Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    115 találat a(z) kettős adóztatás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdező társaságunk székhelye Ausztriában van, mérnöki tevékenységet végez. A külföldi társaságot egy belföldi vállalkozás bízta meg ingatlanhoz kapcsolódó tervezéssel és építésfelügyeleti munkával. Ezen munkálatokhoz belföldi alvállalkozók szolgáltatásait is igénybe venné, a külföldi társaságnak Magyarországon nincs fióktelepe. A munkálatok 4 évig tartanak, ezért a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint a társaságnak társaságiadó-kötelezettsége merül fel Magyarországon. Kérdéseink az áfatörvény értelmezéséhez és a számlázással kapcsolódnak. 1. Úgy véljük, hogy a fenti törvény 39. paragrafusának (2) bekezdése szerint a teljesítés helye Magyarország. Helyes a megállapításunk? 2. Az áfatörvény 140/b paragrafusa szerint a tervezési szolgáltatások számlázásánál, valamint az építési felügyelet számlázásánál fordított adózást kell alkalmazni, mivel a megbízott külföldi vállalkozás Magyarországon nem rendelkezik telephellyel. Helyes ez így? 3. A 2. pontból adódóan a külföldi társaságnak ausztriai közösségi adószámáról belföldi megrendelője részére olyan számlát kell kiállítania, amelyen a 2. pont szerinti törvényre és paragrafusra hivatkozik, s egyben feltünteti a belföldi megrendelő közösségi adószámát? 4. Belföldi alvállalkozóknak a külföldi tervezői társaság részére kiállított számlákon kell-e általános forgalmi adót felszámítania? Segítségüket előre is köszönjük, Managent Consulting Bt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély ügyfelünk osztrák adóügyi illetőségét megszünteti, állandó lakóhelyét áthelyezi Magyarországra. Az osztrák adójogszabályok a lakóhely-áthelyezést elidegenítésnek tekintik és a tulajdonában lévő részesedésekkel kapcsolatban tőkehozadéki adó (27,5%) került előzetesen megállapításra a részesedések felértékelése (ún. "Wiener Verfahren") alapján. A tőkehozadéki adó alapja a részedések piaci értéke, levonva a megszerzési költséget. Az osztrák tőkehozadéki adó a részesedések tényleges értékesítésekor fizetendő, a tényleges eladási árból kiindulva, max. az előzetesen megállapított összegben. Az osztrák-magyar kettős adóztatásra vonatkozó egyezmény (1976. II. tvr.) 13. cikke alapján a részesedésértékesítés a lakóhely-áthelyezés következtében belföldön adóköteles. Az adó megállapítása során az Szja tv. 67. § rendelkezései az irányadóak. Az adó alapja a részesedés eladási ára és megszerzésre fordított kiadások, értékesítés járulékos költségeinek a különbsége. Kérdésünk, hogy hogyan kerülhető el a részesedésértékesítés kettős (osztrák és magyar) adózása, hiszen ugyanazon gazdasági esemény, illetve jövedelem után kell adót fizetni? Alkalmazható-e az Szja tv. 8. § (2) bekezdése, a magyar adóból levonható-e az Ausztriában megfizetett adó? Ha nem, akkor az Szja tv. 67. § (9) bekezdése alapján mód van-e arra, hogy az Ausztriában már megadóztatott értéket, a részesedés forgalmi értékét tekintsük megszerzési értéknek? Szakmai álláspontjukat előre is köszönjük!

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Osztrák állampolgár magánszemély alapított egy magyar vállalkozást (kft.). A társaság több éves eredményes működésének köszönhetően a tulajdonos 2017-ben osztalék kifizetéséről döntött. Jól gondolom-e, hogy 1. Amennyiben az osztrák állampolgár magánszemély illetősége Ausztriában van, Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik, akkor az osztalék bruttó összegéből csak 15% szja-t kell a társaságnak levonnia és bevallania, 14% ehot nem? Ebben az esetben a magyarországi jövedelmét Ausztriában kell bevallania, és az osztrák adójogszabályok alapján kell esetlegesen további adót fizetnie? 2. Amennyiben ez az osztrák állampolgár Magyarországon letelepedik, évi 183 napnál többet tartózkodik az országban (ezt mivel kell igazolnia?), akkor magyar adóilletőségűnek kell tekinteni? Erről kell-e és ha igen, milyen módon igazolást kérnie? Ha magyar adóilletőségű, akkor a magyar vállalkozása által fizetett osztalékból a 15% szja-n felül 14% ehot is kell a társaságnak levonnia (max. 450 000 Ft-ot). Ebben az esetben a külföldön megszerzett jövedelmei is Magyarországon adóznak? 3. Ha van Ausztriával a kettős adóztatásról szóló egyezmény, akkor az Ausztriában megszerzett jövedelmét Ausztriában vallja be és ott adózik utána, a magyarországi jövedelme után pedig Magyarországon? Ebben az esetben fontos, hogy rendelkezik illetőséggel? Tisztelettel: Szilassy Szilvia

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Van egy belföldön bejegyzett kft., amelynek egyes megbízásai külföldi munkavégzésre szólnak. Vietnámban van projektmunka, amit a vállalkozás Vietnámban is végez. Már korábban is végzett munkát külföldön a cég, de az érintett országok nem voltak vízumengedélyesek. Vietnámban csak munkavállalási engedéllyel lehet ezt a vállalkozási tevékenységet elvégezni. Ezért egy reprezentációs irodát hozott létre a cég Vietnámban, és a cég alapítói, képviselői megfelelő bér után adót kötelesek megfizetni, mert enélkül nem tartózkodhatnak kint. Tehát a megélhetésüket biztosító jövedelem után adót kell fizetniük. A cég vezetője a reprezentációs iroda vezetője (EGT-ben biztosított), a cég alkalmazottja pedig Magyarországon is megfizeti a bejelentett jövedelme után a szükséges járulékokat. A kérdésem az, hogy a Vietnámban megfizetett adót el lehet-e a cég költségei között számolni, és jár-e valami elszámolható kedvezménnyel (1629-es 14. sor?)? Az egyéni szja-bevallásoknál hol kell szerepeltetni, illetve kell-e szerepeltetni ezt az így megfizetett adót, amihez nem társul ténylegesen megszerzett jövedelem, mert csak az adóbefizetést kérik számon, és a cég munkavállalóit nem jelentik be (a cégben, a kft.-ben, vállalkozóként végzik a munkát)? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Kínai színészek vendégszereplése során a színház (mely 100%-ban a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló nonprofit kft.) napidíjat, fellépési díjat fizet. (Időben pár napról van szó.) Kell-e vonni adót, járulékot, illetve kell-e fizetni szochót vagy ehót a kifizetések után? Véleményünk szerint egyiket sem kell a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 17. cikkely 3. pontja értelmében. Kérjük szíves megerősítésüket. Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy angol cégben alkalmazott volt egy magyar munkavállaló. A munkaviszonya megszűnt. A magánszemély a jogviszony megszűnésével végkielégítést kapott a cég jemeni kirendeltségéről. A Jemeni Köztársasággal nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk. Vagy ilyenkor az angol-magyar egyezmény szabályai az irányadók? Hol és milyen jövedelemként adózik ez a juttatás? Segítő válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    A Magyar Köztársaság és Ausztrália között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 1993. évi XXXVI. törvény alapján nem jelentkezik adófizetési kötelezettség Ausztráliában, ha életvitelszerűen több mint öt éve Ausztráliában él a tulajdonos?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magyarország kormánya és az Egyesült Arab Emírségek kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról 2013. április 30-án egyezmény született. Ennek alapján annak a magyar állampolgárnak, aki 2015. év teljes időszakában az arab országban dolgozott, és Magyarországon nincs jövedelme, kell-e a szerzett jövedelméről Magyarországon bevallást beadnia, illetve ez a jövedelme adóköteles-e itthon? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Német lakcímmel rendelkező német állampolgár Magyarországon életvitelszerűen tartózkodik, állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Mintegy 20 éve itt működteti a vállalkozását, Magyarországon adóalany, itt fizet szja-t. Magánszemélyként Németországban is rendelkezik bankszámlával, ennek összegét szeretné valamilyen pénzpiaci termékbe befektetni, és hozamot, kamatot elérni. A német pénzintézettől kapott információ szerint az ottani szabályok szerint ezt a hozamot összesen 28,5 százalék forrásadó terheli. A kérdés, hogy a Németországban megszerzett "kamatjövedelem" hol adózik?

    Kérdés

    Tisztet Szakértő! Magyarországi székhelyű munkáltatóként magyar állampolgárságú, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező munkavállalónkat Azerbejdzsánba küldtük – kiküldetés keretében – munkavégzésre. A kiküldetés időtartam ebben a hónapban meg fogja haladni a 183 napot, de egy évnél nem lesz hosszabb. A munkajövedelmét továbbra is tőlünk kapja. Jól értelmezzük-e a jogszabályokat, miszerint mi itthon levonjuk az adóelőleget (15 %) a jövedelméből, majd ez az adóelőleg beszámít az azerbajdzsáni személyi jövedelemadójába?! Neki kell ott az azerbajdzsáni adóhatóságnál bejelentkezni, és a tőlünk kapott adóelőleg-igazoláson szereplő, Magyarországon levont adóelőleget az ott fizetendő adóba beszámítani?! Vagy létezik ott is olyan intézményrendszer, mint ami itthon, amely az INT végű 1041 és 08-as nyomtatványok beküldésével rendezi a külföldi kifizetők magyarországi dolgozóinak kérdését, és itthon nekünk már eleve az azerbajdzsáni mértékű szja-t kellene vonni?! Köszönjük előre is válaszukat!

    Cikk

    Az Állami Számvevőszék a kettős adóztatás és a kamatadó ellenőrzésénél tárt fel hiányosságot a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. A most lezárult szabályszerűségi ellenőrzés megállapította, hogy a NAV személyi jövedelemadóval kapcsolatos egyes tevékenységei szabályozottak és szabályszerűek voltak. Egy korábbi ÁSZ-ellenőrzés hasznosulásaként a belső kontrollrendszer részét képező ellenőrzési nyomvonalat 2014 novemberére megfelelően kialakították.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Szombati munkavégzés

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Osztalékalap csökkentése

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media