Nőtt a költségvetés hiánya júniusban 2015 júniusához képest az uniós kifizetések megindulása és az adósságszolgálattal kapcsolatos kamatfizetési kötelezettségek torlódása miatt, az első félévi hiány azonban 2002 óta a legalacsonyabb szinten áll – közölte a részletes adatok alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel.
A jó makrogazdasági mutatók, a stabil költségvetési helyzet miatt várható, hogy a Fitch után a Moody's is felminősíti a magyar államadós-besorolást, így befektetésre ajánlott kategóriába kerülhet az ország, azonban nem biztos, hogy ez már most pénteken megtörténik.
Áprilisban 6,4 százalékkal magasabbak voltak a havi bruttó átlagkeresetek, mint egy évvel azelőtt, a nettó bérek – a jövedelemadó kulcsának csökkentése miatt – 8 százalékkal emelkedtek. 2016. január–áprilisban a bruttó átlagkeresetek Az év első négy hónapjában átlagosan 6,1 százalékos volt a bruttó átlagkereset-növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Három és félszeres a különbség a legjobban és a legrosszabbul fizetett ágazatokban dolgozók átlagbére között.
Elfogadta az idei költségvetés módosítását a parlament: változatlan hiány mellett több mint 420 milliárd forinttal növelte meg a büdzsé kiadási és bevételi oldalait. Nem sokkal később a jövő évi költségvetést is megszavazták a kormánypárti képviselők.
Nevetséges minden olyan állítás, amely szerint „1000 milliárdos megszorítás lenne a jövő évi költségvetésben”, hiszen a költségvetési törvényjavaslat az ideinél közel 2000 milliárd forinttal több kiadást tartalmaz, amelyet a magyar emberekre fordítunk. A jövő évi költségvetés tervezete minden szakterület számára többletforrást juttat, a levont következtetések ily módon nevetségesek – közölte szerkesztőségünkkel a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A Start munkaprogramra, az árva-, az özvegyi, a rokkantsági és korhatár alatti ellátásokra, valamint a családi pótlékra is kevesebb jut az ideinél a 2017-es büdzsében. A költségvetési vita nyitányára a Világgazdaság megnézte, hol spórol a kormány jövőre: itt az ezermilliárdos lefaragás.
Emelkedik jövőre – az idei 195 milliárd forintról 233 milliárd forintra – az a keretösszeg, amelyet a kormány a nők korhatár alatti nyugellátására szán – derül ki a 2017-es költségvetési javaslat Nyugdíjbiztosítási Alapra vonatkozó fejezetéből.
Az államadósság az idei év végi, GDP-arányos 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökken a jövő év végére, 37 ezer 279 milliárd forint nominális GDP mellett a 2017-es költségvetési törvényjavaslat szerint.
A jövő évi költségvetés biztosítja, hogy minden magyar ember léphessen egyet előre – mondta a nemzetgazdasági miniszter kedden, mielőtt az Országgyűlés alelnökének átnyújtotta a törvény tervezetét, olvasható a kormány honlapján.
Az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály az MTI-nek szerdán elmondta, hogy a sertéshús mellett a tej, a tojás és a baromfi áfája csökkenhet jövőre 5 százalékra, de mérséklődik az internethasználat és az éttermi szolgáltatások forgalmi adója is. Az állam működési büdzséje nullszaldós lesz.
Elsősorban az adóbevételek növekedésének köszönhetően javult februárban az államháztartás központi alrendszerének egyenlege – állapítható meg az NGM tájékoztatójának adataiból.
2013 óta hárommal nőtt a különadók száma, így összesen 15 különadó van hatályban Magyarországon, melyek a társasági adóval nagyjából azonos mértékű bevételt jelentenek. „A különadók állandósultak és egyre nagyobb szereppel bírnak a magyar adórendszerben. Nem várható ezek jövőbeli kivezetése sem” – emelte ki Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. „Ugyanakkor kérdés, hogy nem veszélyeztetik-e eredeti céljuk teljesülését azzal, hogy hatásukra csökken a beruházások mértéke, lassul a növekedés, ami végső soron az adóbevételek csökkenéséhez vezethet.”
A lényegesen magasabb adóbevétel az egyik legfőbb oka annak, hogy az év első két hónapját többlettel zárta az államháztartás a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára szerint.
Az év első hónapját 92,2 milliárd forintos többlettel zárta az államháztartás központi alrendszere. A stabil államháztartási gazdálkodást jelzik a kedvező adatok, miszerint a központi költségvetés 17,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 41,2 milliárd forintos, illetve az elkülönített állami pénzalapok 33,4 milliárd forintos szufficitet mutattak januárban – olvasható az NGM honlapján.
A június 16–17-ei rendkívüli ülésnapokat követően a jövő héten hétfőre és keddre újabb rendkívüli plenáris ülések összehívását kezdeményezte a kormány.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték