Élesednek a különadók, nagyobb lesz a jövedéki adó is, megdrágul az alkalmi munkások foglalkoztatása. Sok okmány lejár, csak az autósok kapnak egy kiskaput, és igaz, nem 1-jétől, hanem másodikától, de SZÉP-kártyával sem lehet majd ételt venni. Összegyűjtöttük, mi minden változik, ahogy elkezdődik az év második fele – írja a hvg.hu.
Az extraprofit adókról szóló 197/2022. kormányrendelet különadót vet ki a kőolajtermék-előállítókra, egyes energiatermelőkre, egyes feldolgozóipari gyártókra, továbbá érinti egyes energiahordozók jövedéki adóját is. Cikkünkben ezen változásokat foglaljuk össze.
2022. június 4-én kihirdették az extraprofitadókról szóló kormányrendeletet. A rendelet az ágazati különadók mellett a cégautóadó, az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adó, a népegészségügyi termékadó és a jövedéki adó növelésével kapcsolatban tartalmaz részletszabályokat.
A kormány extraprofit adókról szóló rendelete kiemelten érinti a távközlési szektort; az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre is és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén. Könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek - véli a Niveus Consulting Group.
A kormány a költségvetési túlköltés miatti elszaladó hiányt speciális adókkal (extraprofit adókkal) kívánja finanszírozni. A hivatkozás az, hogy egyes ágazatok az áremelkedések miatt jelentős többlet nyereséget érnek el. Ennek ellenére mégsem a nyereséget – profitot, adó előtti eredményt –, hanem az adott ágazatok, cégek árbevételét adóztatja, ami nincs tekintettel a költségszerkezetre. Az, hogy a megszokáson kívül mi okozta az adóztatni kívánt cégek kiválasztását, más hivatalos magyarázat nem született – tette közzé honlapján a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az ágazat minden szereplőjét terheli a pótadó, ha éves nettó árbevétele meghaladja az 500 millió forintot. Az érintett vállalkozásoknak idén közel megduplázódik a kiskereskedelmi adója.
2022. június 7-én benyújtották a 2023. évi központi költségvetéséről szóló T/152. számú törvényjavaslatot, amelynek két prioritása, hogy biztosítsa egyrészt a Honvédelmi és a Rezsivédelmi Alaphoz másrészt a magyar gazdaság fejlesztéséhez, valamint a családtámogatások és nyugdíjak védelméhez szükséges forrásokat. Ezt szem előtt tartva a kormány 2023-ban a Rezsivédelmi Alap céljaira 670 milliárd forintot tervez fordítani, míg a Honvédelmi Alap kerete 842 milliárd forintot tesz ki. A családpolitikai kiadások, adókedvezmények együttes összege pedig 3225 milliárd forint, ami a 2022-es kiadáshoz képest 450 milliárd forint növekedést jelent.
A kormány bejelentése alapján a bankok extraprofitjának egy részét elvonja az állam. A tervek szerint 2022-ben és 2023-ban a pénzintézeteknek évi 300 milliárd forinttal emelkedne az adófizetési kötelezettsége. Vajon ráterhelhetik ezeket a plusz költségeket a bankszámládra? – írja a Bankmonitor.
A Magyar Közlöny 2022. évi 93. számában megjelent az extraprofitadót szabályozó kormányrendelet, illetve kihirdették még a veszélyhelyzet során teendő intézkedések keretében gazdálkodó szervezet működésének a magyar állam felügyelete alá vonásáról szóló kormányrendeletet.
Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével három napos kihelyezett ülést tartott a kormány Sopronban, ahol elfogadták az extraprofit adó kivetéséről szóló rendelkezéseket és a 2023-as költségvetést is – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton.
A 2008-as világgazdasági válság óta a bankszektor folyamatosan szembesül új feladatokkal és adóterhekkel. 2021-ben a kereskedelmi bankok 520 milliárd forinttal járultak hozzá Magyarország költségvetéséhez – írja a Bankszövetség a honlapján közzétett sajtóközleményében.
Részben a nagy energiaipari cégek profitjára kirótt átmeneti különadókból kompenzálja a háztartások emelkedő megélhetési költségeit a brit kormány – tette közzé az MTI.
A kormány május 26-ai bejelentése alapján több, mint 800 milliárd forintos külön adóterhelést kaphatnak egyes szektorok. Ez a valaha volt legnagyobb ágazati adókiigazítás Magyarországon – véli a Niveus Consulting Group.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 2283,06 pontos, 5,50 százalékos csökkenéssel, 39 234,20 ponton zárt csütörtökön – tette közzé az MTI.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték