Sérelemdíj, bánatpénz, kötbér Cikk
Milyen késedelem, mulasztás, illetve szerződésszegés idézhet elő sérelemdíjat, bánatpénzt, kötbért? Ismertetjük a jogi személyek közötti egyes károkozások kártalanítási lehetőségeit.
Milyen késedelem, mulasztás, illetve szerződésszegés idézhet elő sérelemdíjat, bánatpénzt, kötbért? Ismertetjük a jogi személyek közötti egyes károkozások kártalanítási lehetőségeit.
Kifizetőtől kapott bevétel mikor szünteti meg a kataalanyiságot, és mikor nem? A főállású egyéni vállalkozónak mire kell figyelnie, hogy kataalanyiságát megőrizze? November 1-jétől a kormány rendelettel felülírta a júliusban elfogadott új törvény néhány passzusát.
Ingatlan-bérbeadásnál a bérbeADÓ fizet bérlőnek a bérlet kezdetén egy nagyobb összeget, amiből az iroda berendezéseit kell hogy a bérlő megvegye. A szerződés szerint ezen tárgyi eszközök tulajdonjoga a bérbeADÓnál marad,és csak ha lejár a 10 éves bérleti idő, akkor kerül a bérlő tulajdonába. A bérbeADÓnak a pénzt át kell utalnia rá, és a bérlőnek ki kell számláznia a bérbeADÓ felé. A kérdés, hogy milyen szolgáltatásként/termékértékesítésként és áfásan számlázható-e? Illetve hogy a könyvelésben (aktiválás, écs) hogyan kezeljük a bérlő oldaláról ezeket a TE-ket? A szerz. szerint: „A Bérbeadó egyszeri XXX EUR + áfa összegű hozzájárulást biztosít a Bérlő részére az iroda bebútorozására és egyéb ingóságok beszerzésére számla ellenében.” És a birtokbaadás elhalasztása esetén „a Bérbeadó további YYY EUR+Áfa összegű kialakítási hozzájárulást fizet Bérlőnek számla ellenében.” Itt már nincs megkötés, hogy ez mire szolgál, azaz ebből már bútoron kívül egyéb kialakítási munkálatokat is lehet finanszírozni. Ez utóbbi kötbér jellegű dolognak tűnik, így az is kérdéses,hogy ezt az összeget miért kellene áfásan számlázni. „Felek kifejezetten megállapodnak, hogy a Bérbeadói hozzájárulás keretében vásárolt bútorok és ingóságok a Bérbeadó tulajdonát képezik a Kezdőnaptól számított 9. év végéig, ezért amennyiben a szerződés a Kezdőnaptól számított 9. év végéig bármely okból megszűnik ezen bútorok és ingóságok Bérleményből való elvitelére a Bérlő semmilyen körülmények között nem jogosult.” Milyen jogcímen számlázza ki?
Tisztelt Szakértő! A cégünk (mint szolgáltatást igénybe vevő) ez év elején felmondta X telekommunikációs szolgáltatóval korábban megkötött telefon- és internetszolgáltatási szerződését, és Y szolgáltatóval kötött szerződést. Mivel a szerződés megszüntetésére az X szolgáltatótól vásárolt telefonkészülékre vállalt hűségidő lejárati időpontját megelőzően került sor, ezért az X szolgáltató kötbér megfizetésére kötelezte cégünket. A kötbér összegéről X szolgáltató - helyesen - nem számlát, hanem ún. kötbérértesítőt (számviteli bizonylatot) állított ki, és küldött meg részünkre. A kötbér nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, ezért sem számla kiállítása nem, sem áfa felszámítása nem szükséges. Y szolgáltató a megkötött szerződésben vállalta, hogy átutalja a kötbér összegét cégünk bankszámlájára az általunk Y szolgáltató nevére kiállított és megküldött számla alapján, hogy ebből rendezni tudjuk az X szolgáltató felé fennálló kötbér jellegű tartozásunkat. Helyesen értelmezzük, hogy a kötbér továbbhárítása már az áfatörvény hatálya alá tartozó ellenértéknek minősül, ezért megfelelően járunk el, ha a kötbér „továbbhárítása” érdekében számlát állítunk ki Y szolgáltató felé a kötbér 27 százalékos áfávalval növelt összegéről? Vagy cégünknek is egy számviteli bizonylatot kellene kiállítania a kötbér összegéről áfa nélkül? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Sz. Bea
Többszörösen is megalapozatlanul utasította el előfizetője számhordozási kérelmét a Magyar Telekom Nyrt., ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a szolgáltatót tízmillió forintos, vezető tisztségviselőjét pedig egymillió forintos bírság megfizetésére kötelezte – közölte ma az NMHH. A Telekom szerint nem történt jogsértés, a társaság fellebbez.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől