Ezt érdemes tudni a jogi személyek és egyéb szervezetek adóügyi illetőségéről

Megosztás Tetszik

A cikk e gyakran használt kifejezés tartalmát és jelentőségét vázolja, különös tekintettel arra, ha az illetőséget az üzletvezetés helye alapján kell meghatározni.

Adóügyi illetőség

Az adóügyi illetőség jelentősége abban áll, hogy a személyek – a cikkben jogi személyek – a jövedelmük után hol, mely államban kötelesek adózni. Az adótörvények és a nemzetközi egyezmények – különösen a kettős adóztatás elkerülésére, illetve az adóelkerülés megakadályozására kötött egyezmények – rendelkeznek a magánszemélyek és az egyéb személyek illetőségének helyéről. A jog megkülönbözetet belföldi és külföldi illetőséget. A belföldi illetőség azt az államot jelenti, ahol a személy valamennyi jövedelme után – akár belföldön akár külföldön érte el – adózni köteles. A külföldi illetőséggel rendelkező személy egy adott államban – ahol nem rendelkezik belföldi illetőséggel – csak az ott keletkezett jövedelme után és/vagy az ott lévő vagyontárgyak alapján adóköteles.

Illetőség a magyar jog szerint

A magyar jog szerint egy magánszemélynek nem minősülő személy ott belföldi illetőségű, ahol belföldi személynek minősül vagy – ha egyezmény eltérően nem rendelkezik – ahol ugyan külföldi személynek minősül, de az üzletvezetési helye belföld [a társasági adóról és az osztalékadóról 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 2.§].

Belföldi személynek – nem magánszemélyek esetében – a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, személyi egyesülés, egyéb szervezet tekintendő (Tao. tv. 4. § 7. pont).

A magyar jog szerint az üzletvezetés helye az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra berendezkedett (Tao. tv. 4. § 35. pont). Ezt pedig az OECD Modellegyezményhez fűzött magyarázat (Kommentár) és Magyarországnak a Kommentárhoz fűzött kiegészítése alapján úgy kell értelmezni, hogy az a hely a tényleges üzletvezetés helye, ahol az adóalany, mint egész, működése szempontjából meghatározó vezetői és üzleti döntéseket érdemben meghozzák. A magyar kiegészítés szerint – amely azt jelenti, hogy Magyarország így alkalmazza az egyezményeket – ez az a hely, ahol a vezérigazgató és az ügyvezetés tagjai a tevékenységüket végzik.

Ha a nemeztközi egyezmény a magyar jogtól eltérően rendelkezik, akkor a nemzetközi egyezmény szerint kell eljárni.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja mit jelent a jogi illetőség a nemzetközi egyezmények szerint, mi az üzletvezetés helye alapján a belföldi illetőségű adózó nyilvántartási és társasági adó kötelezettsége, illetve mi az üzletvehetés helye alapján külföldi illetőségűvé váló belföldi jogi személy kötelezettsége!