Kiküldetésekre vonatkozó korábbi cikkünkben elemeztem az Európai Unió tagországaiba irányuló kiküldetésekről. Ezt a témakört kiegészítve olyan esetekre szeretném ráirányítani a figyelmet, mely az egyezményes országokba irányuló kiküldetéseknél fordulhat elő, és az illetőség speciális vizsgálatát igényli.
Tisztelt Szakértő! 2 fő német állampolgár áttelepült Magyarországra, van regisztrációs kártyája, lakcímkártyája. Az egyik állampolgárnak megszűnt a külföldi biztosítási jogviszonya, itt Magyarországon fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A másik állampolgárnak megmaradt a külföldi biztosítása. Annak az állampolgárnak, akinek megmaradt a külföldi jogviszonya, a nyugdíja több összetevőből áll. Kap állami nyugdíjat + szakmai tagok szervezetétől (könyvvizsgálók nyugdíjalapjából) nyugdíjat, valamint társasági nyugdíjalapból kap nyugdíjat. Ez utóbbit nem csak havonta kapja, de egy egyszeri járandóság is jár neki. Ezekkel a jellemzőkkel a kettős adózás elkerülése miatt milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik külföldön és Magyarországon? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy Ausztriában (tartózkodási hely) 40 órás munkaviszonnyal rendelkező magyar munkavállaló, aki heti 4 órában Magyarországon (állandó lakhely) is rendelkezik munkaviszonnyal. A fenti párhuzamos munkavégzésre tekintettel az osztrák hatóság által kiállított A1 igazolásnak megfelelően a járulékfizetés Ausztriában történik az említett munkaviszonyok után. A hivatkozott munkavállaló – a fennálló munkviszonyok mellett – a jövőben katás vállalkozóként kíván itthon tevékenységet folytatni. Kérdésem lenne, hogy a fenti tényállás alapján hogyan alakul a járulék, illetve az adófizetés? Helyes az az álláspont, miszerint a 25 ezer forintos tételes kata megfizetésén túlmenően itthon nem lesz járulékfizetési kötelezettsége, ugyanakkor a teljes "kivett" összeg után Ausztriában tb járulékot kell fizetnie az ottani szabályoknak megfelelően? Adózás tekintetében ugyanakkor a katás jövedelem csak itthon lesz-e adóztatható, figyelemmel a két ország között létrejött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 7. cikkében foglaltakra? Válaszát előre is köszönöm! Kiss Veronika
Tisztelt Szakértő! Az alábbi két esetre kérném állásfoglalását (az általam helyesnek vélt adózással vezettem le a két kérdést, amely nem biztos, hogy megfelelő. 1.) Máltai magánszemély Magyarországon céget alapít. Az adózás a belföldi szabályok szerint történik... osztalékfizetéskor a vállalkozás a kettős adós egyezmény alapján 15 százalék szja-t levon az osztalékból, ehót nem fizet, ha rendelkezik igazolással, hogy Máltán biztosított? Az egyezmény rendelkezik-e arról, hogy Máltán ezt az ottani adóba beszámíthatja? 2.) Ugyanez az eset annyi különbséggel, hogy nem magánszemélyként, hanem a máltai cég leányvállalataként alapít vállalkozást. Osztalékfizetéskor nem kell adót vonni, a máltai anyavállalat bevételként fogja könyvelni? Van esetleg olyan tényező, amit még figyelembe kell venni (például transzferár)? Köszönöm.
A tegnapi Magyar Közlönyben megjelent a Magyarország és Türkmenisztán közötti kettős adóztatás elkerülését célzó egyezményről szóló törvény.
Magyar cég alvállalkozóként dolgozna Romániában épületszigetelés, épület-felújítás stb. területen. Sem fióktelepet, sem céget nem akarnak kint létrehozni. Hogyan csapódik ez le a kinti munka könyvvezetésében, az áfában, társasági adóban, járulék- és szja-bevallás, illetve -fizetés területén, valamint a helyi adóban? Mi az, amit Romániában, és mi az, amit itthon kell fizetni? Olvasói kérdésre Sinka Júlia okleveles adószakértő válaszolt.
A belföldi illetőségű adózónak gyakran származik külföldről jövedelme, miként a külföldinek belföldről külföldön is adóztatható jövedelme. Melyik állam jogosult adókat beszedni, illetve hogyan kerülhető el a kettős adóztatás? – erről tájékoztat a NAV.
Egyéni vállalkozó ügyvéd az Amerikai Egyesült Államokba tanúskodik a magyar munkatörvénykönyv előírásairól, alkalmazásáról egy ott zajló bírósági eljárásban mint jogi szakértő. A tanúvallomásáért díjazásban részesül, amiből az Amerikai Adóhatóság 30 százalék forrásadót von le – az előzetes állásfoglalásuk szerint. Bár ügyfelem erről a jogi tevékenységéről számlát állítana ki, de az Amerikai Adóhatóság nem tekinti ezt a tevékenységet vállalkozási tevékenységnek. A kérdésem a következő: Az Amerikában jelenleg is hatályban lévő nálunk 49/1979.(XII.6.) MT rendelet számon nyilvántartott kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt alkalmazzák, mivel a nálunk már elfogadott és kihirdetett 2010.XXII. t.v. Amerikában még nem hagyták jóvá. Magyarországin hogyan adózik ez a jövedelem - melyik egyezmény szerint kell Magyarországon elbírálni a jövedelmet, - ha magánszemélyként szerzett jövedelemnek minősül, akkor - az Amerikában levont adóelőleggel leadózott jövedelemnek lehet tekinteni, - ha vállalkozóként szerzett bevétel (számla alapján) akkor az egyéni vállalkozásban hogyan lehet figyelembe venni a levont forrásadó összegét? - Mindezeket milyen dokumentumokkal tudjuk a Magyar adóhatóságnak igazolni? Várom válaszukat Köszönöm Számitásbaveszlek KFT Havasné
Tisztelt Szakértő! Nehezen tudtam eldönteni, hogy melyik kategóriába soroljam be a kérdésem, mivel munkaügyi, tb, bérszámfejtési, és adózási kérdés is egyben. Szeretnénk alkalmazni egy szerb állampolgárságú kereskedelmi képviselőt, hogy szerb ügyfeleket hozzon a "konyhára". Több, mint 183 napot fog Szerbiában lenni kiküldetésben. (Már ha a 183 nap Szerbiában is releváns.) A kérdéseim a következőek: gondolom először is munkavállalási engedélyt kell szereznie Magyarországon, hiszen hiába fog gyakorlatilag Szerbiában dolgozni, és marad is ott a lakhelye, egy magyar cég alkalmazásában fog állni. Kérem erősítsék meg. Viszont mivel 183 napon túl dolgozik Szerbiában (azon nyomban külszolgálatra is küldjük, amint leszerződik velünk), az adóügyi illetősége szerb fog maradni, ugye? Kell-e utána fizetnünk valamilyen járulékot vagy adót itt Magyarországon? Úgy értelmeztem a kettős adóztatással kapcsolatos cikkekből, hogy szerbiai illetőség esetében semmit (adó vagy járulék) nem kell levonni itt Magyarországon. A magánszemélynek kell ezt személyesen teljesítenie Szerbiában. Nekünk milyen adminisztratív, bevallási kötelezettségeink vannak, ha vannak? Másik kérdés a külszolgálati napidíjjal kapcsolatos. Számomra az sem egyértelmű, hogy a szükséges és igazolt költségek megtérítésén felül vajon kötelező-e napidíjat is fizetni külszolgálatért? (Ha jól tudom, az az élelmezési költségek megtérítésére van, és azt igazolhatja számla alapján is.) Gyakorlatilag pár napot fog csak Mo.-n lenni. Köszönöm!
A Luxemburg és Magyarország közötti kettős adóztatási egyezmény módosítása miatt a jövőbeni magyar ingatlanügyleteket már nem érdemes luxemburgi cégstruktúrán keresztül megvalósítani. Magyarország ugyanis meg fogja adóztatni a luxemburgi cégek által végrehajtott magyarországi társaságértékesítéseket, ha a társaság eszközeinek többsége magyarországi ingatlanból áll. Gyorsan kell cselekedniük azon vállalkozáscsoportoknak is, amelyek magyarországi ingatlanbefektetéseik tekintetében jelenleg luxemburgi struktúrákat alkalmaznak-javasolja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Adózási szempontból nem mindegy, hogy valaki tartósan külföldön élve szerez ott jövedelmet, vagy ingázik, hogy egyedülálló, vagy családja itthon él. Összeszedtük, milyen szempontokat kell vizsgálni.
Ha egy magyar állampolgár külföldön dolgozik, akkor is előfordulhat, hogy Magyarországon kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania és adót fizetnie. Különösen izgalmas ez manapság, amikor egyre élesedő a verseny az európai országok között a jövedelemadó-kulcsok mértékében.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem "úgy hallotta", hogy amennyiben a magánszemély X napnál hosszabb időtartamban külföldön (Amerikai Egyesült Államokban) végzett munkát az adóévben, úgy az azt megelőző, az adóév elején Magyarországon megszerzett jövedelméből levont szja visszaigényelhetővé válik. Kérem, erősítsen meg abban a hitemben, hogy ez teljesen képtelenség. Az Amerikai Egyesült Államokban megszerzett jövedelmét fel kell, hogy tüntesse a 1453-as bevallás 50. sorában? Úgy tudom, hogy a 2010. évi XXII. ... kettős adóztatás elkerüléséről ... szóló törvény bár életbe lépett, de az amerikai szenátus jóváhagyása nélkül a mai napig nem hatályos. Amennyiben az 50. sorban feltüntetésre kell, hogy kerüljön, milyen árfolyammal kell átszámolni a jövedelmet? Köszönöm a választ!
A kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezményt Magyarország és Luxemburg - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cégnek több profi sportoló ügyfele van (köztük magyar és külföldi illetőségű is), akikkel úgynevezett arculat-átviteli szerződést akar kötni a sportolók nevének és képmásának felhasználására. A kérdés, hogy a sportolók ilyen címen kapott jövedelme milyen módon és milyen jogcímen adózik? Kettős adóztatási egyezmények esetén milyen jövedelemnek minősül, mivel a NAV tájékoztatása alapján az OECD modellegyezmény esetén az „imázsjogok (például névhasználat) ellenértéke nem minősül művészek és sportolók e minőségben szerzett jövedelmének”?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték