Létezik-e extraprofit: ha nincs, miért adóztatjuk, ha van, miért nem azt adóztatjuk?

Megosztás Tetszik

A kormány a költségvetési túlköltés miatti elszaladó hiányt speciális adókkal (extraprofit adókkal) kívánja finanszírozni. A hivatkozás az, hogy egyes ágazatok az áremelkedések miatt jelentős többlet nyereséget érnek el. Ennek ellenére mégsem a nyereséget – profitot, adó előtti eredményt –, hanem az adott ágazatok, cégek árbevételét adóztatja, ami nincs tekintettel a költségszerkezetre. Az, hogy a megszokáson kívül mi okozta az adóztatni kívánt cégek kiválasztását, más hivatalos magyarázat nem született – tette közzé honlapján a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a 2020-as, kettős könyvvitelt vezető vállalati (közel 322 ezer cég) adatok alapján megvizsgálta, hogy szakágazati szinten (TEÁOR 4 számjegy) hogyan alakultak a profitok különböző vetítési alapok mellett. Ez alapján meglepő következtetések adódnak arra, hogy hol is képződnek „extra profitok”.

Az első mutató az árbevétel-arányos adózott eredmény, amely szerint a szakágazatok átlagosan 8,5 százalékos eredményt értek el, illetve, ha csak a nyereséges szakágazatokat vizsgáljuk, akkor 9,5 százalék a mutató értéke. Az 581 szakágazat közül 189 esetében átlag feletti a mutató értéke, tehát extraprofit képződik. Sőt, 28 szakágazat estében az átlag kétszeresét meghaladó az érték.

A legnyereségesebb ágazatok 30 százalék feletti eredményt értek el. Ezek között egy sincs a megadóztatni kívánt ágazatokból. A nagyobb szakágazatok közül az út és vasútépítés (46,4 százalék), a cementgyártás (41,8 százalék), a gyógyszergyártás (40,7 százalék), a veszélyes hulladék gyűjtése (33,2 százalék) és a jogi tevékenység (33,1 százalék) tartozik ide. De kimagasló a kavics, homok és agyagbányászat (27,4 százalék) eredménye is. A megadóztatni kívánt ágazatok legjobbját 2 (távközlés) még az 15. helyen álló üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás is megelőzi (24,7 százalék).

A következő mutató az eszközarányos adózott eredmény. A szakágazati átlag ebben az esetben 3,6 százalék, a nyereséges szakágazatoknál pedig 3,8 százalék. Az 591 szakágazatból 379 ért el ennél jobb eredményt, 217 szakágazat pedig az átlag dupláját is meghaladta. Az élen 37 százalékos aránnyal az út és vasútépítés áll, de itt is a legjobbak között van a veszélyes hulladék gyűjtése (31 százalék). A gyógyszerkiskereskedelem (22,5 százalék) megelőzi a 12. helyen álló biztosítási ügynöki tevékenységet (21,9 százalék), amely szakágazat az első, az extrán adóztatott körben. Az első kiskereskedelmi tevékenység a 15. helyen jelenik meg, az első telekom tevékenység a 29. helyen, Mindez jelzi, hogy ha csak az extraprofitot nézzük, lenne még mit keresgélni.

A harmadik mutató a sajáttőke-arányos adózott eredmény, amely esetben a szakágazati átlag 6,6 százalék, míg a nyereséges szakágazatok átlaga 7,1 százalék. Az 590 szakágazatból 403 ért el az átlagosnál jobb eredményt, 263 szakágazat pedig az átlag kétszeresét is meghaladó értéket. Az első helyen álló út és vasút építése szakágazat 76,4 százalékos mutatóval büszkélkedhet. A nagyobb szakágazatok közül kimagasló a híd, alagút építése (48,5 százalék), a dohányáru nagykereskedelem (48,3 százalék), és a veszélyes hulladék gyűjtése (45,7 százalék) szakágazat. A vezetékes távközlés (44 százalék) a 9. a listán, de például a jogi tevékenység (38,6 százalék) sem sokkal maradt le.

A vizsgált 3 mutató arra világít rá, hogy félrevezető az extraprofit fogalma, mivel mutatónként nézve igen eltérő sorrendek alakulnak ki. Mindez az adott szakágazatok jellegzetességétől függ (például több eszközt használ-e vagy inkább munkaerő igényes a tevékenység). Másrészt az is világosan látszik, hogy a kiválasztott („büntetett”) szakágazatok messze nem a legnyereségesebbek.

Az építőipar, az építőanyagipar egyes szakágazatai, a jogi és mérnöki tevékenységek szintén nyernek az áremelkedésen, többlet adóztatásuk mégsem merült fel. De akár a feldolgozóipar egyes területein is érdemes lenne körülnézni (például a jelentős költségvetési támogatást kapó gumiabroncsgyártás árbevétel-arányos nyeresége 15,4 százalék, az eszközarányos 11,1 százalék, a sajáttőke-arányos pedig 15,4 százalék).

Ezen felül van még egy ellentmondás: az EU-ban az egyik legalacsonyabb az adókulcs a profitokra Magyarországon, miközben „extraprofitokat” akar a kormány adóztatni. A vizsgált szakágazatok összességében 7 100 milliárd Ft adózott eredményt értek el és 526 milliárd Ft nyereségadót fizettek be 2020-ban. Mindezt egy olyan évben, amikor a GDP közel 5 százalékkal csökkent. A tavalyi gyors növekedés után idén is növekszik a gazdaság, így az adózott eredmény is jelentősen nő 2020-hoz képest. A társasági adókulcs emelésével a hazánkban termelő multik is nagyobb szerepet kaphatnának a költségvetés finanszírozásában, különös tekintettel arra, hogy letelepedésükhöz a kormány jelentős összegekkel járult hozzá.

Szintén elgondolkodtató, hogy a szerencsejáték-ipar miért marad ki rendszeresen a különadókból, miközben a turizmus szempontjából válságos évben is 35 milliárd Ft adózott eredményt értek el a szakágazat cégei – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.