Jelentősen változnak jövő januártól a gyermekgondozási díjra (gyedre), a táppénzre, a nyomtatványokra és az egyidejűleg több ellátás folyósítására vonatkozó szabályok. Ebben a sorrendben ismertetjük a 2016. januártól alkalmazandó új szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. osztalékelőleget fizetne év közben egy olyan magyar állampolgárnak, aki rendelkezik magyarországi állandó lakcímmel, nem érvényes a taj száma, életvitelszerűen Olaszországban él, állandó jövedelme onnan származik. Mennyi adóelőleget kell levonni tóle Magyarországon? Ehofizetési kötelezettsége lesz-e a kifizetett személynek? Várom válaszát. Köszönettel.
A feleség az év első két hónapjában Magyarországon volt munkavállaló, március óta az Egyesült Királyságban dolgozik. A férj szeptemberig gyeden volt, ezt követően költözik a felesége után. Saját tulajdonú magyar cégének ügyvezetője, mely tevékenységet a gyed alatt nem látta el, ezt követően díjazás nélkül végzi az ügyvezetést. Az Egyesült Királyságban saját cég alapítását tervezi, amelyben dolgozna. Magyarországi ingatlanukat bérbe adnák. Felmerül a kérdés: hol, és hogyan kell adózniuk és járulékot fizetniük?
Magyarországi kft. külföldi leányvállalatokban is ügyvezető, kell-e, és, ha igen, hogyan a külföldi munkavégzéséből származó jövedelme után Magyarországon járulékot fizetni? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna, tb-szakértőnk válaszolt.
Kiemelt hangsúlyt kaptak júliusban az Adózóna hasábjain az ingatlanvásárlással, -hasznosítással összefüggő témákról szóló cikkek. Nagy érdeklődés övezte közülük az ingatlan-bérbeadásra, szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó szabályokat taglaló írásunkat, valamint a július 1-jén startolt, „családok otthonteremtési kedvezménye” (CSOK) címen igényelhető állami támogatás új rendjét táblázattal bemutató cikkünket.
Beleszámít-e a szolgálati járandóságban részesülők munkavégzésére meghatározott kereseti korlátba a külföldi misszióban végzett tevékenységből származó jövedelem? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert szakértőnk válaszolt.
Tapasztalatok szerint a külföldön munkát vállalók, és ott biztosítottak jelentős része nem gondol arra, vagy elsumákolja, hogy Magyarországon be kell jelentenie a biztosítási jogviszonya megszűnését, ráadásul 15 napon belül. Ezt követően itthon nem vehetnek igénybe egészségügyi szolgáltatást. Ez mindaddig igaz, amíg nem igényelnek a munkavállalás helye szerinti országban úgynevezett S1 nyomtatványt, amelynek birtokában viszont már mindkét államban teljeskörű egészségügyi szolgáltatásra lesznek jogosultak.
Tisztelt Szakértő! Leányom jelenleg Svájcban tanul, Magyarországon, mint őstermelő van bejelentve, és negyedévenként fizeti a járulékokat. Olyan helyzet állt elő, hogy alkalmanként munkát kapott Ausztriában, de csak úgy, ha itthon adózik belőle. Érdeklődöm, hogy mint művész, eseti jellegű munkájának keresetéből hogyan adózik, illetve milyen bejelentésekre és bevallásra kötelezett? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy anyuka gyest igényelt a MÁK-nál, jelölte a papíron, hogy férje EU-s országban dolgozik (Angliában vannak vállalkozásail, illetve papírjai is vannak), és emiatt elutasították. Szeretném tudni ennek a jogszabályi hátterét. Milyen lehetőségei vannak? Ők Angliában nem igényelnek semmit. Mire lennének jogosultak? Ha igazolják, hogy Angliából nem kapnak semmilyen ellátást, akkor itthon kaphatnak-e gyest, családi pótlékot? Egyébként életvitelszerűen itthon élnek, a nagyobbik gyermek itt jár óvodába, a férj időnként utazik el néhány napra. Köszönöm a segítséget! Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem festéssel foglalkozó kft. Azzal a kérdéssel fordult irodánk felé, hogy milyen kötelezettségei vannak annak, ha ő az alkalmazottaival Franciaországban elvállalna egy fél évre szóló munkát. Három alkalmazottról és a tulajdonosról van szó. A megrendelő egy szintén magyar vállalkozás. A kérdés elsősorban az lenne, hogy áfa szempontjából ez a munka fordított adózású lenne vagy közösségen belüli szolgáltatás, kinek kell az áfát megfizetnie, és hogyan kell a számlát kiállítani? Illetve a fizetendő járulékok miatt kell-e valahová külön bejelentkezni vagy a magyar biztosítási jogviszony kiterjed-e erre a munkavégzésre is. Ha szükséges, milyen nyomtatványon kell a bejelentést tenni az OEP felé? Milyen jogszabályok alapján kell helyesen eljárni? Köszönettel: Benkő Eszter
Tisztelt Adózóna! Az ahóról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésének értelmezését kérném Önöktől. Eszerint „A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.” Egy magyar állampolgár évek óta Bécsben lakik, és egy osztrák cég alkalmazottjaként ott dolgozik (van magyarországi lakcíme is). Tehát egy másik EGT-tagállamban minősül biztosítottnak, és ezt igazolni is tudja (A1 lappal). Ez a személy Magyarországon alapított egy céget, ahonnan részére rendszeres jövedelmet, valamint osztalékot fizettek. Kérdésem: kell-e az osztalék után százalékos ehót fizetnie, illetve a magyarországi más jövedelme után van-e eho-fizetési kötelezettség? Ha nincsen, akkor a kifizetett osztalék után a cég által levont ehót a magánszemély az szja-bevallásában kérheti-e vissza, vagy a cégnek kell-e ezt önellenőrzéssel visszaigényelnie? (Az szja-bevallás jelenlegi formája, tartalma, mintha csak a 450 000 forintos felső határon túlvont eho visszatérítésére szolgálna, arra nem utal a bevallás, hogy a nulla eho kötelezettségű osztalékból levont eho is visszaigényelhető lenne...) Válaszukat köszönöm: Várkonyi Györgyi
Tisztelt Szakértő! Adott egy magyar állampolgárságú személy, aki 2014-ben Ghánában dolgozott 183 napot egy ír székhelyű cég alkalmazottjaként. Az állandó lakóhelye Magyarországon van, a családja is itt él. A fizetést dollárban kapja, és adót is vonnak belőle. Arra szeretnék választ kapni, hogy ebben az esetben a magyar szabályok szerint itthon kell-e adót fizetnie, vagy elég beállítani az adóbevallásba, mint külföldön szerzett jövedelmet? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel, Pónya Aladárné
Tisztelt Szakértő! Egy kft. munkaviszonyban alkalmazza egyik tagját heti 6 órában. Az alkalmazott jelezte, hogy 2015. 05. 01-től heti 40 órában Ausztriában is munkaviszonyban fog dolgozni, ingázni fog. Hogyan érinti ez a kft. bérszámfejtését? Minden járulékot ugyanúgy vonni kell? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyi tulajdonban lévő kft.-ben maga a tulajdonos az ügyvezető. Ő azonban munkát kapott Angliában (Angliában kiváltott vállkozói igazolványt, és így foglalkoztatják.) A boltot az alkalmazottak viszik. A kérdés, hogy megtarthatja-e az ügyvezetői státuszát, vagy valaki mást ki kell kineveznie, ha a hétköznapokat külföldön tölti, és csak hétvégente jár haza? Köszönetttel: Vné
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségüket: Van egy svájci cég, amely folyami hajókat üzemeltet. Ő foglalkoztatja a magánszemélyt egy ciprusi cégen keresztül, vagyis a magánszemély a bérpapírját és az átutalt jövedelmét már egy Cipruson bejegyzett cégtől kapja. A magánszemélynek van-e ez után a Ciprusról származó jövedelem után szja-fizetési kötelezettsége? A bérpapíron, ami angol nyelvű, semmilyen utalást nem találok adó levonására, csak alapokba történő hozzájárulást, valamilyen szociális kiadást a munkaadó és munkavállaló részéről. (Belföldről van neki más jövedelme is, de ez ebből a szempontból talán lényegtelen is.) Köszönöm a segítségét!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték