Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni: Az a másodállásos egyéni vállalkozó, akit közalkalmazotti jogviszonyában felmentettek a munkavégzési kötelezettség alól, dolgozhat-e a saját vállalkozásában? Ha igen, szükséges-e a munkáltatójának bejelentenie és írásbeli hozzájárulást kérnie? Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Léderer Györgyné
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: munkavállaló közalkalmazotti bérének besorolásánál, a nyugdíjintézet által kiadott igazoláson konkrétan közalkalmazotti jogviszonyként nyilvántartott éveket lehet figyelembe venni? Tehát ha 20 éves munkaviszonya alatt csak 9 éve van közalkalmazotti jogviszonynak feltüntetve a besorolásnál a 9 évet kell figyelembe venni attól függetlenül, hogy a munkavállaló szerint ő mind a 20 évet közalkalmazottként dolgozta le? Válaszát köszönöm
Ugyanezen a címen feltett kérdésemet egészíteném ki: Gyermekünk 3 éves korának betöltéséig volt a feleségem gyesen. A gyermek nem fogyatékos, de a fizetés nélküli szabadságot a gyermek felügyeletére vette igénybe. Ez esetben nem számít szolgálati időnek?
Közalkalmazotti munkavállalói – heti 40 órás határozatlan időre szóló – jogviszonyom van Magyarországon. Most lenne olyan lehetőségem, hogy Németországban is e munkaviszony mellett végezhetnék munkát – ugyancsak munkaviszonyban – kötetlen munkaidőben úgy, hogy ez külföldi biztosítást is jelentene. A munka végzése a cég igényeinek függvényében, Magyarországon távmunkában, illetve a németországi cégnél történne úgy, hogy ez a jelenlegi munkaviszonyomban semmilyen változást nem okozna. A kérdésem az, hogy ennek van-e törvényes akadálya? Nevezetesen: a jelenlegi munkahelyemen, illetve más magyar hatóságoknál be kell-e jelentenem (ha igen, akkor hol)? Válaszukat előre is köszönöm.
Ötezernél többen vettek részt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által az önkormányzati hivatalokban dolgozó köztisztviselők munkahelyi szervezeteinek hirdetett, béremelést célzó kétórás munkabeszüntetésben – mondta el Boros Péterné, az érdekképviselet elnöke hétfő délelőtt Budapesten, sajtótájékoztatón.
Kihirdette Klaus Iohannis államfő szerdán a közalkalmazottak bérezéséről szóló új kerettörvényt, amely 2018 januárjára halasztotta az eredetileg júliusra beígért fontosabb béremeléseket.
Tisztelt Szakértő! 2016. november 30-án került sor egy közalkalmazottnál a felmentés közlésére. A felmentési idő 6 hónap, ami 2016. december 15-étől indult, a dolgozót a teljes időre mentesítette a munkáltató a munkavégzés alól. A közalkalmazott átsorolására 2017.01.01-jén sor került, és az illetménye is emelkedett. A kérdésem az Mt. 148. paragrafus (3) bekezdésében foglaltakra irányul, azaz a 2017. január 1-jei illetményemelkedés miatt a felmentési időre járó távolléti díjat, illetve a felmentés utolsó napján járó végkielégítést is már a magasabb illetmény alapján kiszámolt távolléti díjjal kell-e kalkulálni?
Tisztelt Szakértő! Egészségügyben dolgozó munkavállaló június hónapban diplomát szerzett. A diplomáját csak július hónapban kapja meg, a főiskola döntése az átadás napja. A bértábla szerinti béremelés mikortól jár neki? Július hónapban, de visszamenőleg június hónapra is? Köszönettel.
Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó, pedagógus tartós betegsége miatt az illetékes szakértői bizottság 70 százalékos egészségkárosodást állapított meg, betegsége miatt az alkalmassági vizsgálatot végző orvos is alkalmatlannak nyilvánította a munkakör betöltésére. Rokkantsági ellátást – a hivataltól kapott tájékoztatás alapján – akkor igényelhet, ha megszűnik a munkaviszonya. Kérdésem: ha a munkáltató nem kíván felmondani a dolgozónak, illetve a közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetésnél nem vállalja a szolgálati idő alapján járó végkielégítés kifizetését, mit tehet a dolgozó?
Az aktív nyugdíjasok visszavezetését a munkaerőpiacra, tudásuk hasznosítását, elszigetelődésük enyhítését szolgálná a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozása – indokolják a nemrégiben a parlament elé terjesztett törvényjavaslatukat fideszes képviselők.
Tisztelt Szakértő! Az ügyfél beltagja és ügyvezetője egy bt.-nek, egy másiknak pedig kültagja (ott nem tevékenykedik). Mindkét cég katás. Az ügyfél pedagógus, most sikerült neki egy másik állás, ami viszont köztisztviselői státusz. Ha jól tudom, ez összeférhetetlen. Ebben az esetben ki kell lépnie mind két cégből, vagy csak ügyvezető nem lehet?
Tisztelt Szakértő! Férjem 1954.07.05-én született, a reá érvényes nyugdíj korhatár 62 év 183 nap. Tehát 2018. január 05-én válik öregségi nyugdíjassá. Közalkalmazotti munkaviszonyban dolgozik, 2004. májustól. A kérdésem az, hogy jár-e felmentési idő és azt mikortól kell számolni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy köztisztviselő közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezése esetén a köztisztviselő által ki nem vett szabadságnapok átvihetők-e a közalkalmazotti jogviszonyba?
A napokban kapják meg a rendvédelmi hivatásos állomány tagjai az idei első, öt százalékkal emelt fizetésüket – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteki sajtótájékoztatóján.
Tisztelt Szakértő! Nem állami fenntartású idősek otthona dolgozóinak kötelező béremelése esetén, amennyiben a jelenleg hatályos közalkalmazotti bértábla szerinti bér nem éri el a garantált bérminimumot, hogyan alakul a fizetés? A. eset: közalkalmazotti bér + összevont ágazati pótlék + ágy melletti pótlék vagy B. eset: garantált bérminimum (161000 Ft) + összevont ágazati pótlék + ágy melletti pótlék Válaszukat köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték