68 találat a(z) kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény cimkére
Magyar nyelvű könyvkiadás licencdíja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Harmadik országbeli állampolgár könyvének magyar nyelvű kiadását tervezi egy magyar gazdasági társaság, ami miatt licencdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik. Amennyiben a licencdíjat magánszemélynek fizetik, milyen bizonylat alapján történhet meg a kifizetés, és milyen adó- és járulék kötelezettségek terhelik a kifizetőt (feltételezve, hogy a két ország között van megállapodás a kettős adóztatás elkerüléséről)? Válaszukat előre is köszönöm.
Külföldi előadása Magyarországon
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar gazdasági társaság meghívására/megrendelésére külföldi (nem EU-s) állampolgár előadást, konzultációt tart Magyarországon. Az előadó nem telepedett le Magyarországon, és nem is rendelkezik itt-tartózkodási hellyel. 1.) Milyen formátumú bizonylat fogadható el, és hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség, ha adószámmal rendelkező külföldi vállalkozóként nyújtja a szolgáltatást? 2.) Ha adószámmal nem rendelkező magánszemélyként látja el az előadó a tevékenységét, akkor az adómentesség igazolása esetén (van a két ország között megállapodás a kettős adóztatás elkerüléséről) milyen adó- és járulékkötelezettségei keletkeznek a magyarországi kifizetőnek? Az illetőség-igazolást milyen nyelven fogadhatja el a kifizető? Válaszukat előre is köszönöm.
Kettős adóztatás elkerülése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy Magyarországon bejegyzett magyar tanácsadó cég tréninget tart, amelyhez alkalmaz megbízási szerződéssel egy litván trénert magánszemély minőségében, aki Litvániában tartja meg a kétnapos tréninget. Kérdés, hogy a 2004. évi CXXIX. törvény a kettős adózás elkerüléséről Magyarország és a Litván Köztársaság között a 14. cikkbe sorolandó-e, s ez alapján sem a magánszemélytől nincs semmi levonandó adó, sem mint kifizető nem merül fel járulékteher? Az illetőség-igazolást, amit be kell szereznie a litván magánszemélynek ahhoz, hogy így itt ne keletkezzen adóteher, kell-e magyar nyelvre szakfordítani? Adatszolgáltatási kötelezettség felmerül-e a NAV felé a 1408-on, vagy egyéb más nyomtatványon? Köszönettel: Vné Andrea
Német biztosított magánszemély magyarországi cégben
Kérdés
Tisztelt Cím! Német állampolgár Németországban biztosított, magyarországi vállalkozásában személyesen közreműködő ügyvezető. Továbbra is külföldön szeretne biztosított maradni a jobb ellátás miatt, de a magyar vállalkozásából is jövedelmet, szeretne kapni. 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar vállalkozást? Mindkét államban köteles-e az szja megfizetésére? Szükség van-e A1-es igazolásra a német biztosítótól? Milyen jogviszonyban láthatja el a magyar cég ügyvezetését (tagsági vagy munkaviszony)? Van-e plusz elszámolási kötelezettség a másik tagállam (magyar-német, német-magyar) adóhatóságával szemben?
Külföldi tulajdonos osztaléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. külföldi tulajdonosa (nyugdíjas) az osztalékot kéri átutalni. Az lenne a kérdésem, hogyan kell a tulajdonosnak adóznia a felvett osztalék után? Magyarországon vagy külföldön adóköteles? (Van kettős adóztatást elkerülő egyezmény a két ország között.) Válaszát előre is köszönöm!
Kettős adóztatás
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdéssel fordulok Önökhöz: Azerbajdzsán és Magyarország között a 2008. évi LXXXIX. törvény értelmében él a kettős adóztatás elkerüléséról szóló egyezmény. A 10., 11., 12, cikk alapján megadóztatható mindkét országban az osztalék, a kamat és a jogdíj. Ezzel él Azerbajdzsán, a külföldi vállalkozásnak fizetendő osztalékra, kamatra és jogdíjra 10 százalékos (általános kulcs) forrásadót kell levonni a kifizetéskor. A 10 százalékos adókulcsot csökkenti a két ország közötti megállapodás, egységesen 8 százalékra. A 23. cikk magyarázza a kettős adóztatás elkerülésének menetét (terjedelmi okokból nem tudtam idézni az érintet jogszabályt). A 2 b) pont értelmében a magyarországi adóból levonható az Azerbajdzsánban megfizetett forrásadó, de maximum a magyar adó mértékéig. Ez alkalmazható a jogdíjnál és a kamatnál, hiszen Magyarországon ezen bevételek után kell társasági adót fizetni. Tehát az ilyen jogcímű bevételekre kint levonják a 8 százalék forrásadót ,és itthon még megfizetünk 2 százalékot (10-8). A kapott osztalék viszont adómentes Magyarországon (ha nem ellenőrzött külfölditől jön, de egy azeri cég nem lehet az, mivel 20 százalék a Tao.-kulcs). Ebben az esetben nincs miből levonni a kint megfizetett 8 százalékos adót. Kérdésem, hogy ekkor a 3. pont alapján a magyar cég egyéb jövedelmeire felszámolt társasági adóból érvényesíthető-e a kint megfizetett adó? Segítségüket előre is köszönöm!
Szja-fizetés - külföldi munkáltató
Kérdés
Átolvastuk a 2011. évi CXLIV. tv.14. cikkének erre vonatkozó részét, de nem érthető, hogy a mi esetünkben hol van a "gyakorolt munkaviszony". Angol állampolgár, angol munkaadónak dolgozik interneten keresztül, magyarorszagi lakosként. Minden Angliaban van: az elvégzendő munka, a cég, a kliensek, szerver, amin a munkát végzi, meg a telefonszáma is angol. Csak a személy van itt Magyarországon, és a nem céges, saját tulajdonú számítógeé. Ilyen esetben melyik országban kell szja-t fizetni? Több különböző véleményt kaptunk ezzel kapcsolatban, mert nem egyértelmű, hol van a munkavégzés helye. Előre is köszönöm a segítséget.
Módosul a magyar-bosnyák kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény
Cikk
Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szerdán fogadta Ermina Salkicevic-Dizdarevic bosnyák külkereskedelmi és külgazdasági miniszter-helyettest, és áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat - tájékoztatta Fülöp Judit, az államtitkár sajtófőnöke az MTI-t szerdán.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
