71 találat a(z) kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény cimkére

Külföldön adózik, mert ott előnyösebb? Gyanakodhat az adóhatóság Cikk

Akit több országhoz köt a munkája, a családja, az életvitele, annak jövedelemadózása több ország adószabályait is érintheti: számukra bonyolult lehet annak tisztázása, hogy melyik országban, melyik jövedelem után és mennyi kell adót fizetni. Azonban a szövevényes szabályozási háttér ellenére is érdemes a józan észre hallgatni: ha rendkívül előnyösnek látszik valamely megoldás, akkor javasolt alaposabban körüljárni a kockázatokat – javasolja a Deloitte.

Külföldi befektetésekből származó jövedelmek feltüntetése az szja-bevallásban Cikk

A magyar adóilletőséggel rendelkező magánszemélyt teljeskörű adókötelezettség terheli, mely azt jelenti, hogy jövedelmét – mely a világ bármely részéről származhat – a magyar adóbevallásában fel kell tüntetni. Így a külföldi befektetésekből származó jövedelmekkel ki kell egészítenie a bevallási tervezetet. Ezek a jövedelmek nem szerepelnek a bevallási tervezetben, mivel a külföldi kifizetőtől adatszolgáltatás közvetlenül nem érkezik, az információ a külföldi adóhatóságon keresztül később jut el a magyar adóhatósághoz.

Ezt érdemes tudni a jogi személyek és egyéb szervezetek adóügyi illetőségéről Cikk

A cikk e gyakran használt kifejezés tartalmát és jelentőségét vázolja, különös tekintettel arra, ha az illetőséget az üzletvezetés helye alapján kell meghatározni.

Külföldi illetőségű magánszemély így mentesülhet a magyar szja-bevallás benyújtása alól Cikk

Közeledik április 30-a, mely időpontig van lehetősége a külföldi illetőségű magánszemélynek nyilatkozatot benyújtani az adóhatóság részére.

Ingatlan-bérbeadás, áfaregisztrált cég Kérdés

Biztosítási kötelezettség elbírálása EU állampolgár esetén Kérdés

Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménymódosításokat hirdettek ki Cikk

Két, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény jelent meg október 14-én a Magyar Közlöny 224. számában.

Külföldről származó jövedelem a társasági adó alapjában. Példákkal Cikk

Hogyan kell beszámítaniuk a társaságoknak a külföldről származó jövedelmüket az adó alapjába? Példákkal mutatjuk be, hogyan kell kalkulálni egyezményes és nem egyezményes országból származó jövedelmeknél. Cikkünk nem tér ki az ellenőrzött külföldi társaságoknál keletkező jövedelem adóalapnál történő figyelembevételére.

Oroszországi megbízási díj biztosítási kötelezettsége Magyarországon Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár megbízási szerződést kötne egy kb. két hétig tartó feladat elvégzésére, a megbízó nem magyar cég. A munkát Oroszország területén végezné, a díjat ott helyben készpénzben kapná meg. Úgy vélem, hogy ebben az esetben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján a jövedelem Magyarországon adózik, a Szocho törvény alapján pedig szociális hozzájárulási adó is terheli, Szeretném kérni a szakértőt, hogy erősítse vagy cáfolja meg az szja-val illetve a szochoval kapcsolatos álláspontomat. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a szociális hozzájárulási adót a foglalkoztatónak vagy a magánszemélynek kell-e megfizetnie, illetve hogy ez a jogviszony eredményezhet-e biztosítási kötelezettséget Magyarországon, és ha igen, figyelembe vehető-e a 30 százalékos szabály? Előre is köszönöm válaszukat!

Külföldi munkavállalás magyarországi lakhellyel Kérdés

Üdvözlöm! Jelenleg Angliában élek, de májusban költözöm haza. A jelenlegi munkáltatom szeretné, hogy továbbra is a cégnél dolgozzak, vagyis Angliában fizetnék adót, társadalombiztosítást stb, de már Magyarországon laknék és otthonról dolgoznék. Ez a felállás maximum az év végéig maradna így, utána mindenképpen magyar munkáltatót kell találnom. A kérdésem az lenne, hogy ez így legális-e, illetve Magyarországon kellene-e bármilyen adót fizetnem (elméletileg Anglia és Magyarország között van kettős adóztatást elkerülő egyezmény)? Illetve van-e már arról bármilyen döntés, hogy Brexit után (2020 december) ez a kettős adóztatási egyezmény érvényes lesz továbbra is vagy sem? Válaszukat előre is köszönöm!

Osztalékfizetés magyar cégtől EU-s magánszemélynek Cikk

Magyar cég egy olasz magánszemélynek fizetne év közben osztalékelőleget. Szükség van-e elhatárolásra, kell-e szja-t, szochót levonni a kifzetésből – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Kiküldetés egyezményes országba – adózás és arányosítás Cikk

Kiküldetésekre vonatkozó korábbi cikkünkben elemeztem az Európai Unió tagországaiba irányuló kiküldetésekről. Ezt a témakört kiegészítve olyan esetekre szeretném ráirányítani a figyelmet, mely az egyezményes országokba irányuló kiküldetéseknél fordulhat elő, és az illetőség speciális vizsgálatát igényli.

Külföldi nyugdíjas adózása Magyarországon és külföldön Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2 fő német állampolgár áttelepült Magyarországra, van regisztrációs kártyája, lakcímkártyája. Az egyik állampolgárnak megszűnt a külföldi biztosítási jogviszonya, itt Magyarországon fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A másik állampolgárnak megmaradt a külföldi biztosítása. Annak az állampolgárnak, akinek megmaradt a külföldi jogviszonya, a nyugdíja több összetevőből áll. Kap állami nyugdíjat + szakmai tagok szervezetétől (könyvvizsgálók nyugdíjalapjából) nyugdíjat, valamint társasági nyugdíjalapból kap nyugdíjat. Ez utóbbit nem csak havonta kapja, de egy egyszeri járandóság is jár neki. Ezekkel a jellemzőkkel a kettős adózás elkerülése miatt milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik külföldön és Magyarországon? Válaszát előre is köszönöm!

Kata után külföldi járulékfizetés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy Ausztriában (tartózkodási hely) 40 órás munkaviszonnyal rendelkező magyar munkavállaló, aki heti 4 órában Magyarországon (állandó lakhely) is rendelkezik munkaviszonnyal. A fenti párhuzamos munkavégzésre tekintettel az osztrák hatóság által kiállított A1 igazolásnak megfelelően a járulékfizetés Ausztriában történik az említett munkaviszonyok után. A hivatkozott munkavállaló – a fennálló munkviszonyok mellett – a jövőben katás vállalkozóként kíván itthon tevékenységet folytatni. Kérdésem lenne, hogy a fenti tényállás alapján hogyan alakul a járulék, illetve az adófizetés? Helyes az az álláspont, miszerint a 25 ezer forintos tételes kata megfizetésén túlmenően itthon nem lesz járulékfizetési kötelezettsége, ugyanakkor a teljes "kivett" összeg után Ausztriában tb járulékot kell fizetnie az ottani szabályoknak megfelelően? Adózás tekintetében ugyanakkor a katás jövedelem csak itthon lesz-e adóztatható, figyelemmel a két ország között létrejött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 7. cikkében foglaltakra? Válaszát előre is köszönöm! Kiss Veronika

Osztalékfizetés Máltára Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi két esetre kérném állásfoglalását (az általam helyesnek vélt adózással vezettem le a két kérdést, amely nem biztos, hogy megfelelő. 1.) Máltai magánszemély Magyarországon céget alapít. Az adózás a belföldi szabályok szerint történik... osztalékfizetéskor a vállalkozás a kettős adós egyezmény alapján 15 százalék szja-t levon az osztalékból, ehót nem fizet, ha rendelkezik igazolással, hogy Máltán biztosított? Az egyezmény rendelkezik-e arról, hogy Máltán ezt az ottani adóba beszámíthatja? 2.) Ugyanez az eset annyi különbséggel, hogy nem magánszemélyként, hanem a máltai cég leányvállalataként alapít vállalkozást. Osztalékfizetéskor nem kell adót vonni, a máltai anyavállalat bevételként fogja könyvelni? Van esetleg olyan tényező, amit még figyelembe kell venni (például transzferár)? Köszönöm.