Magyarországon 2015. január 1-jétől három új, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény válik alkalmazhatóvá – közölte a NAV. Az adóhatóság tájékoztatójában szerepel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények teljes listája.
Tisztelt Szakértő! A legtöbb kettős adóztatást elkerülő egyezmény tartalmazza a "szabad foglalkozásra", illetve a nem önálló munkára vonatkozó szabályokat. Szlovákia és Magyarország közötti egyezményben ezek a XIV. és a XV. cikkek. Az lenne a kérdésem, hogy a belföldi kft. által magánszemélynek fizetett megbízási díj (nem munkaviszony keretében természetesen) melyik cikk alá tartozik? Ha ez a fajta kifizetés is a XV. alá tartozik, akkor a XIV. cikk alá (szabad foglalkozás) kizárólag az egyéni vállalkozások tartoznak? (A megbízási díj tanácsadói munkára, szoftveres support munkára vonatkozik). Előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy társaság 2014. évben osztalékelőleget fizetett svájci illetőségű magánszemélynek. Svájc kihirdette-e a kettős adóztatás elkerüléséről szóló új egyezményt, melynek hatásaként 2015. január 1-jétől az új egyezmény előírásai alkalmazandók? Az új egyezmény alapján a magasabb az adókulcs. Kérdésem, hogy a 2014. évben kifizetett osztalékelőleg 2015. évben osztalékká válva, az adókulcs változására tekintettel a magánszemélynek meg kell-e fizetnie az osztalékadó különbözetet?
Tisztelt Szakértő! Egy magyar társaság osztrák ügyvezetője több millió forint kölcsönt vett fel a cégtől. A külföldi ügyvezető nem tagja a társaságnak és az ügyvezetésért nem kap semmilyen javadalmazást. Kérdésem, hogy ha a társaság végelszámolás alá kerül és elengedi az ügyvezetővel szemben fennálló követelését, akkor az ügyvezetőnek ez a bevétel a kettős egyezmény alapján egyéb bevételnek vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül? Magyarország megadóztathatja-e ezt a jövedelmet? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Hölgyem/Uram! Svájci állampolgár tulajdonos osztalékot vett fel magyarországi társaságtól 2013-ban és 2014-ben is. A kifizetésig nem adta át az illetőségigazolását, ezért a magyar szja-t a társaság levonta és befizette, a magánszemély pedig 2013-ra szja-bevallást adott be. Most hozott illetőségigazolást Svájcból mind a 2013., mind a 2014. évre. Haszonhúzói nyilatkozatot adott. Kérdéseim: – A 2013-as évi személyi jövedelemadóját hol és milyen nyomtatványon tudja visszaigényelni az adóhivataltól (Art. 4. számú melléklet 5. pont)? – Kell-e adót vonni az osztalékból, van-e erre valamilyen előírás? Az egyezmény szövege úgy szól, hogy az az ország, ahol az osztalék keletkezett is megadóztathatja az osztalékot, de ez az adó nem lehet több mint 15 százalék. Ez azt jelenti, hogy akkor a 15 százalékot le kell vonni? – A kettős adóztatási egyezmény 2013 októberében változott, attól kezdve 15 százalék a maximum levonandó adó. Mire vonatkozik ez a magasabb adókulcs (a korábbi 10 százalék volt), az ezen időpont után történt kifizetésekre, vagy csak az ezen időpont után jóváhagyott osztalékokra? – Hogyan kell a 2013. évi 1353-as bevallást önellenőrizni? Abban az egyezmény alapján levont 15 százalékos szja-t kell, és ha igen, hogyan szerepeltetni? – A 2014-es kifizetéseket a társaság önellenőrzéssel helyesbítheti, és visszafizetheti az adókülönbséget a tulajdonosnak, vagy csak az illetőségigazolás átvételét követő kifizetéseknél lehet érvényesíteni az egyezményt? Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Harmadik országbeli állampolgár könyvének magyar nyelvű kiadását tervezi egy magyar gazdasági társaság, ami miatt licencdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik. Amennyiben a licencdíjat magánszemélynek fizetik, milyen bizonylat alapján történhet meg a kifizetés, és milyen adó- és járulék kötelezettségek terhelik a kifizetőt (feltételezve, hogy a két ország között van megállapodás a kettős adóztatás elkerüléséről)? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magyar gazdasági társaság meghívására/megrendelésére külföldi (nem EU-s) állampolgár előadást, konzultációt tart Magyarországon. Az előadó nem telepedett le Magyarországon, és nem is rendelkezik itt-tartózkodási hellyel. 1.) Milyen formátumú bizonylat fogadható el, és hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség, ha adószámmal rendelkező külföldi vállalkozóként nyújtja a szolgáltatást? 2.) Ha adószámmal nem rendelkező magánszemélyként látja el az előadó a tevékenységét, akkor az adómentesség igazolása esetén (van a két ország között megállapodás a kettős adóztatás elkerüléséről) milyen adó- és járulékkötelezettségei keletkeznek a magyarországi kifizetőnek? Az illetőség-igazolást milyen nyelven fogadhatja el a kifizető? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy Magyarországon bejegyzett magyar tanácsadó cég tréninget tart, amelyhez alkalmaz megbízási szerződéssel egy litván trénert magánszemély minőségében, aki Litvániában tartja meg a kétnapos tréninget. Kérdés, hogy a 2004. évi CXXIX. törvény a kettős adózás elkerüléséről Magyarország és a Litván Köztársaság között a 14. cikkbe sorolandó-e, s ez alapján sem a magánszemélytől nincs semmi levonandó adó, sem mint kifizető nem merül fel járulékteher? Az illetőség-igazolást, amit be kell szereznie a litván magánszemélynek ahhoz, hogy így itt ne keletkezzen adóteher, kell-e magyar nyelvre szakfordítani? Adatszolgáltatási kötelezettség felmerül-e a NAV felé a 1408-on, vagy egyéb más nyomtatványon? Köszönettel: Vné Andrea
Tisztelt Cím! Német állampolgár Németországban biztosított, magyarországi vállalkozásában személyesen közreműködő ügyvezető. Továbbra is külföldön szeretne biztosított maradni a jobb ellátás miatt, de a magyar vállalkozásából is jövedelmet, szeretne kapni. 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar vállalkozást? Mindkét államban köteles-e az szja megfizetésére? Szükség van-e A1-es igazolásra a német biztosítótól? Milyen jogviszonyban láthatja el a magyar cég ügyvezetését (tagsági vagy munkaviszony)? Van-e plusz elszámolási kötelezettség a másik tagállam (magyar-német, német-magyar) adóhatóságával szemben?
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. külföldi tulajdonosa (nyugdíjas) az osztalékot kéri átutalni. Az lenne a kérdésem, hogyan kell a tulajdonosnak adóznia a felvett osztalék után? Magyarországon vagy külföldön adóköteles? (Van kettős adóztatást elkerülő egyezmény a két ország között.) Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdéssel fordulok Önökhöz: Azerbajdzsán és Magyarország között a 2008. évi LXXXIX. törvény értelmében él a kettős adóztatás elkerüléséról szóló egyezmény. A 10., 11., 12, cikk alapján megadóztatható mindkét országban az osztalék, a kamat és a jogdíj. Ezzel él Azerbajdzsán, a külföldi vállalkozásnak fizetendő osztalékra, kamatra és jogdíjra 10 százalékos (általános kulcs) forrásadót kell levonni a kifizetéskor. A 10 százalékos adókulcsot csökkenti a két ország közötti megállapodás, egységesen 8 százalékra. A 23. cikk magyarázza a kettős adóztatás elkerülésének menetét (terjedelmi okokból nem tudtam idézni az érintet jogszabályt). A 2 b) pont értelmében a magyarországi adóból levonható az Azerbajdzsánban megfizetett forrásadó, de maximum a magyar adó mértékéig. Ez alkalmazható a jogdíjnál és a kamatnál, hiszen Magyarországon ezen bevételek után kell társasági adót fizetni. Tehát az ilyen jogcímű bevételekre kint levonják a 8 százalék forrásadót ,és itthon még megfizetünk 2 százalékot (10-8). A kapott osztalék viszont adómentes Magyarországon (ha nem ellenőrzött külfölditől jön, de egy azeri cég nem lehet az, mivel 20 százalék a Tao.-kulcs). Ebben az esetben nincs miből levonni a kint megfizetett 8 százalékos adót. Kérdésem, hogy ekkor a 3. pont alapján a magyar cég egyéb jövedelmeire felszámolt társasági adóból érvényesíthető-e a kint megfizetett adó? Segítségüket előre is köszönöm!
Átolvastuk a 2011. évi CXLIV. tv.14. cikkének erre vonatkozó részét, de nem érthető, hogy a mi esetünkben hol van a "gyakorolt munkaviszony". Angol állampolgár, angol munkaadónak dolgozik interneten keresztül, magyarorszagi lakosként. Minden Angliaban van: az elvégzendő munka, a cég, a kliensek, szerver, amin a munkát végzi, meg a telefonszáma is angol. Csak a személy van itt Magyarországon, és a nem céges, saját tulajdonú számítógeé. Ilyen esetben melyik országban kell szja-t fizetni? Több különböző véleményt kaptunk ezzel kapcsolatban, mert nem egyértelmű, hol van a munkavégzés helye. Előre is köszönöm a segítséget.
Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szerdán fogadta Ermina Salkicevic-Dizdarevic bosnyák külkereskedelmi és külgazdasági miniszter-helyettest, és áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat - tájékoztatta Fülöp Judit, az államtitkár sajtófőnöke az MTI-t szerdán.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték