Mintegy 250 ezer magánszemélynek kell majd kiegészítenie olyan jövedelmekkel és fizetési kötelezettségekkel, amelyek nem szerepelnek az adóhatóság nyilvántartásában – hívja fel a figyelmet a Moore Hungary adótanácsadó.
A külföldi kiküldetések száma jelentősen visszaesett márciustól kezdődően, ennek ellenére rendszeresen felmerülnek kérdések a kint rekedt magyar munkavállalók, Magyarországon a tervezettnél hosszabb ideig tartózkodó külföldiek, valamint a két ország között ingázók adózásával kapcsolatban.
Spanyolországban dolgoznék. Magyarországról végezném a munkát, számlát adnék a díjról. Hogyan történik az adózása, milyen számlát állítok ki áfa szempontjából, és a járulékot itthon fizetem és mennyit?
Nagyon könnyű eltévedni a külföldi munkavégzés személyi jövedelemadójának és járulékainak fizetésére vonatkozó komplex szabályozás útvesztőiben és gyakorlati problémáiban, ami bírságokhoz vezethet, vagy az érintettek elveszíthetik az ellátásokra való jogosultságot – hívta fel a figyelmet dr. Rácz Nóra, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
Kedves Hunyadné Szűts Veronika. Köszönöm válaszát. Annyi problémám lenne, hogy korábban tettem fel már hasonló kérdést, igaz ott nem átalányadó hanem általános adózás szerint kérdeztem hasonlót, ugynezen ügyfélre. Ott ezt a választ kaptam Horváthné Szabó Beáta-tól: A kérdéses esetben a magyar vállalkozó Ausztriában áll munkaviszonyban, ott biztosított, így az egyéni járulékokat és a szocho összegét Magyarországon az egyéni vállalkozás alapján nem kell megfizetnie. Mindkét tevékenység után az osztrák előírások alapján ott kell járulékot fizetnie. A válasz 2018.11.26-án érkezett a Külföldi munkaviszony és egyéni vállalkozás kérdésemre. Így a két válasz ellentétes egymással. Ön szerint meg kell fizetni a szochót, a kolléga szerint pedig nem. Kérem egyeztessenek melyik a helyes, vagy a különbség abból adódik, hogy egyszer átalányadóról, egyszer pedig normál adózásról volt szó.
Tisztelt Szakértő! Milyen juttatások illetik meg azt a külföldi kiküldetésben lévő dolgozót, akinek törlik a járatát sztrájk miatt, így kénytelen 1 nappal későbbi géppel hazatérni? Változtat-e a helyzeten, ha hétvégére, munkaszüneti napra húzódik át a hazautazása? Munkaidőnek számít-e a várakozás? Szíves válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van egy korábban 5 évig külföldön (Angliában) dolgozó munkavállalónk, aki 3 hónapja áll itthon cégünknél munkaviszonyban. A 730 napi folyamatos biztosítási időszakba az angliai időszak beleszámít-e? (Annak megállapítása végett, hogy 50 vagy 60 százalék táppénzre jogosult.) A külföldi biztosítási jogviszonyról, mint munkáltató honnan és milyen igazolást tudunk kikérni?
Katás egyéni vállalkozó Belhiumban kap munkát. A belga cégnek számláz közösségi adószám birtokában. A tartózkodása/munkavégzése meghaladja a 183 napot. Hol lesz biztosított? Milyen nyomtatványt kell beszereznie, ha itt, Magyarországon fizeti maga után a katát?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem (magyar székhelyű cég) magyar munkavállalója Londonban tartós külszolgálaton van, azaz már a kinti tb-be van bejelentve, bérszámfejtése angol fontban történik. Szokásos munkavégzési helye így külföld. Kérdésem, hogy ha onnan indul például Hollandiába kiküldetésre, akkor elszámolható-e a külföldi kiküldetésre a napidíj, és az számfejthető-e a magyar szabályok szerint? Kaphat-e a kiküldetés dologi költségeire (utazás és szállás) ellátmányt, amelyet utólag a saját nevére szóló számlával, kiküldetési rendelvénnyel számol el? A Magyarországra történő hazautazás repülőjegyköltsége elszámolható-e, és ha igen, akkor milyen szabályok alapján? Köszönöm szépen a választ!
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni telephely-alkalmazotti bejelentéssel kapcsolatban. Adott gazdasági egység (magyarországi kft.) és külföldi (EU-s – nem magyar – állampolgár) magánszemély között létrejött egy munkaszerződés, mely szerint a munkavállalónak saját országában kell ellátnia a feladatát. Irodát nem hoznak létre. Magyarországon gyakorlatilag pár napot fog tartózkodni, az esetleges megbeszélések alkalmával. Ebben az esetben a munkavállaló alkalmazása, munkavégzése telephelyet keletkeztet-e az EU-s országban? Vagy kiküldetésben is dolgozhat a munkavállaló a saját országában? Otthonában? Az EU-s rendelkezések szerint a munkavállaló adózási illetősége a munkavégzés országa. A kérdésem az, hogy a munkavállalót milyen minőségben és hol kell bejelenteni az adóhatóság részére? – Külföldi telephely létrehozása esetén a másik állam (adó- és járulék-) szabályai vonatkoznak-e rá? Ebben az esetben az adót és a járulékokat megfizetni is ott kell. De a munkaszerződését is pontosítani kell, hiszen ebben az esetben már a foglalkoztató a „Telephely”. Itt már mint telephely a helyi szabályoknak megfelelően adózik. Van-e egyéb alkalmazotti bejelentési kötelezettsége a magyarországi kft.-nek itthon? – Abban az esetben, ha a magyarországi kft. mint munkáltató kiküldi a külföldi munkavállalót a saját országába, max 2 évre. Akkor a magyar tb szerint adózik? Vagy a másik állam felé van adólevonási és -befizetési kötelezettsége? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk 8 hónapos időtartamban heti 2-3 napra az EU egyik másik tagországában is látna el feladatokat. Erre az időszakra a dolgozó emelt bért kapna az extra feladatokért cserébe, illetve az utazása és szállása biztosítva lenne. A munkáltató ugyanúgy a magyarországi leányvállalatunk. Ilyen esetben elegendő a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása a bérére vonatkozóan? (A dolgozót nem kirendelik, a projektet és az ajánlatot önszántából vállalta el.) Az emelt bér mellett a napidíjat is fizetnünk kell a kint töltött napokra? Mi a megfelelő jogi és adózási eljárás ilyen rövid távú és heti néhány napot érintő külföldi munkavégzés esetén? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték