknak a külföldi tervezői társaság részére kiállított számlákon kell-e általános forgalmi adót felszámítania? Segítségüket előre is köszönjük, Managent Consulting Bt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
