Tisztelt Szakértő! Gyeden lévő anyukaként munkát szeretnék vállalni, de nem a meglévő (közalkalmazotti) munkahelyemen, hanem emellett egy kft.-nek. Nem tudom, hogy számomra melyik megoldás lenne a legmegfelelőbb? 1.) Megbízási szerződés vagy 2.) vállalkozói szerződés vagy 3.) ??? A megbeszélt jövedelmem nettó 160 000 forint. Kérem, szíveskedjen megoldást keresni, ajánlani. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Közalkalmazott óvónőként dolgozik. 2016 márciusában tölti be a 62. évét, 2016. április 1-jével megy nyugdíjba. A felmentési idő 8 hónap, ebből 4 hónapra igényt tart a munkáltató. Az utolsó munkában töltött nap 2015. november 30., a munkaviszonya 2016. március 31-ével szűnik meg. A munkáltató szerint a felmentési időre 22 nap szabadság jár, amit nem tud kiadni a munkavállalónak, illetve nem tudja azt igénybe venni a munkavállaló. Kérdés: ebben az esetben a 22 nap pénzbeli megváltása jár-e? (Ettől a munkáltató elzárkózik.)
Megkaphatja-e az örökös a 40 éves jubileumi jutalmat, ha az elhalálozott közalkalmazottnak 35 év közszolgálati jogviszonya volt? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
T. Szakértő! 2014.10.09-én sajnos elhalálozott egy közalkalmazott kollégánk. 1955.07.24-én született. 2014.08.16-án volt meg neki a 35 év közszolgálati jogviszonya. A kérdésem az lenne, hogy a Kjt. 78. § (4)-(5) bekezdései alapján az örököse jogosult lehet-e a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalomra annak ellenére, hogy az elhalt még nem töltötte be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetve nyugdíjat sem állapítottak meg a részére?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a közalkalmazott köztisztviselői jogviszonyba történő áthelyezése esetén kell-e próbaidőt kikötni? Alkalmazható-e ebben az esetben a Kttv. 59. §-a, illetve a 46. § (1) bekezdése?
Tisztelt Szakértő! Tanárként foglalkoztatott (foglalkoztatója a KLIK) 1952. októberben született. Ugye jól tudom, hogy akkor +183 nap után kérheti vagy kötelező (?) kérnie a nyugdíj megállapítását. A felmentési idő a születési dátumtól vagy attól az időponttól számít, amikortól jogosult nyugdíj megállapítására? Várom szíves válaszát, köszönettel: Gróf Erzsébet
Tisztelt Szakértő! Ha közalkalmazotti, határozott idejű kinevezésemet nem hosszabbították meg, jár-e nekem végkielégítés? A munkáltatóm nem az én munkámat tartotta rossznak, hanem a pénzügyi nehézségeire hivatkozott. Hat és fél éve dolgozom itt, mindig 2-3 havi, határozott idejű kinevezéssel; egyszer meg kellett szakítani ezt a folyamatot hathavi megbízási szerződéssel, majd egy éve ismét kinevezéssel dolgoztam. Közeleg a 30 éves közalkalmazotti jubileumi jutalom ideje, de ezt már nem tudom érvényesíteni. 60 éves vagyok, szinte "egyik napról a másikra" közölték velem, hogy szeptember 1-jétől nem tudnak tovább alkalmazni. Válaszát megköszönöm.
Pótlékot kaphatnának a kormánytisztviselők és a közalkalmazottak jelnyelvtudásukra, ha az Országgyűlés elfogadja két fideszes képviselő törvényjavaslatát.
Van aki tudni véli, hogy április 30-ától eltörlik, vagy szűkítik a 40 éves szolgálati időt igazoló női közalkalmazottak korhatár alatti nyugdíjba vonulásának lehetőségét?
Önkormányzatnál, orvos melletti adminisztrátor közalkalmazottként 40 év munkaviszonnyal október 10-ével nyugdíjban megy. A hivatal az időarányos szabadságát kiszámolta, és elküldte a dolgozót március 1-jétől június 2-áig szabadságra, június 3-ától a felmentési idejét tölti. Ő volt az utolsó önkormányzati dolgozó az orvosnál, mert 2 éve kiadták vállalkozásba a praxist. A doktor úr szeretné ugyanezt a dolgozót a szabadsága és a felmentési ideje alatt a saját kft.-jében adminisztrátori munkakör betöltésére alklalmazni. Lehetséges-e ez, ha igen, milyen jogviszonyban, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt ne érintse (szabadság és felmondási idő) a nyugdíjazásig?
Tisztelt Szakértő! A jelenleg előrehozott öregségi nyugdijas közalkalmazott pedagógus - nyugdija felfüggesztése mellett folytatja pedagógusi tevékenységét. Van-e lehetősége arra, hogy egyéni vállalkozóként végezzen szakértői, lektorálási stb.tevékenységet és ebben az esetben csak az éves vállalkozói kivét összegére (min.bér 18x-át nem haladhatja meg) kell figyelnie. Vagy egyáltalán nem szerezhet jövedelmet a közszférán kivül sem? Köszönöm szépen a válaszát.
48 éves családtagomnak eddig évi 30 nap alap- és pótszabadság járt. Munkahelye megszűnése után közalkalmazottként talált állást magának, ahol most szembesítették azzal, hogy hiába az egyetemi végzettsége miatti H fizetési osztálya, az 1. fizetési fokozat miatt csak az évi 21 napos alapszabadság jár neki, pótszabadság nem, mivel a közalkalmazottak jogállására vonatkozó törvény felülírja a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezéseit. Lehetséges volna, hogy valakinek 2 gyermek felnevelése után csak annyi szabadság járjon, mint egy pályakezdőnek, csak azért, mert egyik állami munkahelyről egy másikba került kényszerűségből? Én eddig azt gondoltam, hogy a közalkalmazottakat az állam pozitívan diszkriminálja az alacsonyabb fizetések miatti részleges kompenzációként, de hogy a valóságban ennek pontosan az ellenkezője történik, az sokkoló. Önök szerint nincs megoldás?
Kedves családtagom óvónőként dolgozik és a nyugdíjazása ügyében kéri segítségemet. Mivel a vállalkozási szférában dolgozom, így a közalkalmazottakra vonatkozó szabályokat teljes mélységében nem ismerem, ezért kérném tanácsukat.A hölgy születési ideje 1954.10.28. Munkaviszony kezdete: 1973. szept. 01., az első naptól fogva közalkalmazottként dolgozik. A nyugdíjigazgatóságtól megkérte szolgálati idő igazolását, mely alapján 2012.06.30.-ig 38 év 313 nap, amiből 34 év 344 nap a jogosultsági ideje. Kérdéseink:1. Mikor tud elmenni a 40 éves szolgálati idő alapján nyugdíjba?2. A 40 éves jubileumi díj összegét szeretné megkapni a nyugdíjalapba történő beszámítással, így mikor történjen a munkaviszony megszüntetése? 3. Melyik fél szüntesse meg a munkaviszonyt és milyen dátummal? Ha a dolgozó mond fel, jár neki a felmondási időre járó díjazás?4. A felmentési időre vonatkozóan milyen szabályok vonatkoznak rá? Előre is köszönöm segítségüket.
Az új Mt. hatályba lépésével a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) szóló törvény is több lényeges elemében módosult. A változások iránya egyértelműen a két jogviszony közelítését jelzi. Megszűnt az a közalkalmazottakat védő garanciális előírás, mely szerint csak a fegyelmi eljárás szabályainak betartásával lehetett őket fegyelmi vétség esetén elmarasztalni. Mi változott még?
Ha a közalkalmazott 12 órás munkarendeben dolgozik a szabadságot 8 órára vagy 12 órára visszaosztva kell kiadni?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték